lemezajánló [nagylemez]  2000. június 16. péntek   12:19

nincsen hozzászólás

   Hosszú várakozás után megjelent végre az új PUF CD MC, ahogy tetszik, ígérték már egy évvel korábban is, s volt olyan pletyka, ha 99 végéig nem jelenik meg az új album, akkor az együttes történetének vége szakad. Szerencsére nem ez történt, ha 4 hónap késéssel is, de hallgathatjuk. Milyen is lett?
  
   Mert el nem kapkodták, mármint az elkészítését. Szerencsére Turjánszkynak csak az egyik mellékvágányát lehet kihallani a lemezből, s azt sem túl gyakran, inkább csak a számok elején, illetve a maxin tűnik fel, hogy ma már alternatív DJ-ként is tevékenykedik (lásd Kispál remix), de a vörös brigádos kihangzás a lemezen nem található meg. Lecsó (akinek jó lesz, s reméljük, jó is, mert ő) nem igen tért el a lemezek közti szünetben az underground zenei világtól, elég sok együttesben feltűnt (FUCK, Kispál..).
  
   A lemezen nem találhatóak már régi, kiadatlan PUF számok (pedig az Isteni szerető még jöhetne, igaz, nem illik bele ebbe a szöveg- s zenekörnyezetbe, de CD-n, mint bonusztrack..., hmmm, de ezt csak ígérik Lecsóék már évek óta, de hol a megvalósítás? A lemez egy introval kezdődik, ami itt mint megfejtés szerepel, egy elhatárolódást hallhatunk a régi mondanivalóval szemben. Ezt a CD címében (Ha jön az élet...) is megleljük, ha emlékszünk még a Ha jön az álom-ra. Viszont a „Szerelemharc” óta megszokott zenei stílus érvényesül, néha kicsit kiforratlan hangzással kisérve, ami a 90-es évek eleji amatőr korszakot juttatja az eszembe. Hozzátenném, hogy talán a lemez elkészültének a hossza miatt, pár dalocska ismerős lehet, mert a 14 track nem két nap alatt íródott, s koncerteken egyik-másik már le lett MEOztatva a közönséggel. Szövegileg már nem tudnám a múlthoz hasonlítani, kevésbé szerelemközpontú az egész, inkább a hétköznapok mondanivalói találhatóak meg benne, igaz néha vannak visszautalások szavak, sorok formájában a régi számok felé. Ennek lezárása az elbúcsúzás, a Kisbolygó (talán az egyik legszebb szám,) kicsit pesszimista hangvételű, de zeneileg elég lírai hangzást ad, lezárja a lemezt, s talán egy korszakot is, ezzel elkezdve egy újat... ki tudja?

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: