magazin [fesztivál]  2016. szeptember 6. kedd   16:02

nincsen hozzászólás

  Az örök, mégis változó francia kultúra mutatkozik be a Müpa és a BFZ közös szervezésű Európai Hidak fesztiválján szeptember 21. és 28. között. A francia barokktól a könnyebb műfajokon át a kortárs zenéig ívelő programsorozat arra keresi a választ, mi jellemzi ma a francia kultúrát. Zenei kuriózumok, világsztárok, irodalmi performansz-est, tánc és mesejáték az idei Európai Hidak fesztiválon.
  
  A francia kultúra bemutatására tesz kísérletet a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös szervezésében megvalósuló, immár hagyományos, évadkezdő eseménysorozat, az Európai Hidak fesztivál szeptember 21. és 28. között. A programok arra keresik a választ, mi jellemzi ma a francia kultúrát. A zenei kuriózumokat, világsztárokat, irodalmi performansz-estet, filmet, táncot és mesejátékot felvonultató fesztivál azt szemlélteti, hogy a francia kultúra az elmúlt évszázadok során miként merített ihletet a kívülről érkező művészeti hatásokból, és a sajátos francia ízlés szűrőjén keresztül hogyan integrálta azokat.
  
  Fischer Iván és a Fesztiválzenekar a Montmartre bohém művészvilágát idézi meg Ravel, Debussy, a polgárpukkasztó, mégis imádott különc, Erik Satie és a modern poétikus, Henri Dutilleux műveivel. A BFZ évek óta működő, autentikus hangszereken játszó régizenei együttese mulatságos és virtuóz áriákban és táncos ritmusokban gazdag barokk kuriózumokkal készül Hervé Niquet vezényletével, de a kísérletező kedve sem hagyja el a zenekart. Kortárs koncertjükön az is kiderül, hogy szól egy igazi ritkaság, a kontrabasszusklarinét, hogy működhet-e hangszerként a selyempapír, vagy hogy miképp lehet előidézni oroszlánbőgést a színpadon.
  
  A fesztiválra a Müpába érkeznek a kortárs francia művészeti élet olyan legendás alakjai is, mint a háromszoros Oscar-díjas zeneszerző Michel Legrand és a jazz hegedűvirtuóza, Jean-Luc Ponty. Őket Joseph Cosma (a Kozma József néven született zeneszerző) köti össze, akinek munkássága mindnyájukra hatott. Nem véletlen, hogy a Hulló Falevelek (Les Feuilles) című örökzöldje mindkét művész repertoárjában megtalálható.
  
  A fesztivál ideje alatt a Müpa Előcsarnokában és Zászlóterében megrendezett kiállításoknak (Lucien Hervé fotói és Toulouse-Lautrec litográfiái) is van magyar vonatkozása, hiszen a Lucien Hervéként világhírűvé vált fotográfus Hódmezővásárhelyen, Elkán Lászlóként született.
  A kiállítás szolgál hátteréül a Müpába szeptember végén beköszöntő fesztiválhangulatnak, amely a változatos koncerteken kívül tánc és zenei programokat, francia-magyar irodalmi performansz-estet is kínál. Ez utóbbin a két ország közötti irodalmi kapcsolatok, a modernitás, az avantgárd és a kísérleti művészet kap teret, amelyben a vizualitás, a gesztusok és a hang egyaránt fontos szerephez jutnak. Összművészeti produkcióban elevenedik meg a századforduló Párizsának pezsgő miliője a Gergye Krisztián Társulat premierjén. Az előadáson énekesek, zenészek, bábosok és táncosok együtt idézik meg a Montmartre művészvilágát, a Toulouse-Lautrec képeinek hangulatához hasonló „cabaret grotesque”-ben. A gyermekeknek szóló A katona története orosz népmesei elemek felhasználásával a költő Ramuz és a zeneszerző Stravinsky zenés, szöveges, táncos mesejátéka. Néha bizarr humorú, finoman kidolgozott szövegek és saját „muzouche”-nak nevezett stílusuk fülbemászó dallamai jellemzik a teljesen különböző zenei világokat ötvöző breton La Gâpette-et. Az öt zenészből álló sokszínű csapat mintegy 15 hangszeren játssza különös elegyű zenéjét. A Parno Graszt & Latcho Drom, a Paris Combo, a Mózes Tamara Trió és a Les Alouettes Együttes a Müpa Előcsarnokában kínál ingyenes, táncos, zenés programokat. A Müpamozi az év hátralévő részében az 1960-as évektől a 21. századig válogat a francia filmek krémjéből.
  
  Az Európai Hidakról
  A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye, az Európai Hidak fesztivál minden évadnyitánynak izgalmas ízt ad.
 A fesztivál ihletője és mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű, gazdag kultúrával és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik. 2013 őszén a cseh, 2014-ben a német melódiáké volt a főszerep, 2015-ben osztrák szomszédainkhoz kerülhettünk közelebb. Ezúttal Franciaország kulturális finomságai kerülnek a középpontba. A rendezők meggyőződése, hogy nagy szükség van az európai népek közötti bizalomra és barátságra, ennek erősítésére pedig tökéletes eszköz a művészet.
  
  A Budapesti Fesztivál Zenekar
  A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hall-ban, a Párizsi Filharmóniában, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d´Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismeréssel jutalmazta a BFZ-t.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: