szerző: PjotrMouth Of The Architect (US), Octahed 2013. július 24. A38 Tetőterasz
A tengerentúli post-metal színtér egyik legsajátosabb atmoszférájú zenekara, a Mouth of the Architect idén már tízedik éve működik: ennek örömére pedig idén nyáron meg is jelenik az ohiói banda negyedik nagylemeze, a Dawning, melynek lemezbemutató Európa-turnéja az A38 Hajó tetőteraszát is eléri majd, ahol a hangulatot az Octahed fellépése fogja megalapozni.
Az ezredforduló után megalakult sludge zenekarok többsége a kilencvenes évek hardcore-világából merítette a legtöbbet, és ez nincs másképp a Mouth of the Architect esetében is. A zenekar ugyanis olyan prominens ohiói bandák tagjaiból verbuválódott, mint a Dead Blue Sky, vagy a Twelve Tribes – érdekességként célszerű megjegyezni, hogy mindkét zenekar fellépett korábban Magyarországon (a Dead Blue Sky a Darkest Hour, a Majority Rule és az Undying vendégeként a gödöllői Trafóban, a Twelve Tribes pedig a Kultiplexben). Mindezt csak azért fontos kiemelni, mert a metalos hardcore világából nyert attitűd kétségkívül meghatározta a banda arculatát már a korai években is. Ennek köszönhető, hogy a Time and Withering morózus, távolságtartó és nyers hangzásának még volt hová csiszolódnia a nemzetközi elismeréshez, amit 2006 hozott meg a zenekarnak. Előbb a műfaj egyik legjobban sikerült megosztott kiadványát adták ki a tiszavirág életű Kenomával, majd a The Ties That Blinddal végképp elérték, hogy a Translation Loss (Rosetta, Jarboe, American Heritage) gondozásában megjelent lemez végképp kiemelje őket az utánpótlások sorából. Ez nem csupán a vendégeknek volt köszönhető – a lemezen a Mastodon gitárosa, Brent Hinds, valamint a Botch és a Russian Circles basszere, Brian Cook is feltűnt –, hanem a kiérlelt daloknak is, melyek beszippantó légköre a csapat védjegyévé vált. Az ezt követő kiadványokon pedig tovább tudott tisztulni a MOTA: a zenei palettán megjelent a progresszív rock és a pszichedelikus lebegtetés élménye is, aminek köszönhetően a már másodszor Budapestre látogató zenekar egy szuggesztív, örvénylő élménnyel ajándékozza meg hallgatóit, valamint a koncertlátogatókat. A 2012 telén rögzített Dawning a tagok egyéb teendőitől (a dobos Dave Mann már az Enabler tagja is, a basszer Joe Lester pedig az Intronautban is játszik) függetlenül is az idei év egyik legfontosabb lemeze lehet, ami méltán igazolja, hogy ebben a benyomásalapú hangzásvilágban még mindig lehet igazán nagyot alkotni.
Az estét nyitó Octahed igen sűrű évet tudhat maga mögött, hiszen a The Wheelchair Werewolf romjain alakult zenekar tavaly nemcsak bemutatkozó nagylemezét jelentette meg, hanem már télre el is készült egy megosztott kislemezzel, miközben vidéken és Budapesten egyaránt koncertezett. Idén azonban a második nagylemezét író banda kevesebbszer tűnik fel a koncertplakátokon, és az alábbi esemény lesz a nyár folyamán az egyetlen fővárosi fellépésük is. Akik pedig figyelemmel kísérik a koncertjei alatt egyre több új dalt játszó hatost, pontosan tudják, hogy az általuk játszott, effektekkel aláfestett extrém metál dalok – melyek nem idegenkednek sem a jazzes leállásoktól, sem az atmoszférateremtő kitartásoktól és átkötésektől – vannak annyira sokszínűek és hatásosak, hogy érdemes legyen várni a zenekar új albumát, amiről már feltehetően itt is sok dal fog terítékre kerülni.
04:56
