hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
kultúra [színház]  2017. január 4. szerda   04:27
nincsen hozzászólás

szerző: Pjotr
Visky András: Júlia – Párbeszéd a szerelemről


  Visky András Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámája a szerző családjának tragikus sorsát mutatja be, érzékenyen, csodálatos humánummal. Az édesapa, Visky Ferenc, Magyarországon képzett református lelkész volt, aki a II. világháború után feleségével – a legkevésbé sem szokványos módon – Magyarországról Erdélybe szökött át, hogy attól kezdve itt szolgáljon, s hirdesse az Isten igéjét. Ám őt is elérték az 1956-os tisztogatások, és a román kommunista diktatúra 1958-ban 22 év börtönre ítélte (amelyből egyébként mintegy 6 évet le is töltött a szamosújvári börtönben). Valamivel később feleségét, Visky András anyját, (Sollich) Júliát hét gyermekével kitelepítették a Duna-delta gulágjába, a Bărăgan-alföldi táborba. Júlia – bár azt sem tudja, él-e még a férje – ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben is az örök szerelemről, illetve az Úrhoz, a férjhez és a hazához, a magyarsághoz való hűségről tesz tanúbizonyságot.
  
  A darab az utóbbi évek egyik legsikeresebb, Magyarországon és Erdélyben is több előadást megélt drámája, és ez volt az első kortárs magyar darab, amelyet 2007-ben meghívtak a New York-i Nemzetközi Fringe Fesztiválra. Rádióváltozat is készült belőle; ez ugyancsak nagy szakmai sikert aratott.
  Szép színpadi karrierje ellenére a darabot mostanság ritkábban játsszák, ezért a Pesti Magyar Színház előadása talán újabb lendületet adhat ennek a kiemelkedő jelentőségű alkotásnak.
  
  A mű alcíme szerint: párbeszéd. És valóban, a feleség (belső) meditatív dialógusát halljuk az Istennel. Mivel a feleségen kívül nem szólal meg más hang, a művet imaszerű versként, szereplíraként is olvashatjuk. Minthogy Júlia és az Úr dialógusa folyamatosan egy harmadik személyről, a távol levő férjről szól, ezért a történet hárompólusúvá – ahogy maga a szerző is írja: „klasszikus szerelmi háromszöggé”, avagy „Szentháromságszöggé” – válik.
   Ez a beszélgetés a „létezés peremén” hangzik el, a feleség ugyanis halálos beteg. A dialógus alatt folyamatosan újraértelmeződnek a Júliával és a családjával történtek: így a családot elhurcoló karhatalmi tisztekből például – Pál apostol Rómaiakhoz írott levelén keresztül – angyalok lesznek, a román gulágon való raboskodás pedig az Úr népének pusztai vándorlásaként nyer új, gazdagabb jelentéstartalmat.
  A drámát – Visky több más darabjához hasonlóan – számos idézet szövi át. Ezek elsősorban Bibliából (főleg az Énekek Énekéből) vett idézetek, de számos Shakespeare-citátumot is találunk.
   Ez a megrázó erejű műalkotás egyszerre vall a szerelem mindent megtartó hatalmáról és a hit erejéről. Júliának szörnyű megpróbáltatásokat kell kiállnia, mégis mindig talpra áll – mert hűséges marad férjéhez és Istenéhez. A legkétségbeesettebb pillanataiban majdnem feladja, s perbe száll az Úrral is. Ám azonnal felerősödik benne a felelősségérzet – elsősorban hét gyermeke iránt. Csak egy nő, egy szerelmes asszony, egy anya képes az olyan pokoli megpróbáltatásokon úrrá lenni, amelyeket Júliának kellett átélnie, s amelyeket sok ezer Júliának kellett-kell végigszenvednie ezen a közép-európai tájon.
  A darab ugyanakkor ’56-os történet is. Beszél a (mindenkori) diktatúrá(k) természetéről, a megtorló gépezet működéséről, az ember szabadság- és túlélés-vágyáról, a rablét borzalmairól. A történelmi-politikai események ábrázolásakor a jelképességre épülő stílust és atmoszférát egyértelmű, realista, tűéles képek váltják fel.
  Nem utolsó sorban a darabból – az ábrázolt szörnyűségek ellenére – valami „ösztönös” derű, könnyedség, sőt, humor sugárzik, amelytől a történet még emberközelibbnek, nota bene: ismerősebbnek hat.
  
  Rendezői koncepció:
  A darab látványtervezője és rendezője Szabó K. István. 2000-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán, majd a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, művészeti vezetője lett, majd 2004-től igazgatója. 2005-től a temesvári Csiky Gergely Színház főrendezője. 2007-től az ARCA független színház vezetője Bukarestben. 2009 óta a Piatra Neamţ-i Ifjúsági Színház főrendezője. 2011-től a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának művészeti igazgatója. Számos romániai színházban rendezett már, többek között Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Brăilán, Ploieşti-ben, Nagyszebenben, valamint Németországban, Magyarországon és az Egyesült Államokban is megfordult színházi rendezőként.
  
  Egy Júlia-játék elé
  „Párbeszéd a szabadságról, akár ez is lehetne Visky András drámájának alcíme, hiszen az egyre nyomasztóbb elszigeteltség ellenére, Júlia – tántoríthatatlan hite révén – új dimenziókat nyit meg, átjárókat vág a kor vaskapuin. Júlia szabad, hiszen átverte magát fogvatartói érvrendszerén, ő kéz a kézben jár a halállal, és mint kígyó levedlett bőrét, úgy hagyja hátra elnyűtt testét a zárka sarkában.
   E fohásznyi lélek pokoljárása, szinte látomásszerűen fogalmazta meg bennem a többdimenziós játékot. Nyers testiség, verbalitás, hang és – kép, mint rétegek, néha szövetszerűen egybefonódva, néha meg külön életet élve alkotják azt az installáció-előadást mely lélegzetszerűen összeszűkül és kitágul. Mozgatórugói: a remény és a félelem.
   Nem a történelem valósága az, ami ebben az előadásban megfogalmazódik, még csak konkrét „szereplők” sem zaklatják hősünket. A történelmi trauma az, ami megszüli saját „kísérteteit”, ők a szűk cella lakói.
  /Szabó K. István/
  
  Júlia szerepére Ráckevei Annát, Jászai Mari-díjas színművésznőt kérte fel a Pesti Magyar Színház. A színművésznek a hazai színházi életet a Madách Színháztól a Nemzeti Színházon és a Művész Színházon át a debreceni Csokonai Színházig volt alkalma mélységében megismerni.
  
  Zeneszerző: Dr. Ovidiu Iloc
   Szabó K. István rendező (szinte) állandó alkotótársa a kilencvenes évektől napjainkig. Húsz előadást alkottak együtt, többek közt, Moliere Don Juan-ját, Slobodzianek Ilja prófétáját, Wedekind A tavasz ébredését, Szophoklész Oedipuszát, Heiner Müller Titus anatómiája, Róma bukását, Schaffer Equusát, Caragiale Megtorlását … stb.
   Az Anyám ajkáról a fejlődés szó hamisan (szerző: Matei Visniec) hangzik cimű, a Chicago-i Trap Door Színházban megvalósított előadás zenéjéért, Iloc Ovidiu elnyerte a rangos Jefferson díjat.
   Számos magyar, román, német színházban dolgozott alkotóként, zeneszerzői munkásságát önálló kórusművek, átiratok rögzítik. Ovidiu Iloc, a nagyváradi Művészeti Egyetem, Zenetudományi Tanszékének professzora.
  
  Bemutató: Január 10. Magyar Színház - Sinkovits Színpad



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2020. május 8.
Joe Satriani - 2020.05.8. Budapest, Barba Negra Track
Joe Satriani a Barba Negra Track-ben
2020. június 8.
Black Veil Brides a Budapest Parkban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Kosovo mon Amour – háborús trash hat részben
Derkó 2020 - Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása
Haydn, Beethoven és Chopin művei Alekszej Vologyin zongoraestjén a Müpában
Kozmosz-szösz
Új bemutató a Centrál színházban
N É Z Ő P O N T O K - Telek Balázs kiállítása
Rost Andrea, Vigh Andrea és Kelemen Barnabás koncertje a Zeneakadémia Nagytermében
Nagy kedvencek és igazi kuriózumok a Régizene Fesztiválon
 kiemelt 
Carl Palmer’s ELP Legacy az A38-on
  
Carl Palmer, minden idők egyik legnagyobb elismerésnek örvendő dobosa küldetésének tartja, hogy újabb és újabb generációkkal ismertesse meg azt a komplex és különleges progresszív rockzenét, amit egykori zenekara, az Emerson, Lake & Palmer alkotott

Joe Satriani a Barba Negra Track-ben
A CONCERTO Music bemutatja: The Epic Apocalypse Tour 2020
Pineapple Thief- 2020. 11.10.
HOBO 75
 friss hozzászólások 

Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Legéndy Jácint: Földalatti Oltár (Kalligram Kiadó, 2019) (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 senses fail    szalóki Ági    frames    murderdolls    winona ryder    czank ninetta    embers    atticus    darkfall    autumn    babák    amerika kapitány    the mono jacks    alcest    sexepil    date night    specko jedno    la casa fantom    roots of death    redneck zömbiez    valentines day    mark wahlberg    veszprém    valentin nap    verbunk-punk  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!