beszámoló [koncert]  2018. november 10. szombat   13:00

nincsen hozzászólás

  Izgalmas figyelni olyan zenekaroknak a pályafutását, akik elindultak valahonnan, majd szép apránként, lépésenként építkezve egyre komolyabb szintre jutnak, egyre nagyobb figyelmet vonnak maguk köré. Aztán a várva várt áttörés valakinek összejön, valakinek nem (persze az is relatív, ki mit ért manapság áttörésen. Sok banda esetében ha külföldi turnéra, önálló körútra vállalkoznak, már olykor az is több, mint amit valaha elképzeltek maguknak). Érdemes követni ezeket a lépéseket, a szemünk előtt látni, kiből lesz a cserebogár...
  A moldáviai Infected Rain nem számít annyira újnak a színtéren, hiszen 2008-ban alakultak, eddig 3 nagylemezt termeltek ki, de a banda most ért el a nemzetközi figyelem küszöbére. Így mostanság követhetjük figyelemmel, vajon felkapja-e a fejét a színtér a moldávok groove/extrém metaljára, vagy megmaradnak-e lokális hősöknek.
  
  Én magam a Lacuna Coil 2017-es, A38 hajós buliján kaptam fel a fejem az Infected Rain-re, ahol ők voltak az előzenekar. Csak első blikkre tűnik furának az extrém metal párosítása a Lacuna Coil világával, de Christina Scabbiáék zenéjében is megjelent már az extrémebb, mélyebbre hangolt stílus (azóta ez pláne nyilvánvalóvá vált), így jól működött a kooperációjuk. Idén pedig a Rockmaratonra érkezett meg hozzánk az Infected Rain, ahol komoly létszámú közönség előtt, lehengerlő bulit csináltak. Most pedig ténylegesen alanyi jogon, a Blue Hell-t próbálták meghódítani.
  Baromi régen jártam már az egykor Kék Yuknak nevezett helyen, de itt 5-10 éve szerintem semmi nem változott. A megszokott méretű színpad, a megszokott pultok, a megszokott belmagasság..., szóval nagyjából tudtuk, mire számítsunk. A koncertek hangzása szokott itt mindig nagy kérdőjel lenni, akár pozitív, akár negatív értelemben. Rövidesen ki fog derülni, hogy az Infected Rain koncertjének hangulatát támogatja vagy akadályozza-e a hangosítás.
  
  A szolnoki Over My Dawn kapott lehetőséget a moldáv csapat előtt játszani. A társaság amolyan hardcore/rap/metalcore ötvözetet nyom, de nem voltak igazán jók sajnos. Zeneileg voltak figyelemre méltó momentumok, breakdown-ok, de a szövegi részbe túlságosan sok mondanivalót akarnak sűríteni, emiatt valahogy szétesik az egész. Nem sikerült ráhangolódni a koncertjükre, de azért jó volt, hogy felvezetésként itt voltak.
  Az Infected Rain-t már ismerősként üdvözölte a közönség. Biztos vagyok benne, hogy sokan a Rockmaratonos buli után érezték úgy, hogy muszáj saját koncerten is megnézni a társaságot. Nem volt éppen teltház, de a Blue Hell kis méretű koncerttermében szép létszámú érdeklődő várakozott. A csapat a 86 címet viselő 2017-es lemez óta még nem jött elő új kiadvánnyal, így várható volt, hogy a Rockmaratonhoz hasonló műsort kapunk. Vagyis alapvetően a legutolsó korong szerzeményeit, pár korábbi tétellel karöltve. Ez így is történt.
  
  A Fool The Gravity, Serendipity, Mold dalokat, amelyekkel kezdtek, bátran nevezhetjük extrém metal slágereknek. Remekül tüzelték fel vele a hallgatóságot. Érdekes módon olyan őrült pogó, mosh nem indult be, pedig nagy volt a lelkesedés a nézőtéren, de alapvetően nem az volt a cél, hogy belelépjenek egymás arcába a jelenlévők.
  Nem meglepő, hogy ezt a bulit is Lena Scissorhands énekesnő adta el, aki rendkívül vehemensen zúzott a színpadon, oda-vissza járkált a deszkákon. Az ő extrém, széjjeltetovált kinézete, a hatalmas rózsaszín műraszták vonzották a tekinteteket, valóban konkrét értelemben vett frontembere volt ő a zenekarnak, hiszen alapvetően mindig ő volt előtérben.
  De a srácokat se kellett félteni, akik ugyancsak nagy bólogatásokkal, lelkesen vették ki a részüket a zúzásból, olykor egészen a közönség fölé magasodtak. A koncert nem szólt tökéletesen, de teljesen kielégítő volt a hangzás a kiváló hangulatú, pörgős bulihoz. A Yuk alacsony belmagassága miatt túl sok ugrálásra nem volt lehetőség a színpadon, de a nézőtéren még némi közönségszörfözést össze lehetett hozni, a plafonon futó csővezetékekbe kapaszkodva.
  
  A zenekar majdnem teljes egészében végigjátszotta a 86 albumot, az Orphan Soul, Endless Stairs, Freaky Carnival, Intoxicating, Smoking Lies, Peculiar Kind Of Sanity egyaránt elhangzottak róla. Az Infected Rain-ben többféle stílus ötvöződik, a groove-os, bömbölős extrém metalt olykor kellemes dallamok szakítják meg, de néhol elektronikus betétek is színesítik az összképet, de csak épp annyira, amennyire még nem megy a súlyosság rovására. Az Intoxicating dal volt egyedül kakukktojás a mai napon, de az elektronikus, kicsit elszállós felvezetésből ez is durvulattá fajult itt élőben.
  A korábbi lemezekről a Stop Waiting, a Me Against You volt csak hallható, illetve a ráadásban a Sweet, Sweet Lies és a Judgemental Trap. Szóval rendesen felülreprezentált volt az utolsó lemez, de a régebbi dalok is teljesen jól működtek koncerten. Máskor akár ezekből is lehetne egy nagyobb merítés. A legvégén Lena még egy wall of death-t is kiprovokált, ami a szűkös teremben nem volt kifejezetten látványos, de azért ezt is sikerült végrehajtaniuk a rajongóknak.
  Az Infected Rain csapata elégedett lehetett a magyar közönséggel, mert remekül fogadták a dalokat a jelenlévők. Nagy ováció és nagy szeretet fogadta a bandát, amit azzal háláltak meg (elsősorban Lena, hát persze...), hogy még sokáig fotózkodott a rajongókkal az előadás után.
  
  Lehet mondani, hogy az Infected Rain karrierjét jelentős részben Lena extrém és látványosan szexi kinézete viszi a hátán, amit teljes mértékben kár lenne tagadni, hiszen még Lenás naptár is kapható volt a pultnál. Ügyes, nagyon ügyes...
  Szóval el lehet gondolkodni rajta, vajon egy kevésbé szemrevaló csajszival is ennyi figyelmet kapna-e a csapat. De a teljességhez az is hozzátartozik, hogy az eddig megjelent 3 albumról azért simán össze tudtak válogatni egy ütős koncertprogramot. Vannak remek nótáik, jól megírt témáik, a fiúk pedig szintén alaposan kitesznek magukért élőben. Rockmaratonon is az egyik legjobb koncertet ők adták! Az Infected Rain tehát zenekarként is egységes és szerintem még bőven benne vannak karrierjük felfelé ívelő szakaszában.

Kulcsszavak:
  infected rain     over my dawn 

Szólj hozzá!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása:

 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás