hosting: Hunet
r37
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2014. május 5. hétfő   17:07
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Amon Amarth, Hypnos, Heroic
2014. május 2, Barba Negra

  Nem megy már annyira jól a metal bandáknak, mint pár éve, évtizede - még a nagyobb nevek is egyre kisebb színpadokra szorulnak vissza a gyérülő koncertlátogatások miatt. Ilyen körülmények között megsüvegelendő, aki nem hogy meg tudja tartani a táborát, hanem még növelni is képes azt. Ilyen a már lassanként fogalommá váló Amon Amarth, a svéd viking harcosok ugyanis pár éve a Club 202-t töltötték meg csordultig, ma viszont a még nagyobb befogadóképességű Barba Negra klubban is igen szép nézőszámot produkáltak.
  A meggyőző létszámot nyugodtan írhatják a saját számlájukra, nem hinném hogy egyetlen néző is az előzenekarok valamelyike miatt váltotta volna meg a jegyét (ellentétben az emlegetett 2011-es koncerttel, ahol az As I Lay Dying és a Septicflesh is komoly húzónevek voltak). Róluk túl sok mindent nem lehet elmondani. A Heroic hazai formáció és szimpatikus volt, hogy a megjelentek rögön kézbe kapták a CD-jüket is a jegy mellé. Ők is „Amon Amarth-ok” szeretnének lenni, ha nagyok lesznek, némi black metalos hatásokkal, de ehhez sokkal fogósabb és megjegyezhetőbb dalokat kellene írni. A tompa hangzás se szolgált az előadásuk javára, de a lelkes kiállás kiérdemelte a közönség elismerését. A Csehországból származó Hypnos a szikárabb, hagyományosabb death metal irányából közelített, bár dallamosabb témák is felbukkantak helyenként. Náluk is az emlékezetes, megjegyezhető dalok hiányoznak csak, mert a kiállásuk egyébként szimpatikus volt.
  
  De a mai nap értelme mégiscsak a svéd vikingek koncertje volt, ehhez kétség sem fér. Grandiózus háttérvásznakkal készültek, bár örültem volna, ha a legutóbbi körúton használt viking hajó díszletét is elhozták volna. A közönség alaposan feltömörült a küzdőtéren és fülsüketítő ovációval üdvözölték a színpadra lépő zenekart. A tavalyi év egyik legemlékezetesebb produkciója volt a Deceiver Of The Gods című albumuk, a szokásos stílusjegyek mellett talán soha ennyi dallamhegy és fogós téma nem lett még Amon Amarth lemezre préselve, így abszolút indokolt volt, hogy az új korong adja a koncert gerincét. Rögtön a két legerősebb szerzeménnyel kezdtek, a rendkívül emlékezetes, Trivium-os gitárfutamokat produkáló Father Of The Wolf-fal és a zúzós de mégis énekelhető Deceiver Of The Gods-zal, soha rosszabb indítást!
  A death metalosok sokszor lefitymálóan nyilatkoznak az újabb keletű Amon Amarth kiadványokról, „heavy metal ez már...” - mondják, és az ő szájukból ez nem dicséret. De kit érdekel mindez, amikor épp ezek az emlékezetes dallamhegyek adják a karakterét a zenekarnak, pont azok a fogós, kitörölhetetlen témák, amelyek például az előző fellépőkből hiányoztak? Hiszen death metal koncerten hol hall az ember olyan „óóó-zást”, amilyet a Deceiver Of The Gods nóta nyitásakor zengett teli tüdővel az egész terem, vagy hogy folyamatosan dúdolni, énekelni lehessen az ultramelodikus gitártémákat? Ez számít, nem a fanyalgó nyafogás. Itt egy teljes teremnyi embernek okozott eksztázisszerű élményt és hatalmas bulit ez a kemény de mégis emlékezetes muzsika.
  
  Jelzésértékű, hogy a legrégebbi elhangzott nóta a 2002-es Death In Fire volt, úgy tűnik, az Amon Amarth a szintén kiváló korábbi lemezek helyett már egyre inkább az utóbbi évek alkotásaira helyezi a hangsúlyt. A régi kedvencek lassan kikopnak a programból, de ez csak azért nem okoz traumát a rajongóknak, mert legalább annyira erős új szerzemények kerülnek be helyettük. A Live For The Kill például a rajongók közötti közmegegyezéssel egyik legerősebb korongnak kikiáltott Twilight Of The Thunder God-ról szólt, a zúzós részek mellé az Apocalypticás bejátszás, majd abból újra kirobbanó féktelen őrjöngés újabb fantasztikus élményt eredményezett.
  Ismét a friss album pillanatai következtek, az As Loke Falls a tapping-es gitártémájával a nemrégiben elhangzott Death In Fire-re hajaz, de az ismét Triviumot (Ascendancy) idéző szóló is emlékezetes. A zúzást és a melódiákat jól ötvöző Coming Of The Tide pedig szintén a Deceiver Of The Gods lemez emlékezetes momentumai közé tartozik. Előkerült az egyik legnagyobb slágernek számító, a közönség körében természetesen hatalmas őrjöngést eredményező Guardians Of Asgaard, majd ismét két új dal, a jellegzetes Amon Amarth pillanatokat hozó Shape Shifter és a tempóváltásokkal operáló Warriors Of The North, ezzel zárult a mai estén a friss lemez megismertetése a magyar rajongókkal.
  
  Innentől már a pár évvel korábbi lemezek terméséből lehetett csemegézni, elhangzott a sokak kedvencének számító Runes To My Memory, a zseniális dallamokkal operáló Varyags Of Miklagaard nótához pedig Johan Hegg kifejezetten ugrálásra biztatta a közönséget (még mindig death metal koncerten vagyunk!), amit az egész terem készséggel követett. Remek látvány és hatalmas élmény volt.
  A 2011-es, talán túlzott elvárásokkal kísért Surtur Rising albumról a változatosság kedvéért ezúttal egy kimért tempójú, nagyokat bólogatós dal, a The Last Stand Of Frej és a gyors, zúzós Destroyer Of The Universe hangzott el, a Cry Of The Black Birds nóta eljátszásáért pedig konkrétan köszönetet rebegett a nézőtéren néhány rajongó, amely az ugyancsak nagy közönségkedvencnek számító With Oden On Our Side korongról szólt. Hátra volt még a tempós War Of The Gods, majd pedig az egyik legerősebb Amon Amarth számnak kikiáltott Twilight Of The Thunder God, amely ugyancsak hatalmas tombolást eredményezett a küzdőtéren. A buli végül egy régebbi kedvenccel, a közönségénekeltetéssel kísért The Pursuit Of The Vikings-szel zárult. Mint Johan Hegg elmondta, nem számít, tudja-e valaki a szöveget vagy sem, de mindenkinek énekelnie kell a refrént. Zengett is a terem a Barba Negra-ban.
  
  Az Amon Amarth rutinos koncertbanda, tudják hogyan kell pillanatok alatt az ujjaik köré csavarni a közönséget. Ez már korábban is így volt, de Johan Hegg mintha még az eddigieknél is interaktívabban, kommunikatívabban kezelte volna a megjelenteket. A marcona kinézetű, de rendkívül jókedvű frontember sokszor szólt a közönséghez, ha kellett, énekeltette, ha kellett, ugráltatta őket, ugyancsak nem death metal koncerteken megszokott jelenségek ezek. A szokásos betanult magyar szóval (”egészségedre”) is sikerült nagy skandálást kiváltania. Hegg közvetlen kommunikációja és persze a dalok bősz végigüvöltözése sokat hozzátettek a fergeteges hangulat kialakulásához.
  Olavi Mikkonen, Johan Söderberg, Ted Lundström és Fredrik Andersson ugyancsak profi gépezetként működtek, előbbiek folyamatosan járták a deszkákat és hajukba burkolózva zúztak utóbbi szikár ütemeire. A szemet gyönyörködtető gitárokon játszó gitárosoknak a kisujjukban vannak a finom dallamok, az énekelhető melódiák, amelyek annyira feldobják az Amon Amarth számokat. Ahogy a fentebb leírtakból is kitűnik, az újabb lemezek cincogós szólómegoldásai nemegyszer egész konkrétan eszébe juttatják a hallgatónak a Trivium legjobb korszakát.
  A hangulat fokozásához természetesen pazar fényjáték és pirotechnika is hozzájárult, és ahol én álltam, ott a hangzás is arányosnak, ha nem is tökéletesnek volt mondható. Az Amon Amarth tehát simán, mondhatni kisujjból leszállította az év egyik leghangulatosabb buliját, legalábbis biztos vagyok benne, hogy a rengeteg rajongó, akik levegővel küszködve, csapzottan távoztak a küzdőtérről az előadás után, még sokáig fogják emlegetni ezt a koncertet.
  


Kulcsszavak:
  amon amarth     hypnos     heroic 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

Amon Amarth + Behemoth a Barba Negra-ban

A Behemoth és a Bleed From Within lép fel az Amon Amarth előtt

Nyáron újra eljön hozzánk az Amon Amarth

Vikings & Lionhearts Tour 2022 (Amon Amarth, Machine Head, The Halo Effect)

Vikings & Lionhearts: Amon Amarth & Machine Head

 programajánló: 
2024. május 25.
Dinamit 45 – Az utolsó jubileum
2024. május 30.
Palaye Royale a Barba Negrában!
2024. május 31.
Sting Budapesten- Egy újabb felejthetetlen koncert a Budapest Arénában
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Akik házibulit csaptak az MVM Dome-ban: a Depeche Mode
Suicidal Angels, Fusion Bomb, Crimson Fire
A Normandie lenyűgözte Budapestet a Dopamine turné keretében
Cattle Decapitation, Signs Of Swarm
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
 kapcsolódó fotók: 

AMON AMARTH - 2014. május 2. Babra Negra Music Club

Amon Amarth - 2014. augusztus 06.-10., Brutal Assault Fest Jaromer, Csehország

HYPNOS - 2014. április 30. Club202
 kiemelt 
Winger: búcsúkoncerten játsszák el az életmű minden slágerét
  
Alapító tagjaival tér vissza június 11-én Budapestre a Winger

Magyar thrash nagyágyút választott a Megadeth: az Archaic játszik Mustaine-ék előtt júniusban
Júliusban kétnapos koncept eseménnyel érkezik az INOTA Focus az erőmű Turbinacsarnokába
Bring Me the Horizon koncert a Budapest Parkban
Megjelent az Elefánt ötödik nagylemeze, a SEMMI
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 locust on the saddle    g.m.t.    laime pilniga    hellfreaks    beneath the void    we came as romans    megahertz    kvelertak    scott pilgrim    danny elfman    blaze bayley    superego    virgin steele    21 jump street     threat signal    steve morse    trident    halflives    justin timberlake    dead and divine    goulasch exotica    uneven structure    alteriah    mortician    carpathian forest  

r43
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!