hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2016. április 18. hétfő   16:58
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Ensiferum, Fleshgod Apocalypse
2016. április 10, Barba Negra

  Látnoki képességek birtokában lehetek, ugyanis tavaly ezt írtam az Ensiferum beugró vendégzenészével, Netta Skog-gal kapcsolatban: „Meg kell mondjam, a színpadon általában csak biodíszletként funkcionáló Ensiferum-os lányokhoz képest óriási kontraszt volt Netta örökmozgó, táncikáló, mindig mosolygó alakja, a tangóharmonikájával is megoldott mindent, amit kellett. Ráadásul nagyon sokat hozzátett a koncertélményhez és a buli intenzitásához. Én nagyon nem bánnám, ha mindezek hatására esetleg végleges helyet kapna az Ensiferum gárdájában.”
  Nos, éppen pár napja jött a hír, hogy a csinos tangóharmonikás lány immár teljes jogú taggá avanzsált a finn folk metalosok bandájában. A kifejezetten pozitív fejlemények hatására így még jobban vártam a vasárnapra szervezett csata-metalos seregszemlét.
  
  A nyitózenekar a Dániában honos folk metal alakulat, a Heidra volt, de az ő produkciójukat nem tudtam még figyelemmel kísérni. Az olasz Fleshgod Apocalypse viszont már komoly elismertséget vívott ki magának az extrém zenék világában, kifejezetten sokan követték őket a nézőtéren. Láttam már őket 2 éve a Kataklysm előtt, de igazából ugyanazt tudom mondani, mint akkor: nem igazán értem, mi ez a nagy felhajtás körülöttük.
  A szimfonikus vonásokkal felvértezett death/black metalt nem ők találták fel, sőt egyesek még náluk is élvezetesebben művelik ezt a stílust. Ettől még teljesen rendben lett volna a produkciójuk, ha az olykor felhangzó, egészen fülsértő sikongatós férfi ének nem vágná azonnal taccsra az élményt. Egyáltalán nem bánom, ha dallamos, akár egészen heavy metalos ének és sikolyok fűszerezik az extrémebb muzsikákat, de ehhez képzettség kell. Aki nem tud sikítani, ne sikítson! Fejhangon vonyítani meg pláne ne vonyítson!
  
  Sajnálom, biztosan belegázoltam most ezzel sok rajongó lelkébe, de amíg ezen nem változtatnak, számomra élvezhetetlen lesz a Fleshgod Apocalypse koncertje. Pedig minden további nélkül elismerem, hogy bőven van potenciál a csapatban, jófajta zúzós témákat sorakoztatnak fel a nótáikban, a hörgős ének dominanciája is adja magát és az áriázós női ének is teljesen rendben van. A nézőtérről mindenesetre pozitív visszacsatolást kaptak, mert a jelenlévők nagy része lelkesen tombolt a koncertjükre, szóval biztosan nem volt hiba az Ensiferum elé leszervezni őket.
  
  Az Ensiferum már rutinos koncertbanda, tőlük mindig lehet számítani egy pörgős, színvonalas bulira. A fentebb már említett Netta Skog csatlakozásával pedig legalább olyan erős estére számítottunk, mint tavaly.
  Akkor már megvolt a legutolsó album, a One Man Army lemezbemutatója, ez a mostani inkább csak afféle jutalomjáték. Szerencsére a csapat is érezte, hogy pofátlanság lenne még egyszer ugyanazt elsütni, így egy kicsit variáltak a listában. A legtöbb dalt persze így is a legutolsó korongról nyomták, de szép válogatást adtak az életművük egészéből.
  
  Mind az Ensiferum zenéjéről, mind pedig a közönségről sokat elmond az, ahogy a legelső hang megszólalt az intró után, abban a másodpercben megindult a pogó és a vad őrjöngés a nézőtéren. Nem csoda, hogy az amúgy sem kiváló szellőzéséről híres klubban pillanatok alatt mindenkiről ömlött a veríték. De hát persze épp ezért váltott jegyet mára a közönség, mert egy pörgős, vadulós bulira vágyott.
  Ebben a szellemben zúzták el az Axe Of Judgement és a Heathen Horde dalokat, majd pedig ideje volt a múltban is kalandozni kissé. Erre remek alkalom volt a Guardians Of Fate az első Ensiferum lemezről, amely kirobbanó sikernek bizonyult, a rajongókat még nagyobb őrjöngésbe tudták vele hajszolni. Aztán a nem kevésbé ütős Victory Songs került sorra, mégpedig a One More Magic Potion című dallal, ami szintén csúcspontnak bizonyult ezen az estén. A hangulat remek volt, mind a deszkákon, mind a nézőtéren. A csapat nagyon egyben van, hiszen már több, mint 10 (!) éve játszanak együtt, a frissen csatlakozott Netta pedig könnyed természetességgel járt-kelt a színpadon, biztatta a közönséget kedves mosolyok kíséretében és a vokálokban is részt vett, amikor szükség volt rá.
  
  Szintén a debütalbumról érkezett a Treacherous Gods, ami szerintem nem volt annyira jó választás, kissé leültette a hangulatot a maga lassabb tempójával. Erről a lemezről legalább 4-5 dalt fel tudnék sorolni, amit szívesebben hallottam volna ma este.
  Egyébként az volt az érdekes, hogy a számomra egészen tetszetős One Man Army lemez tételei élőben valahogy nem bizonyultak annyira átütőnek. A soron következő Warrior Without A War és a későbbi dalok esetében is, a középtempós, olykor talán monotonitásba hajló nótákra szemmel láthatóan a közönség sem zúzott akkora intenzitással, mint a korábbi szerzeményekre. Nem akarom ezzel a One Man Army érdemeit csorbítani, sőt mint mondtam, nekem kifejezetten tetszik. A „régen még jók voltak” jelszót harsogók táborába sem akarok betagozódni, valamint a tavalyi koncertről sem rémlik, hogy probléma lett volna ezekkel a dalokkal. Nem tudnám pontosan megfogalmazni, mi az oka annak, hogy érezhetően jobban teljesítettek az olyan nóták a mai estén, mint mondjuk a From Afar vagy az újabb csúcspontnak beillő Wanderer.
  
  Ellenben a szintén új szerzeménynek számító Two Of Spades-re már nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna izgalmas, pláne a maga haláli, Bee Gees-es betétjével. Talán annyi a titok, hogy a gyors, pörgős tempójú dalok állják meg a legjobban a helyüket a koncerten, ilyeneket vár el a közönség az Ensiferum-tól.
  Elhangzott még a My Ancestors´ Blood, valamint előkerült a From Afar lemezről a Twilight Tavern, amely szintén remekül felforrósította a hangulatot, különösen az egyre jobban begyorsuló lezárásával. Aki pedig akart, még énekelhetett egy nagyot a Lai Lai Hei-re, ehhez a finn nyelv sem volt akadály sokaknak. A vérbeli közönségkedvenc dalokkal tehát nagyot aratott ma az Ensiferum.
  Volt még ráadás, ahol hallhattuk a Tale Of Revenge-et, az Unsung Heroes album egyetlen műsoron tartott nótáját, az In My Sword I Trust-ot, valamint az elmaradhatatlan Iron-t. Még ha annyira nem is méltattam feljebb az újabb keltezésű szerzeményeket ezen a koncerten, ettől még ez az Ensiferum buli is remekül sikerült.
  
  A Petri Lindroos, Sami Hinkka, Janne Parviainen, Markus Toivonen gárda ma is nagy átéléssel zenélt. Utóbbi esetében vicces volt, ahogy a hosszú hajától megszabadulva, amolyan felnyírt, irokéz frizurát viselve is úgy rángatta a fejét, ahogy hosszú hajúként szokás. Markus ettől függetlenül persze remekül gitározott, a végén még a fej mögött játszva is prezentálta egy kicsit a tudását. Netta Skog-ot pedig immár teljes jogú tagként üdvözölhettük a színpadon, reméljük hogy zeneileg is képes lesz hozzátenni az Ensiferum világához. Lassanként nekiállhatnának készíteni az új lemezt, ha pörgős, harapós, vérbeli Ensiferum nóták lesznek rajta, szerintem azzal a rajongók tökéletesen elégedettek lesznek.
  


Kulcsszavak:
  ensiferum     fleshgod apocalypse 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

Ensiferum, Ex Deo

Ensiferum, Ex Deo, Wind Rose a Barba Negra Trackben

King European Tour 2017- Fleshgod Apocalypse

King European Tour 2017 - Fleshgod Apocalypse, Carach Angren, Nightland

Headbanger´s Ball Tour 2016 – Iced Earth, Ensiferum, Kataklysm, Unearth

 programajánló: 
2020. augusztus 9.
XII. Alkotótábor és Művésztelep Drégelypalánk
CAMERA OBSCURA építés és sztereo fényképezés Laczkó Péterrel
2020. augusztus 29.
T Á B O R Fesztivál 2020
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Myrath, Eleine
Five Finger Death Punch, Megadeth, Bad Wolves
Marko Hietala, Oceanhoarse
Dream Theater
Darkest Hour, Fallujah, Bloodlet, Une Misére, Lowest Creature
Vinnie Moore
Sabaton, Apocalyptica, Amaranthe
Maxxwel, CoreLeoni
Újra aratott a D-A-D
Eluveitie, Lacuna Coil, Infected Rain
Sonata Arctica, Edge of Paradise, Temple Balls
Mustasch, Dynamite és a Motorjesus
Insomnium, The Black Dahlia Murder
 kapcsolódó fotók: 

ENSIFERUM - 2016. április 10. BARBA NEGRA MUSIC CLUB - RETURN OF THE ONE MAN ARMY

ENSIFERUM - 2016. december 19. BARBA NEGRA - MTV HEADBANGER´S BALL TOUR 2016

FLESHGOD APOCALYPSE - 2016. április 10. BARBA NEGRA MUSIC CLUB - RETURN OF THE ONE MAN ARMY
 kiemelt 
Deep Purple klasszikusokkal, Ian Paice Budapesten
  
A világ egyik legjobb Deep Purple műsorával érkezik Budapestre a Purpendicular zenekar, amelynek dobosa maga az élő legenda, Ian Paice

Jethro Tull – The Prog Years 21
Pineapple Thief az A38-on
Helloween 2021. UNITED ALIVE PART 2
Richie Kotzen 2021. Budapest
 friss hozzászólások 

Elkészült a MegaHertz első albuma (1)
Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 man overboard    hypocrisy    másnaposok 2.    chronology    korpás éva    devilfire    antillectual    eat pray love    public image ltd.    headstock    sister sin    joe lynn turner    cock and ball torture    morning star    dark tranquillity    linkin park    sweat & tears    within temptation    primordial    paganza    long distance calling    bohemian betyars    negativeart.hu    heisler zsófia    fergie  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!