lemezajánló [demo] 2016. május 12. csütörtök 18:12
1 hozzászólás
szerző: MorelloRoar: Délibáb demo
A Roar zenekar 2009-ben alakult meg, túrkevei és kisújszállási tagsággal. Eddig még nagy karrier nem áll mögöttük, bár figyelemre méltó, hogy a Keletunderground tehetségkutató döntőjébe többször is bejutott a csapat, sőt egyszer különdíjat is kaptak. Egyelőre csak demo hangzóanyagok jelentek meg a bandától, igaz abból rögtön négy van már a tarsolyban. A legutolsó, 2016-ban megjelent Délibáb címet viselő anyagról lesz most szó alább.
Ha még nem került volna szóba, a zenekar thrash metalt játszik, annak klasszikus értelmében. Tehát semmi fölösleges modernkedés, csakis az az igaz ösvény, amit a műfajteremtők a ´80-as években kitapostak. A demon 5 dal kapott helyet, a munkálatok pedig otthoni körülmények között zajlottak. Régebben ez elég komoly minőségi különbség volt, a mai stúdiótechnika segítségével viszont – mint a jelek is mutatják – házi stúdióban is lehetséges már vállalható hangzást kikeverni. Nyilván persze most is érzékelhető különbség van egy professzionális körülmények között, vaskosan megszólaló hangzással készült nagylemez és egy demo között, a Roar nótái is kissé nyersen, sterilen, gépiesen szólnak, de az összkép teljesen vállalható. Továbbá azt is mellé tehetjük, hogy egy oldschool thrash metal bandának még jól is áll az effajta nyersebb megközelítés.
Bár a korábbi demokat nem hallottam, a Délibáb egy összeszokott zenekart mutat, ahol nem ötlettelen kapkodások és „zúzzunk ahogy belefér” mentalitás vannak, hanem hallható módon ésszel közelítettek a dalszerzéshez. Ennek megfelelően a thrash-es tempók mellett vannak belassult témák, lágyabb pengetések is. A riffek és a nóták felépítése, hangzása egyértelműen a régi Moby Dick avagy a mostani Bloody Roots irányvonalát követi, a szövegköpködős ének is szintén ez az iskola. Mi több, Majláth Lajos hangja itt-ott még össze is keverhető Smiciével. A szövegek nem túl mélyen szántóak, de a ritmizálás rendben van. Ez egy thrash bandánál fontos szokott lenni.
A zenekari munka is megfelelő, a horzsoló riffek, a tempót adagoló dobmunka mind a helyükön vannak, az olykor ide-oda felelgető gitárszólók is jól működnek. Fejlődési lehetőség persze mindig van. Az pozitív, hogy Lajos próbálja tágítani a határait (a második Nyugalom című nótában például már szinte rappel – ami egyébként egészen jól áll neki. Ebben a dalban amúgy a refrént letagadhatatlanul a Moby DickKöszönöm Jól Vagyok száma ihlette), ha viszont dallamosan szeretne énekelni, akár csak amolyan dallamfoszlányok szintjén is, arra még bőven rá lehet gyúrni.
Nem egy kiugró, de mindenképpen korrekt munka a Délibáb című demo a csapattól. Mivel nem túlzottan sok banda mozog itthon ebben az oldschool thrash metal stílusban, abszolút helyük van a színtéren, jó lenne egy teljes értékű nagylemezig is eljutniuk. Sajnos jelenleg gitáros hiánnyal küzd a társaság, remélhetőleg sikerül stabilizálni a felállást és folytatják útjukat a thrash ösvényen.
Felállás: Majláth Lajos: ének
Hartvig Csaba: gitár
Faragó Zsolt: gitár
Simon György: basszusgitár
Nánási István: dob
Roar: Délibáb demo 1. Délibáb
2. Nyugalom
3. Kihűlt világ
4. Utolsó harc
5. Parafrázis