magazin [retro] 2004. augusztus 22. vasárnap 16:22
nincsen hozzászólás
szerző: morzsaNégy képzeletbeli srác - Nulladik Változat Retro az új nem valami megfoghatatlan jövőből érkező csoda...
”Hol vagyunk, hol nem, ha akarom, játszom éppen. Én is megérem a pénzem! A színpad is épül, a hangerő készül, érzem: Ez lesz a térnyerésem: Szupersztár!”
A Nulladik Változat jólismert klipje egyfelől értelmezi a nyolcvanas éveket, másfelől adja válaszait az új évezred kihívásaira. Ami elsőre szembetűnő, az óvóhelyszerű próbahely, a sötét inges zenészek, a technikai eszközöket tudatosan manipuláló technokrata megjelenítés, a száguldó Wartburg, az állandóan önmagára reflektáló irónia.
”A helyet Csepelen, a Művekben találtuk. Poén volt a légópince-jelleg, hogy ott volt egy kétméteres géppisztoly, az a vascsőrendszer-rengeteg, a kiszuperált telefonközpont. Korábban inkább lebegősebb, szép klipeket készítettünk, most éreztük, hogy minden eddiginél keményebb lesz, de a poénok azért maradtak, nem komolykodtuk el, vagy nem lettünk metál srácok tőle, de aki csak a Felhők közt, vagy a Bolyongás évei alapján akarta megítélni, az egy kicsit megijedt, hogy most bekeményítünk, és ráijesztünk a széplelkekre. Azt hiszem, az nem is lenne baj.”
A száguldás örök témája a „rakenrollnak”, amiről tudjuk, hogy nem egy tánc, a keleti autó státusza külön pikantériát ad ennek. ”Már a U2 is Trabantozott az egyik klipjében, ott Berlinre utaltak, láttam Európa Kiadó-s filmben is a csodaautót, az Exotic-ról most ne is beszéljünk, a Perfect Name egy Ladát tört össze, mi maradtunk egy jó öreg Wartburgnál, amivel tényleg sokszor mentünk turnézni, itt is a Kert-es Horváth Attila vezette, hátul pedig Töller András menedzserkedett, aki a zenekar dizájnere, egy óriási vonalas telefonnal hívja az énekest”
És ami a posztmodern örök témája, a zenekar a tévében látja magát, mint Szupersztár, a négy hús-vér zenész így válik képzeletbeli sráccá, mondhatnám imédzzsé. A klipet Balla István kamerázta, a forgatókönyvet az a Gulyus készítette, aki már a Glava klipjénél is jelen volt. Ami ott még csak sejtés, az itt már konkrétum és megvalósulás. Persze nem versenyezhet a nagy költségvetésű mainstream-klipekkel, de a zenekart végre a helyére teheti a kétezres évek új alternatív hullámában, melynek zenekarai még akár bő évtizede is indulhattak, de társulva a party kultúrával együtt néznek az új jövő felé. A zenekar azóta elkészítette a Csillagtér klipjét is, ami némi cyber hangulattal fokozza a hatást, és mutatja az irányt a készülődő új anyag irányába is.
”Szerintem az új nem valami megfoghatatlan jövőből érkező csoda, hanem sokkal inkább az eddigi zenei eredmények új megközelítése lesz. Ezért is a Retro munkacím, és a RETRO-METRO-GETTO-TECHNO szlogen; valami olyan szembenállás ez magunkkal, akár a Metropolisz-tánc időszakával szemben is, ami úgy őrzi meg a Nulladik Változat hagyományait, hogy szinte meg is szünteti azt. A régi fényhozó-gesztussal szemben a hitnek olyan dimenziói, amik már sokkal inkább a mélyből, semmint az égből fakadnak. Valahol egyszerre lesz technokrata és naív, de biztos, hogy nem lesz ártatlan”
A négy képzeletbeli srác tizenöt éves jubileumi koncertje 2004 április 23-án a Gödör Kubban nem múltidézés. A jelen arcai a jelen harcaira készülnek.
”Ez csak egy kezdet, a kezdet vár ránk, hogy elkapj egy hangot és mutasd az arcod tovább! Ez csak egy kezdet a tempó/előny, távoli hangok és feltűnő arcok, egy szemvillanás! Ez csak egy kezdet, a végre/hajtás, most mindenki itt van, hogy mutassa, eljött, s hogy indulj tovább! Indulj, hajolj, lüktess és karolj! Megállni, kivárni!? Indul a menet és nem lehet kiszállni! Csak egy kezdet”
16:22
