szerző: PjotrCandy Dulfer & Band (NL) 2014. június 26., csütörtök 20h, A38 Hajó
Ha az a kérdés, hogy ki az a sugárzó jelenség, aki előtt Prince és Maceo Parker is földig hajolt, akinek kegyeiért Van Morrison és Dave Stewart versengett, aki jammelt Alicia Keysszel, Erykah Baduval, játszott a Pink Floyddal és Joey DiFrancescóval, Macy Grayjel, aki Beyoncéval lépett fel Grammy-gálán, Arturo Sandovalt éppúgy lenyűgözte, mint Chaka Khant, elég nyilvánvaló a válasz: Candy Dulfer. A nagyszerű holland altszaxofonos budapesti esküvője örömére ad egy turnén kívüli, egyedi és különleges koncertet az A38 Hajón.
Candy Dulfer szó szerint beleszületett a zenébe, hiszen édesapja, Hans Dulfer a holland jazz középgenerációjának legjobb és legtehetségesebb tenorszaxofonosa, aki első lemezét (Candy Clouds) éppen lánya születésekor vette fel. Nem véletlen, hogy az eleinte dobolni tanuló, majd altszaxofonra átálló kis Candy már tinédzserként apja zenekarában játszott, és első, Funky Stuff nevű saját zenekarát 14 évesen alapította. És innen már egyenes út vezetett a világhírbe: a képzett és csinos lányt kézről kézre adták a legnagyobb sztárok: előbb Madonna európai turnéján volt előzenekar, aztán a népszerűsége csúcsán lévő Prince kérte fel, hogy működjön közre a Graffiti Bridge és a Batman felvételein. Prince-t teljesen elbűvölte Candy Dulfer, aki – valószínűleg egyetlenként a világon – nemet mondott arra, hogy a New Power Generation állandó tagja legyen, viszont az évek során sokszor vett részt Prince-szel közös lemezfelvételeken és egyedi koncerteken. Aztán 1990-ben felvette máig leghíresebb számát, az Eurythmics-ből ismert Dave Stewarttal közös Lily Was Here-t. Ugyanebben az évben fellépett a Pink Floyddal, és első nagylemezét, a Saxualityt Grammyra jelölték.
Candy Dulfer élete innentől kezdve lényegében egyetlen nagy jam session volt, a funk, az r´n´b, a soul és a smooth jazz legnagyobb képviselőivel, Sheila E-től Maceo Parkeren át a Tower of Powerig. Zenei sokoldalúságára jellemző, hogy Vanessa Mae-vel éppoly remek felvételeket készített, mint a reggae-sztár Jimmy Cliffel. A követhetetlenül gazdag és változatos karrierbe azonban nem csak a legnagyobb sztárok, hanem a hazai, holland tehetségek is belefértek, így aztán a kortárs fúziós jazzfunkban nem nagyon találunk sokoldalúbb életművet. Candy hazájában egyébként is elképesztően népszerű, a kétezres évek végén nagyon sikeres zenés koncert-talkshowt vezetett Candy Meets címmel, illetve zsűritag volt a holland X Factor 2013-as szériájában.
Bár Candy Dulfert sokan a mai napig a Lily Was Here-rel azonosítják, a szaxofonos elsősorban elképesztő tempójú jazzfunk-koncertjeiről híresült el – ilyen volt 2009-es magyarországi fellépése Veszprémben, amiről euforikus hangvételű ódákat zengett a kritika. Most eljött az alkalom, hogy egy igazán forró hangulatú klubkoncerten szakítsa le a közönség fejét – és az alkalmat csak még izgalmasabbá teszi, hogy Dulfer a koncert után két nappal Budapesten megy férjhez, tehát egy igazi „leánybúcsúnak” lehetünk tanúi. Ki tudja, talán még az örömapa, Hans Dulfer is beszáll a buliba.
Lemezek
Saxuality, 1990
Sax-a-Go-Go, 1993
Big Girl, 1995
For the Love of You, 1997
Girls Night Out, 1999
What Does It Take, 1999
Dulfer Dulfer, 2002
Roght in My Soul, 2003
Candy Store, 2007
Funked Up & Chilled Out, 2009
Crazy, 2011