kultúra [fesztivál] 2014. február 12. szerda 16:23
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrHerman Ottó Emlékév 2014
”Legyünk büszkék arra, amik voltunk, s igyekezzünk különbek lenni annál, amik vagyunk!”
Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus. Nem csak sokoldalú munkássága, de hosszú, ősz szakállas, jól felismerhető, ikonikus alakja is velünk él máig, nevét szinte minden magyar ismeri. Ő Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor – halálának 100. évfordulójáról emlékezik meg az ország 2014-ben.
A breznóbányai születésű tehetség olyan sokszínű és halhatatlan örökséget hagyott maga után, amelynek megteremtéséhez első pillantásra egyetlen élet kevésnek tűnhetne. Mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára. A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás - megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját. Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére vált hivatalos ünneppé a Madarak és Fák Napja. Vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták. Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. Haláláig a nemzet érdekében aktív, kiváló előadó és közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban. Származása, életének helyszínei és életműve összekötő kapocs lehet a Kárpát-medence népei számára.
A fentieken túl mi az többlet, amivel ez a nyíltszívű harcos és hajlíthatatlan jellem örök megbecsültséget és népszerűséget vívott ki magának? Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a Nemzeti Környezetügyi Intézet szervezése és Vida Antal, az intézet Természetvédelmi Osztálya vezetőjének ötlete nyomán megvalósuló Emlékév, amely arra vállalkozik, hogy Herman Ottót új, kevéssé közismert oldalairól mutassa be. A halhatatlan értékeket hátrahagyó tudós és politikus alakja és munkássága örökérvényű és nagyon is aktuális jelentőségű példa arra, hogy megfelelő kvalitásokkal nemhogy nem szégyen több szakterülettel foglalkozni, polihisztorságra törekedni, de valójában ez lehet az egyetlen járható út a minket körülölelő, sokszínű világ megismeréséhez.
Az Emlékév 2014. február 4-ével, a Millenáris Teátrumban tartott ünnepi megnyitóval vette kezdetét és december 27-ével, Herman Ottó halálának 100. évfordulójával, egy közös megemlékezéssel zárul.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet – az ezerarcú polihisztor munkásságához méltón – rendkívül sokszínű és emlékezetes programsorozatot állított össze az elkövetkezendő 11 hónapra.
Az Emlékév programjában központi szerep jut a különböző emlékhelyeken tartott, közös megemlékezéseknek, koszorúzásoknak. A helyszínek között a tervek szerint – rengeteg egyéb mellett - szerepelni fog a budapesti Vérmező, a Herman Ottó-emlékkúttal, Breznóbánya (Brezno), Herman Ottó szülőhelye, Miskolc, ahol a polihisztor iskoláit kezdte és életének más fontos korszakát is töltötte, valamint Szeged, ahol politikai képviselőnek választották.
Az éves program, akárcsak Herman Ottó széleskörű érdeklődése és tevékenysége, ezernyi tájon és sokszínű területeken ível át, számos hangnemben és csatornán keresztül szól valamennyi generációhoz, így az együttműködő partnerek és helyszínek hosszú sorában az ország különböző nemzeti parkjai, múzeumai, emlékhelyei mellett kulturális fesztiválok is szerepelnek.
Az Emlékév nem csak régi ismereteink felfrissítésére és újak szerzésére ad lehetőséget, de egy halhatatlan elméhez méltó, színes, élményekkel teli, kulturális utazásra hív minket, amely a jelen aktuális sorskérdései felé számtalan kapcsolódási pontot kínálva ad alkalmat arra is, hogy önmagunkba nézhessünk.
16:23
