lemezajánló [kislemez] 2014. december 11. csütörtök 00:03
nincsen hozzászólás
szerző: MorelloMaeotis: Avarok Gyűrűje
A Maeotis névről nekem egy réges-régi black metal banda ugrik eszembe (bár ők másképp írták, Meothis), az a-val megtoldott és h-t kihagyó formátum egy teljesen más bandát jelöl a színtéren, akik izgalmas témát, a hunok és az ősmagyarok korszakát szeretnék megzenésíteni. A Maeotis tulajdonképpen nem egy vadiúj zenekar, hiszen eredetileg 2005-ben alakultak meg, de számos tagcsere és inaktív időszak után mostanra vált biztossá és remélhetőleg tartóssá a felállás. Az idén megjelent Avarok Gyűrűje EP négy számot tartalmaz bemutatkozásképpen, amiből három teljesen új, a negyedik Tetemre Hívás pedig egy pár évvel korábbi szerzemény újra felidézése.
A csapat a pagan/folk metal színtérbe kíván betagozódni, ahol az Ensiferum, Equilibrium, Moonsorrow, Finntroll, Suidakra és hasonló bandák tanyáznak. Tehát valamennyire a black metal-ból eredeztethető, de olykor folk-osabb, dallamosabb vonásokkal felvértezett, kemény és zúzós zenéről beszélünk. Talán az Ensiferum direktségét és emlékezetes fordulatait lehet a leginkább párhuzamba állítani a Maeotis zenei világával.
A vikingek hőstetteit, öldöklő csatáit, Thor, Odin és a többiek legendáját már unalomig ismerjük, ilyen tekintetben felüdülés a Maeotis témaválasztása. A hun/magyar mondák és regék, az ősi rítusok, a sámánok világa legalább ugyanennyi izgalmat és fordulatot rejtenek, bőven szolgáltatnak alapanyagot egy pagan folk metal bandának. Ráadásul ezek valóban hazai ízek, magyar jellegzetességek, ezeket a témákat nem is tudná hitelesen megzenésíteni egy külföldi banda. A Maeotis munkáját tehát hiánypótlónak tartom, még akkor is, ha mozognak más ismert és kevésbé ismert formációk is ezen a vonalon a hazai színtéren.
A négy dal azoknak a rajongóknak fog leginkább bejönni, akik az Ensiferum sodró riffjeire izgulnak rá, amelyet néhol dallamosabb, akár akusztikus témák is felváltanak. Ilyen műfajban érdekességnek számít a magyar nyelvű szöveg, ami viszont nagyon kétesélyes, mennyire illeszkedik bele a zenébe, illetve mennyire fogadja be a közönség. Bár néhol kissé sűrűnek tűnik a szövegvilág és emiatt ritmizálási szempontból is megnehezítik a saját maguk dolgát, szerintem sikerült összességében pozitív irányba billenteni a mérleg nyelvét. Magát az énekteljesítményt érzem gyengébb pontnak a csapatnál, mind a károgós black metal-os, mind a dallamos éneket kissé kezdetlegesnek érzem itt-ott, ami rászorulna még némi fejlesztésre. De amúgy egyáltalán nem vállalhatatlan a dolog.
Bár hallatszik, hogy nem profi körülmények között rögzítette a lemezt a debreceni csapat, a hangzás jónak mondható. A gitárok élesen szólnak, a kissé pőre megszólalást pedig én nem rónám fel hibának, mert a műfajhoz tulajdonképpen ez passzol. Viszont a dobhangzással nem vagyok kibékülve. Alapból is meglehetősen a háttérben pufog a dob, sokszor viszont teljesen elnyomják a riffek a dobmunkát.
Több tempóváltás jellemzi a dalokat, a Vágta inkább black metalos sodráson és a károgós éneken alapul, a gitárszóló pedig Molnár Bence nevéhez fűződik. De akusztikus témák és dallamos ének is felbukkannak. Az Avarok Gyűrűje egy dallamosabb tétel, talán itt a legnyilvánvalóbbak az Ensiferum hatások, a lajj-lajj-lajj-nál meg aztán pláne... Akárcsak a hármas Maeotis akusztikus nyitányánál. A Tetemre Hívás nem véletlenül kapott bónusz megnevezést, mint szó volt róla, ez egy korábbi nóta, más tagság rögzítette. Az irányvonaltól nem áll távol, de a zongorás intro és a szintetizátor érezhető használata kicsit más hangulatot hoznak.
Bemutatkozásnak tökéletes a Maeotis anyaga, természetesen továbblépni mindig van hova. Ha sikerülne szélesebb körben megismertetni a nevüket és a hazai klubéletben is hangsúlyosan jelen tudnának lenni, akkor várhatóan még többször is hallani fogunk róluk. És kifejezetten várom, hogy ha már a hun-magyar mondakört és zenei világot tűzték a zászlóra, a hagyományos népzenei hangszerek is megjelenjenek a csapat zenei világában, ahogy egyébként ígérik is a távlati tervek között. Ezzel tehát nyitott kapukat döngetek és biztos vagyok benne, hogy sokat hozzáadnának majd ahhoz, hogy valódi magyaros folk metal szülessen végeredményképpen.
Felállás: Somoskői Viktor: ének, gitár, basszusgitár
Forró Szabolcs: gitár, vokál
Tóth Csaba: gitár
Mohácsi Zsolt: dob