Nagyszabású koncerttel érkezik Budapestre napjaink egyik legfoglalkoztatottabb karmestere, Valerij Gergijev. A Maestro a Mariinszkij Zenekar élén Csajkovszkij ritkán játszott operáját, a Jolántát mutatja be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán, mely a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legizgalmasabb előadásának ígérkezik.
A Jolánta, Csajkovszkij utolsó operája igazi csemege a műfaj szerelmeseinek. Az 1892-ben bemutatott mű minden szempontból különleges alkotás, hiszen témaválasztásának drámaisága mellett értelmezése is különleges feladat: a felszínen zajló emberi drámák mellett szimbolista, sőt pszichoanalitikus megközelítés is benne rejlik a műben. Az opera szakavatott ismerője, Valerij Gergijev több ízben dirigálta már a művet, a budapestihez hasonló koncerttermi előadásai nagy sikert arattak Hamburgban és Barcelonában, szcenírozott formában pedig Bartók egyfelvonásosa A kékszakállú herceg vára párdarabjaként New York-i Metropolitanben.
Az 1953-ban született karmester arra tette fel életét, hogy hazája zenei gazdagságát az egész világgal megismertesse. Talán senki nem tett annyit a 19. és 20. századi orosz repertoár népszerűsítéséért, mint Gergijev, aki fáradhatatlanságáról is ismert: szinte minden nap dirigál valamelyik neves koncertteremben, operaházban. 1988-ban lett a Mariinszkij Színház zenei igazgatója, 1996-tól pedig a zenekar mellett az operáért és a balettért is ő felel. Idén tavasszal mindhárom együttesét elhozza Magyarországra, hiszen a Jolánta mellett Prokofjev balettje, a Hamupipőke is megtalálható a fesztivál programján április 22-én 15 és 20 órai kezdettel az Erkel Színházban.
A Müpában színre kerülő opera egy szép és fiatal, ámde születése óta vak hercegnő, Jolánta történetét meséli el. A címszerepben a fiatal szopránt, Irina Csurilovát hallhatjuk, aki több nemzetközi versenyen sikerrel szerepelt, a Mariinszkij Színházban 2013-ban debütált Gounod Faustjának női főszerepében. Napjainkban a társulat primadonnája, tizenöt produkcióban énekel, köztük olyan főszerepeket, mint Tatjána (Anyegin), Liza (Pikk dáma), Aida, Leonóra (A trubadúr) vagy Mimi (Bohémélet). Két visszatérő vendéget is köszönthetünk, Alekszej Markov 2017-ben Bellini A puritánok című operájában, Roman Burgyenko pedig Puccini A lidércek című művében lépett a Müpa színpadára.
Az előadás többek közt attól is különleges, hogy Gergijev most először áll a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem karmesteri pulpitusára saját együttese élén egy olyan opera előadásával, melynek ősbemutatója is a Mariinszkij Színházban volt 1892. december 18-án.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál fókuszában idén az orosz kultúrkör áll, így az április 22-ig tartó eseménysorozat keretében számtalan orosz kapcsolódású program követi egymást.
Valerij Gergijev és a Mariinszkij Zenekar 2019. április 20. 19:30-22:30. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Vezényel:
Valerij Gergijev
Szereposztás:
René, Provence királya: Sztanyiszlav Trofimov
Jolánta, a lánya: Irina Csurilova
Róbert, Burgundia hercege: Alekszej Markov
Vaudémont gróf, burgundiai lovag: Nazsmiddin Mavljanov
Ibn-Hakia, mór orvos: Roman Burgyenko
Almerich, a király fegyverhordozója: Andrej Zorin
Bertrand, kapus: Jurij Vorobjov
Márta, Bertrand felesége, Jolánta dajkája: Natalja Jevsztafjeva
Brigitta, Jolánta barátnője: Kira Loginova
Laura, Jolánta barátnője: Jekatyerina Szergejeva
Közreműködik:
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL – MISSZIÓ, FESZTIVÁLTÖRTÉNET
Az 1981-ben indult Budapesti Tavaszi Fesztivál az elmúlt közel négy évtizedben Közép-Európa egyik legfontosabb összművészeti seregszemléjévé vált, olyan nagy presztízsű, elismert programsorozattá, amely a nemzetközi művészeti szcéna kiválóságait és a hazai kulturális élet legjobbjait emeli programjába és hozza el Budapestre. A műfaji sokszínűség a kezdetektől fogva alapérték: a nagyszabású hangversenyek és klasszikus zenei kamarakoncertek mellett számos opera, könnyűzenei és jazzkoncert, kortárs táncelőadás, néptáncprodukció, színházi és képzőművészeti program várja a közönséget.
A nemzetközi művészeti fesztiválok sorában a Budapesti Tavaszi Fesztivál elismert kulturális márkaként olyan fesztiválokhoz és városokhoz csatlakozik, mint Avignon, Aix-en-Provence, Montpellier vagy Edinburgh, a térségben pedig a Prágai Tavasz és a Bécsi Ünnepi Hetek, miközben őrzi és építi saját karakteres arculatát. „Fontos stratégiai döntés volt, hogy erősíteni kell az együttműködéseket, keresni kell a koprodukciók lehetőségét. A budapesti kulturális központok, játszóhelyek és a város nagy méretű összefogása, szép közös munkája a fesztivál. A hazai és nemzetközi együttműködéseknek, az évekre előre tekintő közös gondolkodásnak köszönhetően olyan egyedi produkciók születnek, amelyek csak a Budapesti Tavaszi Fesztivál révén valósulhatnak meg, ezért is különleges, amit a budapestiek és az ide látogatók számára nyújtunk” – mondja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a fesztivált szervező Operatív Testület elnöke, kiemelve a fesztivál turisztikai vonzerejét is, hiszen az elmúlt évek hagyományait folytatva 2019-ben is a Müpa, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében valósul meg az eseménysorozat.
„Ma már bátran kimondható, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál a régió egyik legjelentősebb tavaszi fesztiváljává vált. Fontos szempont volt számunkra, hogy minél szélesebbre nyissuk a kaput, a jelentősebb budapesti kőszínházak mellett ott vagyunk a független alternatív teátrumokban is. A Müpa, a Zeneakadémia, az Erkel Színház mellett kisebb koncerttermekben, a különböző kerületek kulturális intézményeiben, közösségi házakban, múzeumokban, galériákban is jelen van a fesztivál” – hangsúlyozza Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, az Operatív Testület tagja.
15:13
