szerző: imetaVan Helsing Hazai bemutató: 2004. május 6.
Drakula, vérfarkas, Frankenstein, dr Jekyll... önmagukban is elég rémisztőek. Na de együtt?
Stephen Sommers összegyűjtötte a legborzalmasabb figurákat, amiket csak az irodalomban talált, majd egyetlen filmbe zsúfolta őket, hogy a hatás biztos legyen. Ennyi gonosz lény verbuválása után nem is igen kellett törnie a fejét egy komolyabb történeten. Mi más is lehetne a főhős és -nő feladata, mint elpusztítani őket?
Ilyen mértékű szörnyirtást talán az Alkonyattól pirkadatig-ban láttam utoljára, csakhogy a Van Helsingben úgy tűnik, a készítők nem tudták eldönteni, komolyan akarják e venni magukat, vagy egy összegző, parodikus hangvételű akciófilmet akarnak létrehozni.
Kezdjük az elején. Jóképű, magas férfi lép a színre, megáll a kamera előtt és zord ábrázattal azt mondja: A nevem Helsing. Van Helsing. A XIX. században járunk, hősünk a Vatikán magányos lovagjaként járja a világot, és kiiktatja a sötétség teremtményeit. Feladatait egy bunkerben kapja feletteseitől (egy bíborostól).
A soron következő: a Drakula megsemmisítő hadművelet. Ehhez a szükséges eszközöket is megkapja: fokhagyma, szenteltvíz, ezüstgolyó és karó, valamint egy nyílpuska, ami gyorsabban táraz, mint levegőt vennél. Majd elindul Erdélybe, a gróf kastélyába, hogy elvégezze amit el kell végezni.
Segítőtársa Anna Valerious lesz, kinek a szörnyirtás a kisujjában, pontosabban a családfájában van. Ősidők óta űzik Drakulát. Valamikor, régen, valamelyik ük-ükapja esküt is tett, hogy kivégzik, csakhogy ennek már jó pár évszázada, és Anna az utolsó a Valerious-ok közül, aki ezt megtehetné.
Innen már kezdődhet is a virtuális vérontás, repülő bőregér-szerű vámpírnők, a Szörnyecskékben elszabadult förmedvényekkel, ebben a filmben szárnyakkal és lényegesen nagyobb létszámban vannak jelen, mint eredeti változatukban.
Lássuk csak... erős, izmos vérfarkasok, akik agyatlanul hajlamosak jó magasról belepotyogni a vízbe, Frankenstein szörnye, aki közel tizenkét emberi testrészből van összehegesztve, élő áramforrás és a legműveltebb, habár nem a legszebb a csoportban. És persze kimaradhatatlan maga a Gróf, örök feketében, fekete szemekkel, fekete lófarokkal, csak sehogy sem lehet komolyan venni: se nem túl gonosz se nem túl... gonosz, na.
Van Helsing magas és jóképű, bár ezt már leírtam, ennél többre nincs is szüksége a továbbiakban sem. Anna Valerious szép is, ügyes is, talpra esik, mint egy macska, aztán azt vesszük észre, hogy MINDIG talpra esik, és MINDIG túléli, még akkor is, ha fejjel előre vágódik egy meredeken ívelő oldalpárkánynak, a jeges Kárpátokban, közel ezer méter magasságban. Aztán kap egy jobbhorgot és jól belehal. Vajon miért? Pedig a kötelező csókjelent is lezajlott már.
Ha mindezt még nem érzi elég kaotikusnak a kedves néző, nem kell aggódni, a rendező- és forgatókönyvíró (S.Sommers) Gábriel arkangyalt is belekeveri a turmixba, majd hátradől és megszemléli a zavaros koktélt, ami, hogy „bridzsitdzsónszosan” mondjam: valami ismeretlen, zöld dzsuva lett.
Stephen Sommersnek nem sikerül megismételnie mindazt, amit a Múmiában szerettünk, nem lebeg a moziban Indiana Jones szelleme, a kalandok fűszeres illata, vagy az izgalom. Viszont megismételte mindazt, amit a Múmia II.-ben nem szerettünk: céltalan vizuális trükkökkel bombázza a nézőt, a tudatalattit leterhelő gyorsasággal, egy alapjaiban recsegő történetre helyezve filmjét. Ha a közönség a komoly(nak szánt) részeknél nevet, talán jelent valamit....
A láthatatlan, vagy a sejtetett mindig többet ér mint a premier plane, egy ilyen témájú filmnél ez végképp így van: Drakula menyasszonyainak századik bőregérátalakulása, majd hús-vér és csontfoszló megsemmisülése nemhogy félelmet, de szívdobogást se eredményezett bennem. Különben is, az ilyen szétfoszlós trükkök már olyan ósdiak!
Pedig a helyszín lenyűgöző, a hegységek és az erdők gyönyörűek, a hangulat Prágai, a zene misztikus és pergő, egy-két ötletes résszel is sikerült gazdagítani a filmet. Benne volt a lehetőség.
Már látom is a Van Helsing-et playstation kiadásban a boltok polcain, extra töltény funkcióval, az első pályán repülő szörnyecskékre kell lövöldözni, majd vérfarkasokkal küzdeni, és aki kibírja élve a huszadik szintig, Drakulával is harcolhat. Ha akar.
15:15
