hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2011. december 19. hétfő   05:59
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Moby Dick 30 éves jubileum, Eye Beyond Sight, Thornwill
2011. december 10, Club 202

  ”Negyed évszázad nagyon jelentős mérföldkő egy zenekar életében. Nem sokan jutnak el idáig, de aki mégis, az igen komoly életművel büszkélkedhet. Ide tartozik a Moby Dick is, hiszen ez a 25 éves jubileumi koncert az ő ünnepük.” így kezdtem a beszámolómat a 25 éves jubileumi Moby Dick koncertről, anno 2006-ban (hát ez se most volt... Könnybe is lábadt a szemem, haha!) A helyzet azonban nem változott ahhoz képest, hogy öttel nagyobb szám került a plakátra, a Moby Dick a mai napig is aktív, és ezúttal szintén egy hatalmas ünnepséget rendeztek, az érdeklődők legnagyobb örömére.
  A helyszín ezúttal a Club 202 volt, a már megszokott Petőfi Csarnok mostanság nem fogad látogatókat, de jó volt ez így. Eleinte tartottam tőle, hogy az elképesztő méretű (nemzetközi) koncertdömping rossz hatással lesz a mai létszámra, de óriási pozitív csalódásban volt részem. A Moby Dick rajongók bizonyították hűségüket, és ha nem is volt duzzasztó telt ház a Club 202-ben, de már a kapunyitás után igen erőteljes létszám képviseltette magát.
  A Thornwill utolsó hangjaira értem oda, így róluk sajnos nem tudok érdemben nyilatkozni. A Felvidékről származó Eye Beyond Sight koncertjét azonban végignéztem, és nem is bántam meg. A fiatalok amolyan modern thrash/groove/metalcore stílusban alkotnak, ami leginkább a tengerentúli újgenerációs zenekarok sajátja, mint a gitáros pólóján viselt Lamb Of God, vagy a Chimaira, DevilDriver, God Forbid, Shadows Fall, régi Trivium, és társaik. Rendkívül nagy lelkesedéssel léptek a színpadra, és a közönséggel igen hamar megtalálták a közös hangot. Nótáikban a már említett stílusirányzatok elemeit ötvözték, és összességében zeneileg és hangulatilag is élvezetes koncertet adott az Eye Beyond Sight.
  Egybenyakú frontemberük folyamatosan rótta a deszkákat, biztatta a közönséget, mondjuk a „bazmegelésből” bőven lehetett volna redukálni... Az ő üvöltős énekét olykor kiegészítette a gitáros közreműködése, néha egész jó váltott „szócsatát” hallhattunk tőlük. Egyértelműen látszott, hogy a csapat rendkívül boldog volt, hogy a Moby Dick színpadán állhatott, hogy a budapesti közönségnek játszhatott, óriási elánnal zúztak. Különösen a basszusgitáros arcon látszott, hogy teljes extázisban élvezi a bulit. Azt is meg kell említeni, hogy egy egész busznyi felvidéki rajongó követte őket, akik szintén nagyon lelkesek voltak, őket is mindenképp megilleti az elismerés. Rendkívül szimpatikus csapat benyomását tette az Eye Beyond Sight, zeneileg is bejött nekem amit csináltak. A modern thrash/metalcore iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes velük egy próbát tenni.
  
  Régen láttam már élőben a Moby Dick-et, emiatt is nagyon vártam a mai koncertet. Továbbá amiatt is, hogy az utóbbi évek viszonylagos inaktivitása, a tagok különféle projektjeinek előtérbe kerülésével a banda jövője, a folytatás is kérdéses volt. A frissen megjelent A Holnapok Ravatalán albumnak talán a legnagyobb erénye, hogy egyáltalán megjelent. Bizonyította, hogy a Moby Dick-et kár lenne temetni, itt vannak és alkotnak továbbra is, maximum a saját tempójuk szerint, mindenféle kötöttség és elvárás nélkül.
  Nagyon jó ötlet volt, hogy az izgatott várakozóknak a BálnaVadÁszok című tribute albumot kezdték lejátszani, vagyis a kedvenc nótákat eleinte más zenekarok értelmezésében hallhattuk. Élvezte is a közönség, az átszerelés közben többször felzengett a klub a közös énekléstől. Aztán egy konferanszié került a színpadra, aki a zenekar rövid méltatása után átadta a terepet a Fehér Bálnának.
  Az első, ami feltűnt a koncerten, hogy egyszerűen tökéletesen szól a cucc. Most ősszel és télen elképesztő mennyiségű nemzetközi koncertet láthattunk ugyanitt a Club 202-ben, de megkockáztatom, hogy ennyire bivaly hangzást egyik sem produkált közülük. Hangosan, vastagon szóltak a gitárok, de nem nyomták el a többi hangszert. Gőbl Gábor basszusjátékát is nagyon jól lehetett hallani, ami általában ritkaság. Ugyancsak jól megfigyelhető volt Hofi dobmunkájának minden részlete. Szóval le a kalappal a hangmérnöki stáb előtt!
  A másik feltűnő dolog a tagok felszabadultsága volt. Sokan megkérdőjelezték már a banda jövőjét és a tagok egymáshoz való viszonyát, de a jelek azt mutatják, hogy továbbra is rendkívül élvezik a közös zenélést. Sőt, nem egyszer közös ugrálásra biztatták a népet, és Hofi kivételével ők maguk is egyszerre emelkedtek el a talajtól. Pedig a Moby Dick sosem volt egy „ugrálós” zenekar, de ez is a felszabadultságukat és a jó hangulatot mutatta.
  
  Mivel ez a jubileum egy különleges alkalomnak számított, nem meglepő, hogy az eljátszott dalok terén is számos csemegével készült a Moby Dick. Rendkívül sok nóta került terítékre a mai este, sokat játszott a csapat, gyakorlatilag egy tökéletes setlist-et sikerült összeállítani mára, mert minden fontos szerzeményt hallhattunk, több különlegeset is, akárhogy is gondolkoztam, utólag se nagyon merült fel semmilyen hiányérzet.
  A fő szerepet talán a Moby Dick legendás második albuma, a Kegyetlen Évek kapta, erről a lemezről az Ilyen Ez A Század, Good Bye, Kegyetlen Évek, Happy End, Beteg A Föld, Kiképzés dalokat hallhattuk. A Fejfa Helyett lemezről a címadó mellett a Romlott Rendszer is napirendre került. A 2005-ös Se Nap Se Hold korongot ugyancsak két dal, a Jusson Eszébe és a Demokrácia Álarca képviselte. Egy emberként fújta a közönség a korai nótákat is, az Ugass Kutya és a Bűz Van című dalokat.
  A Moby Dick történetében is különlegesnek számít a Memento album, ahol a kezdeti, a debütalbum előtti, olykor útkeresős dalokat gyűjtötték össze. A 30 éves jubileum a kezdetek megidézésére is jó alkalmat biztosított, annál is inkább, mert több régi tagot a deszkákra invitáltak ma este. Ebből a korszakból a Nem Vagyok Idegen, Patkányirtás, Pokolrock, Prometheus hangzottak el. Itt volt Jancsó Miklós basszusgitáros, aki a Pokolrock szerzője, vele adták elő a dalt. Ugyancsak basszusgitáron szerepelt Giczy Kurt, a dobokhoz pedig Rozsonits Tamás, „Rózsi” is megérkezett néhány nóta erejéig. Rózsin különösen látszott, mekkora örömmel töltötte el a közös fellépés ténye, a dobos majd´ kicsattant a jókedvtől, mosolyogva integetett a közönségnek.
  
  Az általában kevésbé szem előtt lévő Indul A Boksz albumról is hallhattunk két dalt, a Zsibbad Az Agyam és a Na, Mi Van? című szerzeményeket, továbbá a brutális hangulatú Körhintára is beindultak a jelenlévők. A közönség folyamatos őrjöngése, a nagy zúzások, tombolások, ugrálások, éneklések közepette azért lassan kezdett felsejleni a koncert vége. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a kétségkívül nagy fegyverténynek bizonyuló 30 éves jubileum mellett még egy fontos apropója is volt a mai estének, A Holnapok Ravatalán című új album megszületése. Érdekes módon ez egyáltalán nem került szóba a mai este, de a koncert ráadásában legfőbb ideje volt néhány új dalt elővenni. A friss korong egyértelműen legütősebb dala, a zenekar történetének csúcspontjai közé is beszámítható Durván Akár a Vulkán és a Gonosz Erő című szerzeményeket nyomták el.
  Hogy a kiváló Golgota album se maradjon ki a sorból, erről is előhúztak két zúzós nótát, a Mennyből Az Angyalt és az Áment. A zárást pedig néhány közönségkedvenc, elhagyhatatlan dal jelentette, a Gazember és a Keresztes Vitéz.
  
  Minden tekintetben méltó megünneplése volt a Moby Dick fennállásának a mai este, minden résztvevő megérdemli a gratulációt és az elismerést. Smici, Mentes Norbert, Gőbl Gábor és Hoffer Péter kiváló produkcióval tette emlékezetessé a szombati napot, pár mellényúlást hallhattunk tőlük, de zeneileg és hangulatilag is nagyon ott volt a mai buli. A kiváló hangzásról már beszéltem, de még a konferanszié srácot is érdemes megemlíteni, mert ő is jól végezte a dolgát. A jellemzően fárasztó, ripacs szófosás helyett ő röviden, érthetően fejezte ki magát, és sikeresen kiprovokálta az ovációt a Moby Dick számára. Az ő vezényletével néhány erdélyi rajongó is feltűnt a színpadon, ők ajándékozták meg a zenekart egy jópofa fehér bálnás tortával, amiből pár darabot Smici a közönséggel is megosztott. A Moby Dick-ről mindig tudni lehetett, hogy szívügyeik a határon túli magyarok és az ottani koncertezés, elismerésre méltó hozzáállás. És ha már a 2006-os jubileum felemlegetésével kezdtem ezt a beszámolót, azzal is zárom a soraimat: „Ezzel a mai koncerttel konstatálhattuk, hogy a Moby Dick még mindig életképes, Happy Birthday volt ez a javából, nem pedig Happy End.”


Kulcsszavak:
  moby dick     eye beyond sight     thornwill 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Moby Dick

 kapcsolódó előadók: 

Moby Dick

 kapcsolódó cikkek: 

Moby Dick: új videoklip a Program című dalhoz

Rockmaraton 2019 - 2. rész

Moby Dick: augusztusban a Testament előtt a Barba Negra Track-ben

Moby Dick klippremier: a Mindegy Egy című dalhoz készült új videó

Moby Dick: korhatáros videoklip érkezett az album címadó dalához, szombaton lemezbemutató és dedikálás
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Julian Sas Band
Evanescence, Veridia
Luis Fonsi
FEZEN ´19
Iggy Pop
Rockmaraton 2019 - 2. rész
Rockmaraton 2019 - 1. rész
EFOTT ´19
Steel Panther, Atomic Playboyz
Dead Can Dance
Whitesnake - Flesh & Blood World Tour 2019
Amon Amarth, Trivium
 kiemelt 
Loudness: heavy metal legenda a Durer Kertben
  
Jövő áprilisban egy igazi heavy metal legenda érkezik Budapestre, egyenesen a felkelő nap országából: a japán Loudness 1981 óta működik, de még sosem járt Magyarországon

Friss lemezzel tér vissza októberben Paul Gilbert
A Sportarenaban lesz tavasszal a Parkway Drive
Marko Hietala: Budapesten a Nightwish basszerosa
Darkest Hour: 25 Years Darkness koncert Budapesten
 friss hozzászólások 

A rock ötven árnyalta - The Dead Daisies (2)
Satyricon, Suicidal Angels (3)
Könyvtárban forgatott klipet az Emma Undressed (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 another way    qss    everwood    apey    sárkányvadászok    the arusha accord    eric burdon & the animals    emmure (usa)    the gentle storm    winters bane    arvas    lion twin    civet    gyalázat    atlasz gábor    zac efron    lafaro    skalar music hungary    david bowie    mátyás attila    esa holopainen    mózes réka    heaven shall burn    antalgia    dying wish  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2019 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!