szerző: PjotrHatársértő művészek, formabontó produkciók a Budapesti Tavaszi Fesztiválon
Kortárssal házasított Brandenburgi versenyek a Grammy-jelölt Uri Caine és a Svéd Kamarazenekar előadásában. Myung-whun Chung, az egyik legnevesebb német lemezcéget Szöulba csábító koreai karmester a milánói Scala zenekara élén von párhuzamot Mahler és Mozart remekművei között. Az „egyszemélyes” osztrák ütőegyüttes, Martin Grubinger a virtuóz Percussive Planet Ensemble társaságában állítja csatarendbe a Carmina Burana hangjegyeit. És ha mindez nem lenne elég csábító ajánlat, az egyedi technikájú ütőhangszeres, Horváth Kornél és Lantos Zoltán hegedűművész Wu Wei kínai szájorgonistával ad koncertet a Bálnában. Az április 8-án induló 36. Budapesti Tavaszi Fesztivál több mint két héten át ad otthont a formabontó teljesítményeknek.
A jazz-zongoristaként és klasszikus mesterművek műfajforgató átdolgozójaként is egyaránt ismert amerikai Uri Caine 2015 őszén meglepő projekttel állt elő. A Svéd Kamarazenekarral közös Brandenburg-projektben az európai zene egyik mérföldkövét, Bach Brandenburgi versenyeit hat kortárs zeneszerző külön erre az alkalomra komponált zenei kommentárjaival, illetve átdolgozásaival együtt szólaltatják meg. A projekt első világturnéján Steve Mackey és Uri Caine kompozíciói alkotnak párokat a barokk mester munkájával, ez a produkció hallható április 13-án a Zeneakadémia Nagytermében.
A karizmatikus koreai dirigens, Myung-whun Chung nevével fémjelzett április 14-i koncert többek között szintén szokatlan kapcsolódásaival hívja fel a figyelmet magára. Mahler nagyszabású szimfóniát többnyire nem szokás dalszínházakhoz kötni, holott szerzőjük életében meghatározó szerepet játszottak azok a nagyhírű operaházak, ahol zeneigazgatói vagy karmesteri posztot töltött be. A milánói Scala zenekara ezúttal a mahleri repertoár egyik csúcsteljesítményét, az V. szimfóniát szólaltatja meg egy Mozart-mű társaságában: a párosítás csak első pillantásra tűnik furcsának, hiszen a g-moll szimfónia legalább annyira kiemelt helyet tudhat magáénak a dallamgéniusz művei között, amennyire népszerűvé vált a Mahler-mű, és főképp annak emlékezetes Adagietto tétele. A budapesti közönség tehát ismét Mahler-interpretátorként hallhatja az egyik legjelentősebb távol-keleti dirigenst, aki lemezfelvételre csábította a dél-koreai fővárosba az egyik legtekintélyesebb német kiadót, és akinek közel egy évtizednyi zeneigazgatósága alatt – tavalyi, váratlan lemondásáig – sokak szerint soha nem látott fejlődésen ment keresztül a Szöuli Filharmonikus Zenekar.
Ha választhatnánk, melyik pultnak van egy zenekarban a legváltozatosabb munkája, az ütőhangszeresek minden bizonnyal eséllyel pályáznának a titulusért: akár egy súlyos láncot kell beleejteni egy tálba a megfelelő hanghatásért, akár egzotikus fúvós hangszereket megszólaltatni, egy ütősnek mindig készen kell állnia a legszokatlanabb kihívásokra is. Lehetne-e találni hát formabontóbb egyéniséget a Tavaszi Fesztiválon az örökvidám ütőhangszeres virtuóznál, Martin Grubingernél, aki 2014-es koncertje előtt is valóságos hangszerekké változtatta a Müpa falait? Minden arra utal, hasonló élményben lehet részünk április 24-én is a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az osztrák művész a nemrég Ennio Morriconéval turnézó debreceni Kodály Kórus, valamint a Percussive Planet Ensemble és a Magyar Rádió Gyermekkórusa társaságában adja elő a 20. századi zene örökzöld kórusművét, a Carmina Buranát. A műsoron a fenomenális török zongoraművész-zeneszerző, Fazil Say két évvel ezelőtt Lübeckben bemutatott új műve is helyet kap.
A legendás Trio Stendhal egykori tagja, a különleges és egyedi technikájának köszönhetően ütőhangszeresként világhírűvé vált Horváth Kornél és a hegedűs Lantos Zoltán néhány évvel ezelőtt Kölnben, a Múzeumok éjszakáján adott először koncertet a briliáns kínai szájorgona-játékossal, Wu Wei-jel. Az esemény jelentőségét talán éppen az adta: olyan művészek találkoztak, akiket sokkal jobban érdekelt a szabad alkotás határtalansága, mint a műfaji korlátok tiszteletben tartása. Találkozásukból a kínai, a magyar, az európai és az indiai zene markáns elemeiből építkező, újszerű zenei szövet jött létre – egy földrészeken átívelő világzenei produkció. Mindhárom művész markáns egyéniség, közös előadásuk – nem is beszélve a kínai szájorgonáról – igazi kuriózumnak számít, amellyel Magyarországon először a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége találkozhat április 23-án a Bálnában.
Brandenburg-projekt
2016. április 13., 19.30
Zeneakadémia – Nagyterem
A Svéd Kamarazenekar egészen újszerű projektjében Bach Brandenburgi versenyeit hat kortárs zeneszerző – Brett Dean, Uri Caine, Anders Hillborg, Steven Mackey, Olga Neuwirth és Mark-Anthony Turnage – külön erre az alkalomra komponált zenei kommentárjaival, illetve átdolgozásaival együtt szólaltatják meg, érzékeltetve, hogy a közel háromszáz éves művek még ma is eleven erővel hatnak zenei gondolkodásunkra.
Közreműködik: Uri Caine – zongora, Håkan Hardenberger – trombita, Fiona Kelly – fuvola, Mårten Larsson – oboa, Katarina Andreasson – hegedű, Björn Gäfvert – csembaló, Svéd Kamarazenekar (koncertmester: Antje Weithaas)
Vezényel: Thomas Dausgaard
Műsor:
J. S. Bach: 2. (F-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1047
Steven Mackey: Triceros – trombitára, hegedűre, fuvolára, oboára, csembalóra és vonósokra
J. S. Bach: 5. (D-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1050
Uri Caine: Hamsa – zongorára, hegedűre, fuvolára és vonósokra
Myung-whun Chung és az Orchestra Filarmonica della Scala
2016. április 14., 19.30
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A világ operajátszásának egyik központja a milánói Scala. A nagyhírű ház zenekara ezúttal a szimfonikus repertoár két csúcsdarabját szólaltatja meg, a karmester az a Myung-whun Chung lesz, akit a budapesti közönség egy nagyszerű Mahler-tolmácsolásáról már jól ismerhet.
A koreai dirigens zongoristaként kezdte pályafutását, a moszkvai Csajkovszkij Zongoraversenyen 1974-ben második díjat nyert. Tanulmányait New Yorkban folytatta, majd Carlo Maria Giulini asszisztenseként végleg a karmesterség iránt kötelezte el magát. Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt három évtizedben – az Egyesült Államoktól Európán át Ázsiáig – a világ valamennyi jelentős szimfonikus zenekarával dolgozott. Számos díj és kitüntetés birtokosa. Elkötelezetten hívja fel a közvélemény figyelmét a humanitárius és ökológiai problémákra.
Műsor:
Mozart: g-moll szimfónia, K. 550
Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia
Carmina Burana – Martin Grubinger és a Percussive Planet Ensemble
2016. április 24., 19.30
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Az osztrák karmester és kóruskarnagy, Heinz Ferlesch a 20. századi zene örökzöld darabját, a Carmina Buranát ütőhangszeres virtuózok népes társaságában adja elő, köztük Martin Grubingerrel, aki 2014-ben már elvarázsolta a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönségét.
A fenomenális zongoraművész-zeneszerző, Fazil Say új művének bemutatója két éve volt Lübeckben. A Harangok című darab ugyanúgy Edgar Allan Poe versére született, mint egy másik zongorista-zeneszerző, Rachmaninov száz évvel ezelőtt írt kompozíciója, a hangszerelés tekintetében viszont a Carmina Burana párdarabja. Az ütőhangszerek arzenálját a lübecki premieren is Martin Grubinger és a Percussive Planet Ensemble szólaltatta meg. Az est dirigense, Heinz Ferlesch az elmúlt évtizedben elsősorban barokk művek előadásával hívta fel magára a zenei világ figyelmét. Szívesen tűzi 2002-ben alapított együttesének (Barucco) műsorára Bach és Händel monumentális kompozícióit.
Közreműködik: Laura Aikin, Iris Vermillion, Antonio Giovannini, Adrian Eröd – ének, Ferhan Önder, Ferzan Önder – zongora, Kodály Kórus Debrecen, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Matos László)
Vezényel: Heinz Ferlesch
Műsor:
Fazil Say: The Bells
Orff: Carmina Burana
Wu Wei, Horváth Kornél és Lantos Zoltán koncertje
2016. április 23., 20.00
Bálna Budapest – Event Hall
Horváth Kornél és Lantos Zoltán néhány évvel ezelőtt Kölnben, a Múzeumok éjszakáján adott először koncertet a briliáns kínai szájorgona-játékossal, Wu Wei-jel. Találkozásukból a kínai, a magyar, az európai és az indiai zene markáns elemeiből építkező, újszerű zenei szövet jött létre – egy földrészeket átívelő világzenei produkció.
Horváth Kornélt különleges és egyedi ütéstechnikájának köszönhetően ma a világ egyik legeredetibb ütőhangszereseként tartják számon. Zenei szemléletmódját a magyar és a kelet-európai tradicionális ritmusvilág mellett az afro, a latin és az indiai zene, valamint a jazz formálta.
A hegedűs Lantos Zoltán a világ számos zenekultúrájában otthon érezheti magát, játékában szívesen alkalmaz olyan új technológiákat, amelyek újabb dimenziókat nyithatnak a zenei imagináció számára.
Mindhárom művész markáns egyéniség. Közös produkciójuk igazi kuriózumnak számít, amellyel Magyarországon először a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége találkozhat.
Közreműködik: Wu Wei – szájorgona, Horváth Kornél – ütőhangszerek, Lantos Zoltán – hegedű
16:14
