beszámoló [koncert]  2012. november 14. szerda   04:34

nincsen hozzászólás

  Két grandiózus vendég volt az A38-on. Igaz ez a gondolat igen sok fellépőről elmondható, de esetükben tényleg két kiváló zenekarról beszélhetünk. Az eseményt egyébként heveny érdeklődés kísérte, de így sem panaszkodhattunk a nézőszám tekintetében. Hétfő lévén, ez némileg megmagyarázható.
  A beharangozott előzenekar aPAtT nélkül voltunk kénytelenek az estének indulni. Valami szállítóeszköz hiba miatt nem tudtak megérkezni. Nekik kár, de nekem öröm volt, mert én speciel a két főzenekarra jöttem. A két zenekar így is elvitte a vállán a bulit. Mindkettő innovatív, mint maga az A38. Minden tekintetben igaz ez: a TV-s stáb, a hibátlan fény és maga a hangzás. Ez mind kelléke volt az eseménynek, nem mint az előzőnapi Dürer kistermes bulinál (amely a Jeff Loomis szólózenekara köré épült est volt).
  
  Az első fellépő, a Mike Patton-féle Secret Chiefs 3 (ex-Mr. Bungle) brigád muzsikusainak köszönhetően együtt lényegülhettünk át a közönség többi részével egy más tudatállapotba. Kevés fellépőt ismerek, akik úgy vándoroltak számokról-számokra, stílusról- stílusra, mint ők. Egyik pillanatban vurstliban, a másik pillanatban az arab zenében, harmadikban pszichedelikában, negyedikben maga a Shadows-féle hangzás keretei között érezhettük magunkat…. és sorolhatnám az elhangzottakat. A hallottak kapcsán egyszerűen csak kapkodtuk a fejünket. Mindezt szerzetesi öltözetben előadva. A csapat tagjai közül egyedül csak a hegedűs/trombitás/gitáros muzsikus arc lógott ki a sorból. Hibátlan körítés, remek összhang és kreativitás volt tetten érhető.
  
  Természetesen a leginkább a The Mars Volta tagjaira voltam leginkább kíváncsi, de mégis az előzenekar, a Secret Chiefs hagyott mélyebb nyomokat bennem és gondolom másokban is. A Zechs Marquise, a The Mars Volta testvérek (Marfred Rodríguez-Lopez, Marcel Rodríguez-Lopez, Rikardo Rodríguez-Lopez) csapata ellenben közönségbaráttá alakította a fellépését. Minden hangszert egy vonalba helyeztek a színpadon. Így szinte érinteni lehetett a zenekar tagjait. Pont annyira, mint az általuk képviselt zenét. Koncepciójuk szerint nem kevés pszichedelikus hatással operáltak. Az új felállású Zechs Marquise esetében mégsem látok sok különbséget az eredeti The Mars Volta és köztük. Mint a vér nem válik vízzé, úgy ők sem. A produkciójuk így is hibátlan volt. Ehhez nem férhet kétség.

Kulcsszavak:
  zechs marquise     secret chiefs 3 

Szólj hozzá!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása:

 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás