hosting: Hunet
r36
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2004. május 6. csütörtök   16:22
nincsen hozzászólás

szerző: András
Eric Clapton: Me and Mr. Johnson
Warner / Reprise

  Eric Clapton tiszteleg Mestere előtt. Sosem titkolta, hogy mekkora hatással van rá a legendás blues-előadó, Robert Johnson életműve. Most, hogy már maga is valódi zenészóriássá magasodott, lerója tiszteletét annak a zenészóriásnak az emléke előtt, akinek saját elmondása szerint annyi mindent köszönhet. Teszi ezt egyszerre alázattal és méltósággal. Alázattal a Mester felé, méltósággal pedig a közönség felé, ahogy azt a Lassúkezűtől megszoktuk és megszerettük.
  
  Ki előtt tiszteleg Eric Clapton? Robert Johnson 1911-ben született az USA Mississippi államában. Már tinédzserkorában bűvöletbe ejtette a zene, s maga is muzsikálni kezdett: barátjával verseket írtak, amiket dorombbal és szájharmonikával kísérve adtak elő. A 19 éves Robert Son House hatására kezdett gitározni. Eleinte mentora, Ike Zinnerman társaként, majd ahogy mindinkább magabiztos lett, egyre többször egyedül állt a közönség elé. Johnson számára soha nem okozott problémát a távolság: autóstoppal, gyalogszerrel bárhova hajlandó volt elutazni, ahol felléphetett. Híre gyorsan terjedt, s hihetetlen tempójú zenei fejlődése miatt szárnyra kaptak olyan mendemondák is, melyek szerint az ördögnek adta a lelkét a gitártudásáért cserébe. Ő azonban rendületlenül utazott és zenélt, nem adva meg magát sem a pletykáknak, sem a magánéleti megpróbáltatásoknak (első felesége és közös gyermekük belehalt a szülésbe, második felesége idegösszeomlást kapott).
  
  Pályafutása során olyan előadókkal lépett fel (leggyakrabban az arkansasi Helena éjszakai mulatóiban, mely város akkoriban a blues fellegvára volt), mint Howlin´ Wolf vagy Calvin Frazier. Repertoárjában nem csak a saját érzéseit oly kézzelfoghatóan megéneklő blues-dalai, hanem az aktuális slágerek, polkák és balladák is helyet kaptak, bármit képes volt akár egyetlen hallás után is eljátszani. 1936-ban és ´37-ben az American Records Company ügynökének megkeresésére rögzítette dalait, örökérvényű és alapvető klasszikusokat nyújtva így a blues- és az egyetemes zenetörténet számára is.
  
  Ez a 29 dal az összes felvétel, amit hátrahagyott az utókornak. Tragikus és korai halálának körülményei máig sem tisztázottak, a legvalószínűbb változat szerint két szenvedélye, az ital és a gyengébbik nem iránti fékezhetetlen vonzalom miatt kellett távoznia az élők sorából: mindössze 27 éves volt, amikor egy fellépése alkalmával kikezdett a szórakozóhely tulajának feleségével, majd rövidesen fenékig ürítette a neki nyújtott mérgezett italt tartalmazó poharat.

  Ki tiszteleg Robert Johnson előtt? Eric Clapton 1945-ben született, s már 13 évesen megkapta első hangszerét, egy akusztikus gitárt. Első együttesét, a Roostert alig 17 évesen alapította, de nemsokára már a legendás Yardbirds soraiban láthatta viszont őt a közönség. Hamarosan innen is távozott, s John Mayall mellé szegődött a Bluesbreakers-be, de 1966 ismét új zenekarban találta: a semmivel sem kevésbé korszakalkotó Cream-ben. Ennek 1968-os feloszlása után pedig egy újabb sztárcsapat, a Blind Faith tagja lett, amely azonban csak egy lemezt és egy turnét élt meg.
  
  Johnsonhoz hasonlóan Clapton is sokat viaskodott szenvedélyével (mely számára a kábítószer volt), azonban ő sikerrel kerekedett felül a csábításon: 1971 és ´73 között elvonókúrán vett részt, ahonnan visszatérve hamarosan szólókarrierbe kezdett. Habár azóta többször is együttműködött régi kollégáival és más nagyhírű zenészekkel is (pl. a Dire Straits-szel vagy Elton John-nal), a világ immáron 3 évtizede önálló előadóként ismeri, akinek hangja és gitárjátéka éppúgy védjegyszerű, mint a többnyire kissé szomorkás, melankolikus dalai. Clapton töretlen muzsikusi diadalútját magánéleti válságok sora kíséri - két gyermeke is nagyon kicsi korában távozott az élők sorából -, s sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedő életének minden élménye és tapasztalata ott van a zenéjében, mely tiszta érzelmességével milliók szívéhez találja meg az utat.
  
  Milyen ez a tiszteletadás? Elegáns és magával ragadó. A blueszene túlzás nélkül legnagyobb klasszikusai sorakoznak itt az egyik legnagyszerűbb kortárs muzsikus (és kiváló zenésztársai: Steve Gadd, Nathan East, Billy Preston, Andy Fearweather Low, Doyle Bramhall II és Jerry Portnoy) előadásában, a produkció minősége tehát borítékolható. De én nem ezen puszta tények miatt ajánlom mindenkinek - nem csak Johnson vagy Clapton rajongóinak - ezt az albumot, hanem az érzés- és hangulatvilág miatt, ami már eredetiben is áthatja ezeket a dalokat, s ami Eric Clapton interpretációit is élettel telivé és örökérvényűvé teszi.
  
  Clapton játékából, hangjából süt az őszinteség, a legmélyebb átélés, a dalok iránti szeretet, s éppen ezáltal nő fel hozzájuk, ezáltal válik előadása méltóvá Robert Johnsonéhoz, s ezáltal kap értelmet ez a lemez is. Mert többről van itt szó annál, hogy Eric Clapton eljátssza Robert Johnson dalait: újraéli, s új élettel tölti meg őket, megmutatja, mennyire közel tud kerülni ahhoz az utánozhatatlannak tűnő atmoszférához, azokhoz az érzésekhez, amik eredetiben belengik ezeket a szerzeményeket. Ahogyan maga Eric Clapton fogalmaz a borítóban olvasható néhány sorban: páratlan tisztaságú, egyszerűségű dalok ezek, mentesek minden cicomától, olyan, mintha Johnson csak magának és tán még Istennek játszaná-énekelné őket. S pontosan ez az érzés keríti hatalmába az embert, ha Claptont hallgatja, ahogy játssza ezeket a blues-klasszikusokat. Sok hasonlóság fedezhető fel Johnson és közte, talán ezért is tudja ilyen tökéletesen, mindenki másnál tökéletesebben megragadni és tolmácsolni ezeket a zenébe öntött vallomásokat, s talán ezért is válik olyan különlegessé, varázslatossá ez a lemez.
  
  Eric Clapton tiszteleg a Mester előtt. Ha valaki, hát ő az, aki megteheti, s akinek meg is kell tenni ezt. Nem csak saját maga, de az összes blues-rajongó nevében is. Aligha hallhatunk 2004-ben ennél igazibb blues-zenét hitelesebb tolmácsolásban.
  
  1. When You Got a Good Friend
  2. Little Queen of Spades
  3. They´re Red Hot
  4. Me and the Devil Blues
  5. Travelling Riverside Blues
  6. Last Fair Deal Gone Down
  7. Stop Breakin´ Down Blues
  8. Milkcow´s Calf Blues
  9. Kind-Hearted Woman Blues
  10. Come on in My Kitchen
  11. If I Had Possession over Judgement Day
  12. Love in Vain
  13. 32-20 Blues
  14. Hell Hound on My Trail



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
2024. november 25.
Metallica program az Apocalpytica-tol a Barba Negra Red Stage-en
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Vented: Cruelty And Corruption
Drawing: Vol. 6
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 still got the blues    knosis    neurotic    iced earth    alight    violator    amorphis    bedlam    obscene extreme    propeller band    celtachor    royal republic    vicky sunday    stefan kaufmann    kispál andrás    kelet-nyugat    rage against the machine    the black dahlia murder    dresch mihály    kurt cobain    william hurt    korpás éva    honnan tudod    steve-o    donots  

r47
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!