kultúra [dalszöveg]  2016. június 3. péntek   04:27

nincsen hozzászólás

  Ki ne szeretné a bohócokat? S ki az, aki még soha nem nevetett önfeledten csetlő-botló, rekeszizmokat próbára tevő jeleneteiken? De milyen az, amikor a jelenetekben magunkra, a különböző élethelyzetekben bukdácsoló, elbukó majd újra próbálkozó, esendő, kiszolgáltatott emberre ismerünk. Tragikomikus. Tudunk-e így is nevetni?
  ”Ebben a cirkuszban senki nem nevet” - jegyzi meg az egyik bohóc a darab elején. Mi kell ahhoz, hogy nevetni tudjunk minden körülmények között? Az élet maga, ahol meg kell találnunk a helyünket, s amit bátran, döntéseink következményeit felvállalva kell élnünk. Elfogadva, hogy minden, mi magunk is változunk. Mindegy, hogy milyen szerepet játszunk az élet nagy cirkuszában, mekkora bőröndöt cipelünk, cipeltetünk mással, vagy viszünk együtt; a játék maga a fontos. Ahogy a lány fogalmazza meg a darabban: „Bohócok nélkül senkinek nem kell a cirkusz.”
  A néha szinte a burleszk elemeit is felvonultató cirkuszi jelenetek során saját bohóc létünkkel szembesülünk. És igen, tudunk nevetni magunkon.
  
  Szereplők
  
  Dario: Bódis Dániel
  Bario: Szarvas Balázs
  Igazgató: Kálmánczhelyi Gábor
  Lány: Szeremerédi Bernadett / Szuromi Bernadett
  Zenész Bohócok: Hegedűs Dániel (gitár), Ábel Andrea (fuvola)
  
  Rendezőasszisztens:
  Szőnyi Franciska
  
  Dalszövegíró és dramaturg:
  Pivarnyik Anikó
  
  Rendező:
  Somogyi Anna
  
  A jegyeket korlátozott számban, a foglalás sorrendjében tudjuk biztosítani. Befogadó képesség: 60 fő.
  
  Az előadás másfél óra szünet nélkül.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: