szerző: imetaSzindbád, a hét tenger legendája Hazai bemutató: 2003. július 18.
A Dreamworks a klasszikussá vált Shrek, az Egyiptom hercege, vagy a mesés nyugaton játszódó Szilaj, a vad völgy paripája után újabb rajzfilmmel próbálja elkápráztatni a mozinézőket, elsősorban a gyerekeket.
Szindbád, a hét tenger legendája az antik világba kalauzol minket, hatalmas szörnyek, és szeszélyes istenségek közé. Szindbád, a vakmerő kalóz kitervel egy utolsó, mindent felülmúló akciót. Kicsiny, de lelkes csapatával megpróbálják elrabolni a Béke könyvét. A terv szerint a könyvért kapott pénzből visszavonulnak, és boldogan élnek: tengerpart, pálmafák, kacskaringós szívószálak és csodaszépnők Csakhogy közbeszól az égi hatalom, Erisz, a káosz istennője, akinek egészen más tervei vannak, természetesen világuralmiak, és ennek elérése érdekében bármire hajlandó. Szindbád képében ellopja a Békekönyvét, akit elfognak, és elítélnek, kivételesen olyasmiért, amit el sem követett. Ekkor lép a színre a régi barát, Szindbád gyerekkori játszótársa, Proteusz, és kiváltja hősünket a rabságból. Szindbád tíz napot kap, hogy visszaszerezze Erisztől a könyvet, és megmentse barátját, ellenkező esetben Proteuszt végzik ki helyette. Szindbád tehát visszatérhet a tengerre, vitorlát bont, majd elindul az áhított tengerpart és a napernyős koktélok hazája, Fidzsi felé, hogy végleg elfeledje ezt a kis incidenst és kipihenhesse fárasztó rablóéveit. Fidzsi azonban még messze van, erről gondoskodik Marina, Proteusz menyasszonya, aki felszökik a hajóra, lefizeti a legénységet és hasonló érvekkel meggyőzi Szindbádot, hogy útra keljen Tartaroszba, Erisz birodalmába.
A rajzfilmek régi hagyományait ötvözve, ez a mese elsősorban a barátságról szól, egy kis Makrancos Kata féle romantikával ötvözve, már ami a két főhős állandó civódását illeti. A figurák kedvesek, egyszerűek és már-már hihetetlenül hajlékonyak, az egész film alatt több akrobatikus mutatványt produkálnak, mint a cirkusziműsorokban egész évben. A Dreamworks biztosra ment: a Shrek-ben használt számítógépes programok továbbfejlesztésével hoztak létre megannyi szörnyet, és tengernyi sok vizet. Úgy tűnik, napjainkra ez a két eszköz(a kézi és a gépi animáció) tökéletesen kiegészíti egymást. A Szindbád látványvilága felveszi a versenyt bármelyik akció, vagy kalandfilmmel, az ötletes és gyors kameramozgások a Tarzan világát idézik. A történet néha leül egy kicsit, és érdekes módon mindig, mindenki tudja, hogy éppen hol járnak. (jé, a Nagy, Hegyes Szikla, most jön a Világ Vége Szakadék), de unatkozni így se fog rajta senki.
Érdemes Erisz figurájában gyönyörködni, nemcsak hogy a legjobban eltalált figura, mindmozgásában, mind karakterében, de tökéletesen Michelle Pfeiffer-re szabott, Kovács Nóra szinkronja pedig szinte borzongatóan jó hozzá. Végül nem hiányozhatnak a rajzfilm-világ alap pillérei sem, a történethumoros oldalát (és egyben az egész történet súlyát a hátukon cipelő)mellékszereplők sem, melyek az elmúlt években (szerencsésen) egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Szindbád hajójának legénysége maroknyi ugyan, de rendkívül színes, az óriás szerecsentől a Patkány nevezetű spanyolonát, egy ki tudja milyen fajtájú kutyáig, akit Kampónak hívnak.(szerk. megj.: utána néztem Bull Mastif. Ki gondolta volna?) Könnyű, nyáresti szórakozást ígérő rajzfilmről van szó, ami ugyan a vége felé elég felsorolás-szerűnek hat (akció-duma-akció-duma-akció), mégis szórakoztatóbb, mint a Kincses Bolygó, és a gyerekek biztos jobban fogják élvezni, mint az Eszeveszett Birodalmat. (valószínű, a Dreamworks is ebben bízik)