szerző: PjotrPillanatkép a művészetről – indul a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
17 napig ismét Budapest lesz a kortárs kultúra európai fellegvára. Október 7. és 23. között a magyar főváros vendége lesz többek között a világszerte ünnepelt lengyel zeneszerző Krzysztof Penderecki, a filmzenéiről ismert francia muzsikus, Yann Tiersen, a legendás Yellowjackets zenekar, a japán jazz virtuóz, Hiromi, az újjáalakult svéd Koop Oscar Orchestra, Squarepusher projektzenekara, a Shobaleader One vagy az indonéz szigetvilág zenéjét az elektronikus zenével ötvöző Plaid és a Southbank Gamelan Players. Jazz, klasszikus, pop és világzene, irodalom, színház, tánc, képzőművészet és divat – több mint száz programból válogathatnak a feltöltődésre vágyó érdeklődők.
A 21. század a saját hangját keresi: gyakran a múlt stílusirányzataihoz nyúl vissza, hogy azokat egy új nézőpontból, különböző műfajokból nyert inspirációk alapján dolgozza fel újra. A műfaji meghatározások egyre nehézkesebbek, mindennaposak a műfaji „átlépések és találkozások”. Az október 7-én kezdődő CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál eseményei is ezt az útkeresést és sokszínűséget tükrözik. Azok, akik az október 23-ig tartó fesztivál több mint 100 előadása között szemezgetnek, nemcsak izgalmas és szórakoztató produkciók részesei lehetnek, de megismerhetik a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjait, és azokat az irányzatokat, amelyek a mai kor kultúráját, ízlését, trendjeit alakítják.
Ilyen felfedezésnek ígérkezik a német Familie Flöz játéka, amelyben gyermekkor és időskor, szomorúság és komédia keveredik a bábokat és pantomim elemeket is felvonultató szürreális előadásban. Alapvető létkérdéseket boncolgat a Szegedi Kortárs Balett ősbemutatója, az eARTh is, amely Górecki 4. szimfóniájának zenéjével és táncszínházi eszközökkel döbbenti rá a nézőt, hogy kozmikus időszámítás szerint már csak másodperceink vannak hátra ezen a bolygón. A műfaji változatosság és az áthallások szinte az összes produkcióban tetten érhetők. Tihanyi László új szerzeményeinek – a Fehér rózsa és a Vörös izzás – ősbemutatója az opera, a dráma és a tánc határán mozog, a japán Hiromi jazz improvizációiban pedig klasszikus zenei, pop és rock témák tűnnek fel. A lengyel zeneszerző, Krzysztof Penderecki tisztán zajhatású hangzások felől érkezett meg a késő romantikához, amelyet az avantgárd eszközeivel fedezett fel újra. Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar Kortárs romantikusok című estje ugyancsak a romantika posztmodern rehabilitációját bizonyítja kortárs magyar zeneszerzők darabjainak megszólaltatásával. A világhírű technós, táncosabb zenét játszó Plaid zenekar már jól ismert a hazai közönség számára, a Southbank Gamelan Players-szel kiegészülve ezúttal Jáva és Bali szigetének muzsikáját ötvözik elektronikus kompozícióikban. Bartók Béla munkásságának ihlető ereje mutatkozik meg Horváth Csaba koreográfiai estjén, az V. vonósnégyes és a Concerto táncszínházi megelevenítésében, illetve a Lakatos Ablakos Dezső ösztöndíjasok jazzkoncertjein. Az 1956-os forradalomról mások mellett Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás emlékeznek meg, a forradalmi napokról született verseket zenésítve meg a kortárs pop eszközeivel, radio_56 címmel. Különleges perspektívából tekint a 60 évvel ezelőtti eseményekre az Egy ünnepi színjáték…´56´-´16 című előadás is Gergye Krisztián rendezésében. A fővárosi színházak legtöbbje idén is a fesztiválra időzítette bemutatóját, a lengyel Cloud Theatre pedig nem kevesebbet, mint A mindenség rövid vázlatát tárja a nézők elé.
A CAFe Budapest több, önálló tematikával rendelkező r