hosting: Hunet
r38
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2019. július 1. hétfő   16:05
nincsen hozzászólás

szerző: Monyó
Dead Can Dance
2019. június 26. Papp László Budapest Sportaréna

  2019. június 26-án immár harmadszorra járt nálunk a Dead Can Dance, az Arénában. Az 1981-ben alapított, eredetileg ausztrál formációnak szinte a kezdetektől két állandó tagja: Lisa Gerrard és Brendon Perry. Stílusuk nehezen behatárolható, és némileg változott is az elmúlt közel 40 évben. Poszt punktól a világzenéig több műfajba besorolható. Spirituális ötvözete a mediterrán kultúrának, de tartalmaz afrikai, kelta, középkori és reneszánsz hatásokat is, miközben nem válik népzenévé.
  
  A zenekart Melbourne-ben alapította Perry. Kezdetben Simon Monroe dobossal és Paul Erikson basszusgitárossal zenéltek. Pár hónappal később találkozott egy zenei rendezvényen Gerrarddal, akit randira hívott, majd inkább bevett a zenekarba háttér énekesnek, és az ütős szekcióba. Úgy érezték, Ausztráliában nem lesz akkora sikerük, mint amilyenre vágynának, ezért 1982-ben Londonba költöztek, ahol hamarosan új vendégzenészeket kellett keresniük, mivel Monroe és Erikson elhagyta a zenekart. Az áldozat nem volt hiábavaló, mert hamarosan felfigyelt a csapatra a 4AD Kiadó. Együttműködésük hosszú távú lett, mert 1998-ig összesen 7 lemezük jelent meg itt. 1989-ben Gerrard visszaköltözött Ausztráliába, Perry pedig Írországban telepedett le, de mindez nem zavarta a közös munkájukat. Zenei nézetkülönbségek miatt azonban 1998-ban feloszlottak.
  2005-ben rendezték a konfliktusokat, és újra alakulásukat világ körüli turnéval ünnepelték, majd 2011-ben újabb lemezt adtak ki, Anastasis címmel, amivel szintén körbejárták a világot. Mind a ketten működnek szólóban is. Gerrard film zeneszerzőként is jegyzi magát. Jelenleg a 2018-ban megjelent Dionysos albumuk népszerűsítése zajlik, de jóval tágabb keretet adtak a turnénak. A Celebration- Life & Works 1981-2019 felöleli a teljes pályafutásukat.
  
  „Előzenekarként” David Kuckhermann lépett fel. Az 1979-es születésű német ütő hangszeres szintén ötvözi az európai mellett az afrikai, indiai, egyiptomi és török műfajokat és hangszereket. Már a 2012-es turnén tagként kísérte az együttest. Mivel mindenki a DCD-t várta, nem volt irigylésre méltó helyzetben, de lelkesedése mégis megmaradt.
  A közönség természetesen nem várt hiába. Gerrard mint egy főpapnő vonult be, földig érő, fehér, uszályos ruhájában, ami csak a kézfejét hagyta szabadon. Haja szigorú, de különleges kontyba volt kötve az 1962-es születésű, egyedi hangú énekesnőnek, aki annak idején török és görög bevándorlók mellett nőtt fel, így hallva folyamatosan a mediterrán zenét gyerekkorában. Sokat énekelt szöveg nélkül, mint mindig, hiszen a DCD több dalának sincs speciális szövege, illetve nyelvezete sem. Hangja betöltötte az egész Arénát. Az előtte lévő kínai cimbalmon játszott több alkalommal is, de mindvégig állva maradt.
  
  Perry a maga tökéletes egyszerűségével nem vágyott semmilyen színpadias elemre. Az 1959-ben, Londonban született énekes több húros hangszeren játszik. Könnyedén cserélgette a háta mögött lévő gitárt, basszusgitárt, buzukit és mandolint. Kezdetekben a punk vonalat erősítette a pályafutása elején, majd innen haladt Gerrard hatására a folk és a komolyzene felé, de mégis megőrizték a zenéjük modern hangzásvilágát. 6 profi vendégzenész kísérte őket, illetve vitték a vokál szekciót. A dob kifejezetten hangsúlyos volt az egész este folyamán, mint minden törzsi táncban. A klasszikus dalok közül elhangzottak: Anywhere out of the world, Avatar, Yulunga, Sanvean és a ráadásban a Severance is.
  Előadásukban leginkább az volt izgalmas, hogy nem volt szükség szövegre. Gyakorlatilag a koncert végén szólalt meg Perry, amikor megköszönte a tapsot. Nem voltak szórakoztató elemek, csak lecsupaszítva adták azt, amik. Őszinte volt minden érzés, időutazás és kulturális ugrás. Segített megérteni, hogy az emberek minden korban és a világ minden táján az életről, a halálról és a szeretet kapcsolatokról gondolkodnak, és a természethez fohászkodnak a sorsuk alakításáért, ennek pedig egyetemes nyelve: a zene. Elsősorban a lélek mozdult, annak is valamelyik mélyebb bugyra, ezért nekem jobban esett csukott szemmel hallgatni őket.


Kulcsszavak:
  dead can dance 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó helyszín: 

Papp László Budapest Sportaréna

 kapcsolódó cikkek: 

Dead Can Dance 2019-ben Budapesten

Friss Dead Can Dance album másfél évtized után

Dead Can Dance: Live Happenings Part IV - töltsd le most!

Dead Can Dance a Papp László Sportarénában - fogynak a jegyek!

Dead Can Dance koncert októberben a Papp László Budapest Sportarénában
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Only The Poets az A38 hajón
Iron Maiden, Halestorm
Decapitated, Cryptopsy, Warbringer, Carnation
Halflives a Dürer Kertben!
Caliban, In Hearts Wake, Cabal, Assemble the Chariots
Hooverphonic a Dürerben
Eleine, Klogr, Final Stage
The Vices ismét a Dürerben
Airbourne, Asomvel
Rivers of Nihil, Cynic, Beyond Creation, Dååth
Punk legendák a Dürerben: Circle Jerks, Negative Approach és Descendents
 kapcsolódó fotók: 

DEAD CAN DANCE - 2019. június 26. PAPP LÁSZLÓ BUDAPEST SPORTARÉNA
 kiemelt 
Rockmaraton 2025
  
Idén ismét Dunaújvárosban dübörög a kemény zene, hazánk legnagyobb tisztán rock/metal fesztiválján, a Rockmaratonon

Életművet ünnepel Németh Gábor
A kanadai The Damn Truth is érkezik júliusban
Morcheeba: A trip-hop mesterei visszatérnek Budapestre
Kosheen: októberben a Barba Negrában lépnek fel
 friss hozzászólások 

FAB-Springfest - 26. Virágzás Napjai (1)
Pantera, Power Trip, Child Bite (2)
Blind Myself, 27, Isis (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 thor    archaic    victory kid    elvis jackson    engel    tony iommy    helena bonham carter    apey&the pea    chief rebel angel    the gathering    szerk....    amberian dawn    the cult    windfall    vadvirágok blues band    gurd    fishing on orfű    blind myself    the agonist    the cult    wasted struggle    steve carrell    jazzanova    wilhelm scream    final stage  

r48
Copyright 2000-2025 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!