szerző: BarnabásMorbid Angel, Krisiun, Gutted 2004 március 15, E-klub
Március 15-én, piros betűs nemzeti ünnepünk estéjén került megrendezésre a tavasz egyik legjobb death metal koncertje az E-klubban. A főbanda Morbid Angel Magyarországra látogatása különösen nagy öröm és boldogság volt számomra. A death metal floridai alapbandáját már rég szerettem volna élőben látni, és most meg is adatott a lehetőség. A turnéra pedig egy igazán gyilkos banda csatlakozott hozzájuk, méghozzá a brazil Krisiun képében. Az E-klub előtt ácsorgó tömeg szerencsére nem öltött olyan hatalmas méreteket, mint az Opeth koncert esetében. Persze így is simán megtöltöttük a klubot, de még mozgástere is akadt az embernek, és levegőhöz is jutott. A ruhatár igénybevétele, és a kényelmes elhelyezkedés után szinte azonnal kezdődött is a székesfehérvári Gutted műsora.
A banda nevéből egyből következtethetünk az általuk művelt zene stílusára: ez bizony durva floridai death metal a Cannibal Corpse és a Deicide nyomdokain. A Gutted az egyik legintenzívebb és leggyilkosabb hazai formáció ebben a műfajban. Az énekes Hajnali Sándor különösen erős hanggal rendelkezik: rendkívüli intenzitással és energiával adja elő mély hörgéseit. Zenei téren ugyan nem mutatnak fel túl sok eredetiséget, de amit előadnak, azt jól csinálják. Brutális, szaggatott, megcsavart riffek, villámsebességű dobmunka a zenéjük legfőbb jellemzői. Újdonság a bandával kapcsolatban, hogy egy új gitárossal bővült tagságuk, akit most mutattak be a közönségnek. Eddig már kiadtak egy albumot, amit a Defiled névre kereszteltek. Többségében erről a lemezről játszottak számokat, de a készülő második lemezről is bemutattak egy dalt. Ennek alapján nem kell tartanunk a minőségétől: jó lesz majd ez is. Azonban a mostani fellépésük nem sikerült túl fényesre: a kásás, tompa, gyenge hangzás ag yonvágta az amúgy jó produkciót: a zajmasszából nem sok mindent lehetett kivenni. Ettől eltekintve mindenképp érdemes figyelni rájuk: jó hangzással, jó formában bizony tudnak robbantani a fiúk a színpadon.
Rövid szünet után eljött a brazil death metalt játszó Krisiun ideje. Sokan miattuk jöttek el erre a koncertre, és bizony hihetetlen brutalitásukkal, gyorsaságukkal és precizitásukkal engem is főhajtásra késztettek.
A három brazil zenész a death metal igazi fanatikusa, és nagyon jó színvonalon művelik ezt a stílust. A trió pár másodperc alatt akkora hangorkánt varázsolt a terembe, hogy először csak megszeppenten néztem. Az erős, jól megdörrenő hangzás pedig még brutálisabbá tette a zenéjüket. A rendelkezésükre álló 45 percet teljes mértékben kitöltötték, a frontember Alex Camargo a számok között nem igen kommunikált a közönséggel. Eldarálták az új lemezük, a Works of Carnage legjobbjait: a Murderer, a Works of Carnage és a Thorns of Heaven különösen nagyot ütöttek. Persze a régebbi albumok is terítékre kerültek, mint például a Conquerors of Armageddon vagy az Ageless Venomous. Számomra azonban kissé monoton, egyhangú a Krisiun zenéje. Nem szól másról, mint a fénysebességű számokról, amik azonnal átrohannak rajtam. Nincs egy igazán megjegyezhető riff, vagy dalrészlet, amibe bele lehetne kapaszkodni. A lassú, őrlő részek pedig egyáltalán nem találhatóak meg náluk. Így hosszabb távon zajkavalkádnak tűnik az egész, amitől megfájdul az ember feje. Mindenesetre változatosságot hozott a fellépésükbe a kb. másfél perces dobszóló Max Kolesne előadásában, ami szerintem fergeteges volt. A Krisiun tiszteletet érdemel: rendkívül precízen, igényesen, és megalkuvásmentesen művelik az általuk elképzelt irányvonalat.
Ezen az estén a Morbid Angel fellépésére voltam kíváncsi a legjobban, és szerencsére nem is kellett csalódnom bennük. A floridai származású amerikai banda a death metal egyik alapzenekaraként tartható számon. A Cannibal Corpse és a Deicide mellett ők a legnagyobb hatású floridai death metal zenekar. Sőt szerintem zenei téren sokkal egyénibbek és igényesebbek is társaiknál. A Morbid Angelnél már a kezdetektől, az 1980-as évek végétől jelen van egy sajátos megfogalmazásmód, egy egyedi hangzásvilág, ami etalon ezen a téren. A zenekarvezető Trey Azagthoth gitárharmóniái, szólói ezer közül is felismerhetőek, a dobos Pete Sandoval megoldásai szintúgy élményszámba mennek.
Eddigi fennállásuk óta már 8 nagylemezt adtak ki, melyek egytől-egyig mesterművek. Erik Rutan gitáros sajnos kiszállt a csapatból, hogy a Hate Eternalra, a saját zenekarára tudjon koncentrálni. Így most egy turnégitáros segítette ki a zenekart ezen a poszton. Frontemberként pedig Steve Tuckert üdvözölhettük, aki a Formulas Fatal to the Flesh lemeznél került a bandába. A koncert főleg az új album, a Heretic bemutatásából állt, de bőven játszottak régebbi kiadványaikról is. A Hereticről többek között hallhattuk az Enshrined by Grace, a Praise the Strength, a Beneath the Hollow és a Cleansed in Pestilence című remekműveket. A Formulas Fatal to the Fleshről biztosan elhangzott a Chambers of Dis, a Dominationről pedig a Dawn of the Angry. Különösen sokat játszottak még a Covenant című lemezükről: Rapture, Pain Divine, World of Shit és a koncert egyik tetőpontjaként elhangzott a szinte kötelező God of Emptiness. Az első, szerintem a legjobb lemezükről, az Altars of Madnessről csupán két szerzeményt adtak elő: a Lord of Feaver and Plague-et és a ráadásban a hihetetlenül ütős Chapel of Ghouls dörrent meg. Legnagyobb bánatomra viszont nem adták elő a kedvenc számomat: a Maze of Torment kimaradt a műsorból.
A koncert közben óriási elkötelezettség és tapasztalat látszódott a zenekar előadásmódján. A hangulatra sem lehetett panasz: ment a csápolás és a fejrázás a közönség részéről, a frontember Steve Tucker a számok közti megjegyzéseivel lendítette tovább a hangulatot és a hangzás is rendben volt. Óriási élményszámba ment Trey Azagthoth külön gitárszólója: ez az ember a hangszerén egy isten! A másfél órás előadás után, a ráadás szám befejeztével rövid búcsúzkodás után levonult a banda a színpadról. Remélem, hogy hamarosan ismét eljönnek majd, mert ez egy óriási koncert volt.
A death metal rajongói tehát egy újabb maradandó élménnyel gazdagodhattak ezen az estén. Ebben az óriási koncertdömpingben jól meggondolja az ember, hogy mire adja ki a spórolt pénzét: azt viszont bizton állíthatom, hogy ez a koncertest megérte a kiadásokat! Színvonalas, precíz, feledhetetlen produkciót láthattunk és hallhattunk igényes zenekarok tálalásában. Soha rosszabbat!