beszámoló [koncert]  2003. december 1. hétfő   14:16

nincsen hozzászólás

  Jó régen zajlott le az utolsó Hardcorepunk Tánczeste, még valamikor a nyár elején a Bora felejthetetlen koncertjével. Azóta a Süss Fel Napot felújították, és állítólag kibővítették, éppen ezért ezen a kedden jó sokan kellett volna, hogy megjelenjünk, azért, hogy a későbbiekben is megrendezésre kerülhessen ez a remek rendezvény.
  
  Az emberek számával nem is lett volna gond, csak hát az új termet nem láthattuk, valamilyen okból kifolyólag, így újfent a kisteremben kereshettünk magunknak helyet.
  Időben kezdett a Reach Out, akik mostanában elég sokat játszanak itt-ott, így van lehetőség belekóstolni hazai szinten egyedülálló zenéjükbe. Gyors, egyszerű témák, sikító, daráló szövegelés. E mögött pedig súlyos, társadalomkritikus hangvételű szövegek bújnak meg, melyeket Toxik (sikítás) lelkesen magyaráz a számok között.
  
  A Semmi Komoly utolsó fellépésére került sor a régi dobossal Csabival, ezek után már az új taggal lépnek csak fel és vele veszik(tték) fel az új anyagukat. Nekem kicsit próbaszerűnek tűnt a fellépés, sok állással, állítgatással, ami egy gyors punk-hardcore-t játszó zenekarnál nem éppen előnyös. Sajnálom, hogy nem sikerült a srácok fellépése olyan jóra, mint amilyenek a számaik, de remélhetőleg a későbbiekben újból gördülékeny és lehengerlő koncerteket adnak.
  
  A Penalty Kick hozta a formáját. Igazán bunkó, arcba mászó hardcore zene régi hc arcokkal. Hiánypótló zenekarról beszélünk, hiszen nem igazán mozgott senki sem az Agnostic Front vonalon, és hát sokaknak hiányzott ez a része a hardcorenak. Természetesen a feldolgozás számnál volt együtténeklés és egy kis mozgás is beindult.

  Gondoltuk a Hold X True-ra majd lesz valami, hiszen az ország talán legjobb koncert zenekara, mindig felpörgeti a jónépet. Most ez nem igazán sikerült, ami nem rajtuk múlt. Volt rengeteg új szám, ami nekem ugyanolyannak tűnt mint a régiek, persze nem a Süsiben kellene értékelnem az új szerzeményeketAkiknek eddig bejött a Hold X True, szerintem ezek után is örömmel jár majd le koncertekre.
  
  A bolgár színtér állítólag borzasztó lelkes és összetartó, sokan hasonlították a 90-es évek közepei magyar színtérhez. A Last Hope szövegeit olvasva, lehet ebben valami, hiszen a legtöbb esetben a barátság, az egymásra való odafigyelés kerül a középpontba, persze be-be csúszik egy-két butácska, egyszerű szövegű szerzemény is, de nem ezek a meghatározóak. A bolgár csapat 9 éve alakult, otthonában a legidősebb és legnagyobb hírnévre szert tett hc banda, akik rendszeresen adnak parázs hangulatú klub koncerteket, és volt lehetőségük őrületbe kergetni 1500 deszkás srácot. Ezekről meg lehet nézni a videókat a zenekar oldalán. Aki szereti a Madball vonalat, annak közelebb állhatott a szívéhez ez a zene, az énekes elég sajátságos bolgár-angolját leszámítva. Volt még egy srác, aki inkább a hip-hop-ból vett mozgással és szövegeléssel szállt be a zenekarba, ez is elég érdekesen hatott. Részemről egy hétköznapi koncertet láthattam, a nagyon jó emlékű Bora koncert után, de bízom a folytatásban.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: