szerző: MóniAz Anima Sound System 10 éves szülinapi partyja a PeCsaban 2003 december 6, Petőfi Csarnok
A PUF után újra egy jubileumi koncerten voltunk, ugyan ezúttal csak 10 éves évforduló (és szerencsére nem búcsú) alkalmából, de a siker majdnem akkorára sikeredett. Bár az Anima Sound System nem olyan régi klasszikus, mint az előbb említett zenekar, azért velük kapcsolatban is van biztosan mindenkinek egy-két felejthetetlen emléke. Nekem például egy szombathelyi koncert jut hirtelen eszembe, nagy élmény volt őket anno „hazai terepen” látni. Azt hiszem, abban a városban semmilyen más formáció nem mozgatott meg ekkora tömegeket azóta sem (ez legalább 4 éve történt). A Végállomás előtt kígyózó hosszú sor emlékezetes maradt.
Szerencsére a PeCsa kicsivel több férőhelyes, így nem kellett sokat kint várakozni. Érdekes, hogy a magas jegyár ellenére sokan eljöttek, kortól függetlenül. Kár volt úgy sietni, a cseles szervezők ugyanis megvárták - mialatt Nadia cserélgette a zenéket lemezjátszóin - míg többé-kevésbé megtelik a terem, és csak ekkor kezdődött Varga Zsuzsa lemezbemutatója (Szívadóvevő). Nem véletlen, hogy ő lett „vendég”, hiszen Prieger „felfedezettje”. Nem szeretnék rosszmájú lenni, de azt hiszem, Zsuzsa még az identitáskeresés fázisában tart. Az még elmegy, hogy a zene nagyon emlékeztetett az Animára, van ilyen... viszont ez a stílus, mozgás, stb... ahogy a színpadon létezett, nagyon nem tűnik a sajátjának. Minőségre viszont egyáltalán nem lehetett panasz, a dalok meg vannak írva, az egész összhatása az előzőektől eltekintve ott volt.
Mindig gyerekes kíváncsísággal és türelmetlenséggel készülök neki egy Anima Sound System koncertnek. A mostani beharangozás nem volt túl szerencsés, miután Prieger egy napilapban azt nyilatkozta, hogy „...most még inkább kísérletezni fognak, mint hogy írjanak újabb tíz Csinálj gyereket! típusú nótát” (melyet már a kereskedelmi rádiók és a zenecsatornák is gyakran tűzik műsorukra). A party-n sok-sok vendéget és régi ismerőst láthattunk viszont, kivéve az előzőekben beígért Németh Szilvit, sajnos. Ahogy hallottam aznap máshol is volt fellépése. No de ne legyünk telhetetlenek, így sem lehetett panasz a felhozatalra. Juci ismét jól megmozgatta magát és a közönséget, Csonti ismét ősi sámánként bűvölt el minket. Sajnos a legjobb koncertek mindig pillanatok alatt végetérnek, legalábbis ha jól érzi magát az ember akkor az az egy-két óra röpke perceknek tűnnek csupán. Így történt most is. A koncert minden szelete rendben volt, sok régi számmal, különleges fényekkel, és legalább három (nem számoltam) ráadással. Mostanság előreláthatóan lehet, hogy Anima-hiányom lesz mivel szilvesztert követően januárban a zenekar bejárja fél Európát Huesca, Barcelona, Logrono (Actual Festival), Groningen (Eurosonic), Köln (Stadtgarten), Berlin (Kesselhaus), Utrecht (RASA), Koblenz (Café Hahn) érintésével.
A buli utolsó felvonásaként egy kosárlabdacsapatnyi MC vette birtokba a színpad egészét. A Berlinből érkezett szövegpörgetők az ugyancsak megfogyatkozott közönséggel együtt szórakoztak egészen villanygyújtásig. A freestyle stílust igazán jó érzékeltette a társaság, ahányan voltak annyiféle módon szólaltak meg. Így egy percig sem kellett azon gondolkodni, mit is csináljunk Anima után. Ahogy az idétlen szpot mondotta: Még ilyet. Ez az, még ilyet!.
10:59
