magazin [asztaltársaság]  2016. április 11. hétfő   16:24

nincsen hozzászólás

  Verseit és novelláit olyan neves színészek tolmácsolásában hallhatjuk, mint Törőcsik Mari, Dörner György, Eperjes Károly, Gesztesi Károly, Pápai Erika, Rudolf Péter, Stohl András, Huszárik Kata, Ráckevei Anna, Trokán Anna.
  
  Több mint száz „Ghymes-dal” versét írta meg, ezeket több ezren ismerik – mondják – éneklik.
  Előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságért 2011-ben Kossuth-díjban részesült. A Vá-vá-vá, Anonymus kérdez versesköteteiből 1500 – 1500 darab jutott el az olvasókhoz. A Verseit lefordították szlovákra, franciára, németre, angolra.
  
  ”Talán nehéz megérteni, elfogadni, ha valaki két, látszólag egymástól távol álló dologban is nagyon erős, vagyis egyaránt otthonosan mozog a nyelvben és a szavakon túli tartományban, a zenében is. Otthonosan, mondom, de otthont értek, amely a teremtéssel egyenértékű, amennyiben saját, csak rá jellemző világ létrehozását jelenti. Szarka Tamás költészete teremtett világ, mely gazdagon játékos, mégis mély – hol karcos, nyers, hol bátran érzéki és lírai, de mindenek felett egy szabad ember különleges atmoszférájú nyelvi-gondolati univerzuma.„ Medgyesi Gabriella, rendező, szerkesztő, operatőr, szerkesztő-riporter, dramaturg.
  
  ”Szarka Tamás verseiben együtt az ég és a föld, a magasság és a mélység, a szent és a profán, az öröm és a bánat. Igric költő, angyalmuzsikás, aki gyönyörű csillámszavakból épít létrát világok közé. Sőt költészete a Világ, amelyben forró liliomok közt gyöngyözik a hűs patak, ahol harminchárom fehér angyal táncol és a regés szarvas bozontos agancs ágai közt Isten öröme felserkenti a Holdat és a bölcs Napot. Szarka Tamás versei magukhoz ölelnek, ringatnak, megráznak, beépülnek a lélek legrejtettebb zugaiba. Élnek és éltetnek. Építenek és tisztítanak. Messzi zenét muzsikálnak, mennyei muzsikát...„ Gülch Csaba költő, újságíró
  
  ”Szarka Tamás számomra nemcsak költő, jó költő, vagy legjobb költő. Számomra ő a MŰVÉSZ.
  Onnan jött, ahonnan Ady, József Attila, Petőfi. A szavak nála nem kirakati ruhák, hanem titokzatos varázsvilágok. Hihetetlen erő az övé. Amire, vagy akire ráolvas, az pusztul, vagy éled, de hozzászelídül, hódol neki. Nem tudok rá címkét rakni, még azt sem, hogy zseniális. Ő Szarka Tamás.” Marth P. Ildikó, író
  
  ”... Írásának van egy hangja, ami nem hasonlít senkiére. Az Isten magyar hangja ...„ dr. Szabó Eszter
  
  Szarka Tamás: Évszakok
  (részlet)
  Megint őszbe fordul,
  A nyár szemetén
  Vasidő kondul,
  Szédülő levelén,
  Remeg-tenyerén ennyi:
  
  Összebékül a Kicsinyke Minden
  S a Hatalmas Semmi.
  
  Savanyú békét hozó –
  Kényesen foly bánatfolyó,
  Nem is, inkább
  Á-csorog,
  Talpam alatt, ahogy
  Hídon állok, lenézek,
  S megint mohó költőt találok,
  Ki levegőért kapzsin kapkod,
  Szem kidülled, majd´ kifordul,
  Vastüdő nyikk-nyakk nyikordul.
  
  Takarj be Kedves,
  Köddé fázok,
  Dalba kérnek hideg virágok,
  Hangod, ha búgna
  Álomló, meleg, zenés,
  Lenne utolsó zengtakaróm,
  
  A halál szent tehenén düllögve
  Szimatol az egyetlen igazság,
  
  A vég.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: