szerző: MorelloDupla buli a Dürerben - Paradise Lost és Dew-Scented 2015. október 26, Dürer Kert
Eredetileg külön helyre szervezték a brit gothic metal Paradise Lost és a thrash metalos Dew-Scented nevével fémjelzett bulikat, de végül egy ügyes huszárvágással egy helyre terelték az érdeklődőket, így végül egyaránt a Dürer Kert termeiben találhatja meg a számítását a két célközönség. A Paradise Lost oldaláról a nagyteremben még a Lucifer zenekar lesz a fellépő, a kisteremben pedig a Dew-Scented mellett az Angelus Apatrida, a No Return, a Heboïdophrenie és a Vesztegzár tornáztatják a nyakizmokat.
A húsz éve alakult Paradise Lost-ot karrierje során két ízben is stílusteremtő csapatnak kiáltotta ki a zenei sajtó: a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a death / doom metál élharcosai voltak, a kilencvenes évek közepén született albumaik pedig valóságos goth metal hullámot indítottak el. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy volt még egy rövid kísérletük az elektronikus hangzások felé is (az 1997-es One Second és az 1999-es Host albumokon), akkor egyértelmű lehet, hogy egy különösen figyelemre méltó bandáról van szó.
Bár a fentiek alapján a Paradise Lost egyfajta stíluskavalkádnak tűnhet, mára azért ismét letisztult a banda zenei világa. Ettől függetlenül mindvégig jelen van egy komor, melankolikus hangulat, illetve a jellegzetes, megjegyezhető, dallamos zenei motívumok használata. Utóbbiakért a balkezes gitáros-zeneszerző, Greg Mackintosh a felelős, akinek mind játéka, mind jellegzetes színpadi figurája a csapat egyik védjegye.
A másik meghatározó muzsikus Nick Holmes énekes: bár a frontember stílusa változott a legtöbbet az évek során (hangszálait eleinte főleg hörgésre / ordibálásra használta, manapság igazán sokoldalú, izmos torkú, remek rockénekes, hol hosszabb, hol rövidebb hajjal), mély átélésű, hiteles előadásmódja nagyban hozzásegítette a zenekart a sztár-státuszba jutáshoz.
Bár az alapműveket a ´90-es években szállította le az amúgy 1988-ban alakult zenekar (1991 Gothic, 1992 Shades Of God, 1993 Icon, 1995 Draconian Times), az azt követő zenei kalandozások után ismét ráálltak egy stabil, kiegyensúlyozott irányvonalra. Sőt, a legfrissebb The Plague Within albumon Nick Holmes ismét elővette a már rég nem használt hörgős énekstílust, ezáltal a klasszikus lemezek irányvonala felé kezdett el kacsintgatni a zenekar. Az egyfajta kult-státusz pedig kötelez, egy remek, érzelmes színpadi produkcióra lehet számítani ma este a Paradise Lost-tól.
A Dew-Scented gyilkos koncertekkel szokta megörvendeztetni a hallgatóságot, így vérbeli thrashereknek, a gyors zúzások rajongóinak mindenképp ajánlott az ő koncertjük. A csapat immár a tizedik sorlemezénél jár, amelyet Intermination címmel adtak ki ebben az évben.
A banda 1992-ben alakult, de az első albumra 1996-ig várni kellett. Az Immortelle lemezen már jelentkeztek azok a tipikus Dew-Scented jegyek, amik a továbbiakban is fémjelezték a banda munkásságát és stílusát: a szélvészgyors tempók, a kíméletlen agresszivitás, a brutális energiabombák. A színvonal folyamatosan emelkedett az Innoscent és Ill-Natured lemezekkel, a csapat pedig olyan nevekkel turnézott, mint a Morbid Angel, Arch Enemy, Death, Deicide, Amon Amarth, Annihilator, stb.
2002-ben jelent meg az Inwards, 2003-ban pedig az Impact, amelyeket a legjobban sikerült Dew-Scented alkotásoknak tartanak. Ütős dalok, agyszaggató tempók jellemzik továbbra is az alkotásaikat, soha egy percre nem lassultak be, nem készítettek merengős, nyugodtabb dalokat. 2005-ben az Issue VI albummal mindezt csak fokozták, még a korábbiaknál is több death metal elemet és grind tempót építettek be a számaikba. 2007-re elkészült a hetedik „i-betűs” album, az Incinerate, amelyre a csapat további 11 pusztító nótát válogatott össze.
A csapat ekkor beállt egy szintre, megtalálták a saját stílusukat, azt a jellegzetes, acsarkodós thrash/death metal hibridet, amelyben igazán erősek. Beindultak azonban a tagcserék is, az évek folytán végül Leif Jensen énekes maradt az egyedüli alaptag. Az újabb lemezek is folyamatosan érkeztek, az Invocation, Icarus és a mostani Intermination egyaránt korrekt alkotások, de a korábbi lemezek emlékezetességét nem érik el. Ettől függetlenül a Dew-Scented ma is igen erős élőben, jókora zúzásra számíthatnak a kisterem látogatói.
Fellép még velük a Spanyolországból érkező Angelus Apatrida, akiket nemrég ugyanitt lehetett látni, a Suicidal Angels oldalán. Akkor is emlékezetes koncertet adtak, ma is hasonlóra lehet számítani tőlük. Két francia bandára is számíthatunk, a No Return a thrash/death stílust képviseli, a Heboidophrenie pedig a deathcore műfaját vallja magáénak. A hazai feltörekvő thrash metal színteret a komáromi Vesztegzár képviseli.
2 koncert 1 jeggyel! Jegyár elővételben: 4999 Ft, a helyszínen és Ticketportal rendszerében: 5999 Ft