szerző: Pjotr2013 – Witold Lutosławski év Lengyelországban
Száz éve született a XX. századi lengyel zenetörténet egyik meghatározó alakja, Witold Lutosławski. A nemzetközi évforduló alkalmából a lengyel szejm, a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma az UNESCO védnöksége alatt 40 várost, és 18 országot érintő, valamint 100 különféle rendezvényt felvonultató széles körű eseménysorozatot tervez az idei évre. A gazdag programkínálatban szimfonikus és kamarakoncertek mellett konferenciák, szimpóziumok illetve egy zenei és multimédiás kiadványsorozat is szerepelnek. A világhírű lengyel zeneszerző évfordulója nem maradhat észrevétlen Magyarországon sem. A Lengyel Intézet és partnerei Budapesten is színes programsorozattal emlékeznek az 1994-ben elhunyt kiváló művészre.
A magyarországi Lutosławski évforduló első, kiemelt rendezvénye a Művészetek Palotájában kerül megrendezésre 2013. január 26-án, a Fesztiválszínházban, ahol Lengyelország egyik legkiválóbb komolyzenei együttese, a Wroclawi Leopoldinum Kamarazenekar lép színpadra Ernst Kovacic vezényletével egy Witold Lutosławski, Ligeti György, Zygmunt Krauze és Andrzej Krzanowski műveit felvonultató színes programmal.
Budapesten lép fel a lengyel klasszikus zene elsőszámú nagykövete, a Wroclawi Leopoldinum Kamarazenekar. Fennállásuk 35 éve alatt kialakult repertoárjukban a klasszikus művek mellett komoly hangsúlyt kapnak a 20. századi zeneszerzők alkotásai, a Mini-Fesztivál keretében megrendezett koncertjükön Lutosławski, Ligeti, Zygmunt Krauze és Andrzej Krzanowski művei szólalnak meg.
A Wrocławi Egyetem páratlan szépségű barokk terméről elnevezett együttes munkásságban központi szerepet játszik Lutosławski darabjainak megszólaltatása, így a koncerten is kiemelt helyet kap műve, a Prelúdiumok és fúga 13 vonósra. A lengyel zeneszerző munkássága fontos kapcsot alkot a Debussy, Bartók és a korai Stravinsky által képviselt modern stílus, valamint Schönberg és Webern dodekafón, szeriális zenéje között. Lutosławski nemcsak műveiben, de nyilatkozataiban is hangot adott meggyőződésének, hogy az ihlet, a dallam és a harmónia nem elhagyható részei a zenének. Karrierje későbbi szakaszában azonban beépítette zenéjébe a szeriális és az experimentális zene vívmányait. Mindig is vigyázott azonban arra, hogy kalandozásaiban ne veszítse el kapcsolatát a szélesebb közönséggel. Némi odafigyeléssel és türelemmel bárki örömet lelhet zenéjében, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Kurtág és Ligeti zenéjének befogadása sem egy beavatott elit kiváltsága.
Az évforduló következő eseménye a Meccorre String Quartet hangversenye lesz a Műcsarnokban március 24-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2013 keretében. Ezt egy igazi zenei csemegének ígérkező projekt követi: Jacek Kochan & Co: LUTOSL – improvizációk és interpretációk a jazz és a kortárs zene határvidékén Lutosławski művei alapján. A rendhagyó, 2013 tavaszára tervezett koncertnek a BMC új zenei központja ad majd helyet. Szintén itt lép színpadra a Lutosławski 100 ciklus keretében a Qaartsiluni Ensemble 2013. május 23-án. Ezt követően várhatóan júniusban valósul meg az a lemezfelvétel és lemez elő-bemutató koncert, melyen az Erdődy Kamarazenekar előadásában hallgathatjuk meg Witold Lutosławski, Aleksander Tansman, Selmeczi György és Orbán György műveit. A felvétel a varsói DUX lemezkiadó gondozásában jelenik majd meg, a koncertre és a felvételre pedig szintén a Budapest Music Centerben kerül sor. Ugyanitt 2013 októberében a Lutosławski 100 ciklus keretében másodszorra is színpadra lép a Qaartsiluni Ensemble.
Végül 2013 őszén, a magyarországi évforduló utolsó, International Music Project – Lutosławski 2013 című programján a Lengyel Intézet és a BMC új zenei helyszínén olyan vezető lengyel és svéd művészeket lát vendégül, mint Maciej Garbowski, Anders Jormin, Lena Willemark, Andrzej Bauer, Dominik Wania, Anna Witczak és Sambor Dudziński. A zenei vállalkozás arra tesz kísérletet, hogy Lutosławski műveit újraértelmezve átültesse azokat a tágan értelmezett improvizáció nyelvére.
A Lutosławski Év programjairól:
A nemzetközi évforduló ünnepélyes nyitókoncertje 2013. január 25-én lesz a varsói Nemzeti Filharmónia koncerttermében, ahol a világhírű német hegedűművész, Anne-Sophie Mutter lép fel a Filharmónia Szimfonikus Zenekarával Antoni Wit vezényletében. „Mielőtt beszippantott volna zenéjének csodálatos világa, nem tudtam, hogy ennyi magával ragadó költői szín létezik. Witold Lutosławski a XX. század tiszta, rendkívüli alkotói érzékenységgel megáldott néhány zeneszerzőjének egyike. Megértette, hogy a művészt fel kell szabadítani a karmester irányítása alól, és szerzeményeiben külön „ad libitum” szólamokkal ajándékozta meg a szólistákat, mely a zenekar számára a zenei interpretáció folyamatában oly nélkülözhetetlen alkotás és szabadság érzését hozta el.” – vall Lutosławskiról a német hegedűvirtuóz.
Fontos eseménye lesz továbbá az évfordulónak a X. Łańcuch (Lánc) Fesztivál, melyen többek között fellép a Jacek Kaspszyk vezette Lutosławski Quartet Garrick Ohlsson amerikai zongoraművésszel, valamint a Krzysztof Penderecki vezényelte Sinfonia Varsovia. Az emlékév programjai között számos kiváló lengyel és nemzetközi művész nevével találkozhatunk, de a koncertek mellett fontos helyet foglal el a Witold Lutosławski Nemzetközi Zeneszerzőverseny, valamint Nemzetközi Hegedűverseny is. A nagy lengyel zeneszerző és karmester születésének századik évfordulóján a világ vezető zenei színpadain is felcsendülnek majd Lutosławski művei. A nemzetközi emlékprogram keretében várhatóan 25 koncertre kerül sor olyan világszínvonalú együttesek közreműködésével, mint a Berliner Philharmoniker, London Symphony Orchestra, Deutsches Symphonie-Orchester Berlin vagy az Orchestre de Paris. Krystian Zimerman zongoraművész egy nemzetközi koncertsorozat keretében fog fellépni a világ számos táján, többek között Szingapúrban, Zürichben és Párizsban, ahol Lutosławski neki ajánlott zenekarra írt koncertjét adja elő. A csellóversenyt olyan neves előadók interpretálásában hallgathatja meg a közönség, mint Yo-Yo Ma, Johannes Moser, Perényi Miklós, Andrzej Bauer vagy Truls Mørk. Szintén az évforduló az apropója a Woven Words: „Music begins where words end” című nagyszabású zenei projekt létrejöttének, mely 15 zenekari koncertből és egy Royal College of Musicban megrendezésre kerülő kamarakoncert-sorozatból áll, melyet tudományos konferenciák, szimpóziumok és egyéb kísérőprogramok szinesítenek. A lengyel Nemzeti Audiovizuális Intézet zenei kiadványsorozattal jelentkezik „Lutosławski / világ” címmel, mely öt CD és egy DVD segítségével mutatja be a zeneszerző munkásságát. A hanganyag a Lengyel Rádió archívumából származik, és a hanglemezpiacon várhatóan az év második felében jelenik majd meg.
Witold Lutosławskiról művésztársai, a komolyzenei világ prominenes képviselői, pályatársai, és nemzetközi zenekritikusok is igen elismerőleg nyilatkoznak. Ed Gardner brit karmester szerint varázsló volt, kinek művészete ellenáll minden kategorizálásnak, aki a XX. század zenei élvonalához tartozik, szerzeményei pedig a század legkiválóbb művei közé sorolhatók. „Csak az elragadtatás érzését tudom átadni, a hangok szépségét, mely zenéjével szembesülve megérint: a III. Szimfónia szomorúságával, autentikus érzelmeivel, a IV. Szimfónia Ravel műveire emlékeztető finomságával, a Koncert zenekarra letisztult dramaturgiájával és arányaival.”
Peter Uehling a „Berliner Zeitung” hasábjain Lutosławskit építészhez hasonlítja, aki új életet lehelt a szimfónia és koncert műfajába. Véleménye szerint a zeneszerzőt nem annyira a zenei mozgások jellege, vagy a téma érdekelte, mint inkább különböző életre hívott hangok kaleidoszkopikus összjátéka, melyek az eltérő formák metszéspontján kumulálódnak.
Charles Bodman Rae a The Independent-ben Lutosławski zenéjének univerzalitását méltatja, mikor azt fejtegeti, hogy bár Lutosławski „lengyel zeneszerzőként” van számon tartva, ez mégsem teljesen tükrözi a művész zenei gyökereit, melyek valójában inkább nemzetköziek mint lokálisak, hisz a művész a tág értelemben vett európai zenei hagyományokból építkezik. Szerzeményei ezért találhattak –sokszor saját vezényletében- oly gyorsan és könnyedén otthonra a világ számos zenei színpadán. Műveit élvonalbeli zenekarok vitték sikerre Európában, Dél-Amerikában, és a Távol-Keleten is.
Witold Lutoslawski - Életrajz
Witold Lutoslawski lengyel zeneszerző 1913. január 25-én született Varsóban, és ugyanitt halt meg 1994. február 7-én. A kelet-európai avantgarde jeles képviselője volt. Lutoslawski családja 1915-ben Moszkvába költözött, és csak 1918-ban tértek vissza Varsóba a bolsevik forradalom elől, melynek édesapja és nagybátyja is áldozatul esett. Lutoslawski hat éves korban kezdett zenét tanulni, először zongorázni, Helena Hoffmann-nál, Jozef Smidowicznál és Artur Taube-nál. Később hegedült is, tanára Lidia Kmitowa volt. Ezalatt az idő alatt a varsói Báthory Gimnázium matematika-természettudomány szakos hallgatója volt. Négy évig zeneelmélet és zeneszerzés tanulmányokat folytatott Witold Maliszewskinél, ekkor kezdett komolyabban komponálni. Lutoslawski 1933-1937 között végezte tanulmányait a Varsói Konzervatóriumban. 1936-ban diplomázott zongorából, és 1937-ben zeneszerzésből, Requiem című művével. Ezt szoprán hangra, zenekarra és vegyeskarra írta. 1931 és 1933 között a varsói egyetemen matematikát is hallgatott. A Szonáta című művén kívül minden 1937 előtti szerzeménye elveszett a második világháborúban. 1938-ban ugyan bemutatták Wariacje symfoniczne (Szimfónikus variációk) című művét, de ígéretesen induló karrierjét a világháború kettészakította. A megszállást Varsóban élte át, a lengyel földalatti mozgalom tagja volt, és az ellenállóknak katonadalokat is komponált. Megélhetését bárzongoristaként biztosította, Andrzej Panufnikkal együtt. Ebből a korszakból egyetlen műve maradt fenn: Variációk egy Paganini-témára, amit két zongorára komponált. A háború után aktívabban alkothatott, mint zeneszerző, és szervezőtevékenységet is vállalt. A Lengyel Zeneszerzők Egyesületének is tagja volt, és részt vett a „Varsói Ősz” Nemzetközi Kortárszenei Fesztivál szervezőbizottságának munkájában. Állandó állása egyetlen zeneakadémián sem volt. Rengeteg kurzust ás alkotóműhelyt vezetett Angliától Svédországon keresztül az USA-ig. Karmesterként is sokat turnézott, a legkiválóbb zenekarok élén. Tevékenységét díjak garmadával jutalmazták, több lengyel kitüntetést kapott, elnyerte az UNESCO Karmesteri díját, a Jean Sibelius-díjat, a Maurice Ravel-díjat, a Royal Philharmonic Society aranyérmét, többek között. Akadémiák nevezték ki tiszteletbeli professzorrá, például a londoni, a New York-i, a hamburgi. Zeneszerzői tevékenységét több szakaszra osztják. Korai művei neoklasszikus hatást tükröznek. Az ötvenes évek Lengyelországában választhatott: az elnyomó rendszert szolgálja, vagy szinte elhallgat. Lutoslawski az utóbbi mellett döntött, és többnyire gyermekeknek és fiataloknak komponált, főként lengyel népzenei ihletésű zenét. 1957-ben kezdődött dodekafón periódusa (Öt dal, Temetési Zene – ez utóbbit Bartók Béla emlékére komponálta). Következő ciklusára az „irányított/vezérelt aleatorizmus” volt jellemző. Ez nagy ritmikai szabadságot jelentett az előadónak, míg a hangmagasság és a harmónia adott volt. Ebben a korszakában legfontosabb művei a Vonósnégyes, a Második szimfónia, a Csellóverseny, Preludium és fúga tizenhárom vonóshangszerre, „Mi-Parti”, „Novelette”. A harmadik trend Lutoslawski kísérletező művészetében a „lánctechnika”, mely önálló zenei „cselekmények” sorozatát jelentette: „Chain 1” (zenekarra), „Chain 2” (hegedű és zenekar párbeszéde), „Chain 3” (zenekarra). Lutoslawski legszívesebben vokális és szimfonikus műveket komponált. A zene számára az abszolút művészet volt. Alkotói stílusa tökéletesen független és egyéni, egyszerű, fegyelmezett, az „intellektuális érzelem” jellemzi. Új zenei nyelvet fejlesztett ki, ami egyszerre költői, kifinomult és képzeletgazdag.