Folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik az OKJ-s szakképzéseket nyújtó iskolákban is keresztféléves képzésben kezdik meg tanulmányaikat. Ez számos előnnyel jár nekik; kiforrott munkarendekkel találkoznak, illetve a szociális juttatások miatt is fontos tényező lehet.
A keresztféléves képzési forma az egyetemek, főiskolák épületeinek falain túl, egyre nagyobb népszerűségnek örvend az OKJ-s szakképzéseket nyújtó iskolákban is. Tanévről-tanévre növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akik eleve január hónap második felét (a hagyományos tanévi szerkezetben az első félév végét) célozzák meg tanulmányaik megkezdéséül.
”Az alapítványunk fenntartásában működő intézmények már most számos új tanulót regisztrálnak, és ez a tendencia várhatóan csak erősödni fog a téli szünetig illetve január első két hetében” – mondta Virág Gergő kuratóriumi elnök. „Számos tanuló a tanév első felében szerezett tapasztalatai alapján ekkor dönt iskola- vagy szakmaváltás mellett. Számukra ideális lehetőség a keresztféléves képzések választása, hiszen az intézményváltás mellett is folyamatos marad tanulói jogviszonyuk, miközben másik szakmát választanak azért, mert a szeptemberben elsajátítani kezdett képesítés vagy az intézmény, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket„ – tette hozzá.
”Ugyanakkor iskoláinkban megjelentek azok a diákok is, aki felsőoktatási tanulmányaikat kényszerből vagy saját elhatározásból, feladni kényszerülnek, ellenben tudatosan szeretnének a munkaerőpiacon értékes tényezőként megjelenni, melynek egyik meghatározó eleme a piacképes szaktudás megléte. De egyre több az olyan fiatal, aki az érettségit követő néhány hónapos külföldi munkavállalás után hazatérve dönt szakmatanulás mellett„ – fejtette ki a szakember, aki a Klebelsberg Kuno Szakközépiskola és Kempelen Szakképzőt fenntartó intézmény kuratóriumának elnöke.
A keresztféléves képzési forma egyik legkecsegtetőbb előnye, hogy a tanév elejére jellemző órarend-változtatások megszűnnek, így a tanulók kiforrott munkarendekkel találkoznak. De a legfontosabb tényező az, hogy a tanulónak aki ezt a megoldást választja, nem kell a következő tanévig várnia ahhoz, hogy képesítést kezdjen szerezni. Ennek jelentősége különösen a nappalis illetve esti tagozatos jogviszony létesítésére vonatkozó, életkorral összefüggő megkötésekre vonatkozik – a kapcsolódó szociális juttatások miatt egy tanulónak illetve szüleinek szem előtt kell tartania, hogy például nappali tagozatos keresztféléves jogviszony létesítésével jogosulttá válnak ezekre, míg ha a tanuló időközben betölti a 21. életévét, a következő tanévre már csak esti tagozatra iratkozhatna be.