szerző: Millenáris.HuÁgens: Purcell piknolepszia kortárs opera a Millenáris Teátrumban 2004 február 18, 20 óra (nyilvános főpróba) 2004 február 19, 20 óra (bemutató) Millenaris Teatrum
A piknolepszia jelenléthiányt, tudatkiesést jelent. A piknoleptikus „célja” kiszakadni az időből, megbillenteni a megélt világ egyensúlyát. Eredménye a „távollétben töltött”, megbontott idő. Az előadásban H. Purcell zenéje az, ami ezen kimaradt idő keresésére és vizsgálatára ösztönöz, operáiból azokat az áriákat kiragadva, melyek leginkább az angyalok ´nyelvén´ szólnak és a kortárs zenéhez közelítenek, összeillesztve Ágens „a barokk opera ihlette, a transzcendenst célzó áriáival”1. A Purcell piknolepszia nem a hagyományos dramaturgiára épül, az előadás meghatározó létélményeket közvetít. A nézők belépnek a már ´megkezdett´, vagy ´bizonytalan időktől így folyó´ történetbe, s mikor távoznak, akkor sem a konkrét történetet, hanem a történet érzetét, belső ideáját viszik ki a térből.
A színpadon megjelenő lények és képek jelekként funkcionálnak, megjelenésükkel erősítik vagy gyengítik az egyénre szabott történet erejét, mint valamely hamis vagy igaz „játék” döntnökei. Nincsenek csúcspontok, hiszen folyamatosan csúcspontok vannak... az emberi elme letisztult belső vízióit láthatjuk itt, a tiszta hang extázisát. Egyértelmű, tiszta formák, kísértés nélküli állóvilágok, átlátható rendszerek, az emberi lény harmónia és egység utáni hihetetlen vágyakozásának titkos, belső leképezése a Purcell piknolepszia.
Ágens beskatulyázhatatlan, szférikus hangja és Gergye Krisztián „a különleges jávai táncból építkező, csak Gergyére jellemző mozdulatsorai”2, melyek a Tenebrae c. előadásban már találkoztak, ahol is a sötétség és a Daimón problémakörét dolgozták fel, most Tasnádi József képzőművész segítségével a ´felső világok´ felé fordulnak, azt szeretnék kutatni és megjeleníteni.
Írta és rendezte: Ágens Ének: Ágens, Kiss Viktória Koreográfus: Gergye Krisztián Előadók: Bata Rita, Gergye Krisztián, Négyesi Móni, Szabó Csongor Közreműködik: Stollár Xénia viola da gamba, Jávorka Ádám brácsa Díszlet és látvány: Tasnádi József képzőművész Jelmeztervező: Béres Móni Zene: H. Purcell, Ágens Művészeti tanácsadó: Kulcsár F. Imre Fényterv: Gergye Krisztián Smink: Károlyi Balázs Haj: Varga Viktória Hang: Boudny Ferenc Fény: Totó Fotó: Spilák Zsuzsanna
Támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága Színházi Alap, Műhely Alapítvány, Hangmester Csapat, ProfiRent Kft.
12:19
