hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2011. november 2. szerda   23:14
nincsen hozzászólás

szerző: Toki
Impericon Never Say Die! Tour 2011
2011. október 22. Budapest - Dürer Kert

  Az év egyik hardcore/metal csúcspontjának számított az idei Never Say Die! Turné, mely szerencsére Budapestig is eljutott, így a Suicide Silence, az Emmure, a Deez Nuts, a The Word Alive, az As Blood Runs Black, a The Human Abstract és a Vanna koncertjére a hazai modern metal/HC színtér teljes egésze összegyűlhetett ezen az októberi estén a Dürer Kertben.
  
  A rengeteg zenekar miatt elég hamar a húrok közé csaptak az első bandák, így például az immáron három lemezt a háta mögött tudó Vanna. A metalcore csapat jól összeszedett és ügyesen begyakorolt dalokat adott elő, de semmilyen pluszt nem tudtak nyújtani ezen felül a lassan, de biztosan gyarapodó közönségnek. A Black Bones, Scarlet Shroud, Safe To Say, Trashmouth dalokat felsorakoztató zenekar legfőbb gyenge pontjának talán frontemberük teljesen fogalmatlan tiszta énekhangjában tartanám, ha ezt nem erőltetnék, talán még többre is vihetik majd a jövőben.
  
  A The Human Abstract meglepetésre másodiknak következett, pedig a csapat talán nagyobb név is, mint néhány utána következő fellépő. Igaz, élőben ezen állítást nem nagyon sikerült alátámasztaniuk, sokkal inkább a fáradtság sütött a tagokról. Az egy ideje már új énekessel dolgozó banda felidézett néhány dalt a korábbi anyagokról, de sajnos a finoman szólva is gyengére sikeredett Digital Veil volt a középpontban. Bízom benne, hogy láthatjuk még őket itthon, mert ebben a csapatban minden negatív változás ellenére is több van, mint amit itt tudtak mutatni nekünk.
  
  Az As Blood Runs Black tavasszal már fellépett a Dürerben, akkor is és most is nagy sikert arattak. Sőt, talán ha lehet ilyet mondani, akkor a mostani megmozdulásukkal még rá is tettek néhány lapáttal az akkori produkciójukra. A remek dalválasztásoknak köszönhetően (In Dying Days, Resist, Divided, Hester Prynne, Angel City Gamble, Resist) forrott a levegő a teremben és szerencsére a zenekar is nagyon élvezte, ahogy a látogatósereg éltette őket. Annak ellenére, hogy pontosan kitalált, percről percre felépített produkciót láthattunk, az egész nagyon élő volt. Túlzás nélkül a mostani Never Say Die! turné egyik legnagyobb telitalálatának könyvelhetjük el az ABRB produkcióját.
  
  A The World Alive a jelenkor divatos csapatai közé tartozik, ami nem feltétlenül hátrány, míg minőségi zene párosul hozzá. Hogy itt miért csak egy gitárossal álltak fel, annak az okát nem tudjuk, ám a szintivel gazdagított emocore egész kellemes pillanatokat tudott okozni még így is. Az egyéni ötleteknek persze jócskán híján vannak a srácok, de amíg legalább élőben működik ez az egész gépezet, addig ez sem akkora probléma. A tengerentúlon ahogy Európában is - elég komoly nevek mellett járják az utakat, szóval a továbblépés innentől kezdve csak rajtuk múlik, pontosabban hogy tudnak-e élni a kezükbe adott lehetőséggel.
  
  Hogy miben rejlik a Deez Nuts sikere, az nehéz lenne pontosan megmondani, de talán az a profán egyszerűség és komolytalanság áll az egész mögött, amit lemezen és élőben produkálnak. Mondanivaló hiányában a humorra próbálja helyezni a hangsúlyt a gárda, melyben az I Killed The Prom Queen egykori dobosa püföli a bőröket, de az igazat megvallva, ez egy kicsit kevés összességében. Pláne úgy, hogy idén már harmadszor sikerült elcsípni az ausztrál bandát, de úgy látszik, egyre lejjebb adják a színvonalat. Persze hazudnék, ha azt mondanám, a Like There Is No Tomorrow nem üt a színpadon, de jóval több ilyen dallal kéne előállniuk, hogy tartósan is az érdeklődés középpontjában, vagy legalább annak közelében maradjanak JJ Peters-szék.
  
  Az Emmure viszonylag rövid idő alatt lett nagyágyú a színtéren, ami meg is látszik rajtuk, hiszen a pletykák szerint nem mindegyik tag tudja hol a határ, mikor a fehér por vagy egyéb tudatmódosító szerek kerülnek szóba. A Speaker Of The Dead című lemezük viszont kétség kívül nagy durranás lett, így kíváncsian vártam, hogy élőben hogy dörrenek meg az olyan nóták, mint a Solar Flare Homicide vagy a Demons with Ryu. Ha egy szóval kellene összegeznem: gyilkosan! Hiába közelíti meg a csapat a suttyóbbik végéről a dolgokat, nagyon magával ragadó az egész produkciójuk. A nóták elementáris erővel döngölnek a földbe, melyekben van annyi groove, hogy a viszonylag egy kaptafa jelleg ellenére is elejétől végéig élvezhetőek maradnak. A közel háromnegyed órás szett alatt elhangzott például a Sound Wave Superior, a I Thought You Met Telly And Turned Me Into Casper, a Rusted Over Wet Dreams, a Chicagos Finest vagy a 10 Signs You Should Leave is. Bár a Suicide Silence műsora még hátra volt, szinte biztosra vehettük, hogy az Emmure produktumát már csak valami csoda folytán múlhatja felül Mitch Lucker és csapata.
  
  Bár látnoki képességekkel nem rendelkezem, bizony a Suicide Silence most tényleg nem ütött akkorát, mint a júniusi koncertjükön. A színpadias, pontos előadásmódban nem volt hiány, ám mégis kissé üresebbnek tűnt az egész produkció, mint pár hónappal ezelőtt. Mitch új frizuráján persze mindenkinek megakadt a szeme, de az ilyen külsőségek azért nem elegendőek ahhoz, hogy elvigyék a hátukon a show-t. Igen, show-t, mert ez a banda teátrális dolgokban nem szenved hiányt. Eleve Mitch ugrándozása és mozgása színházba illő volt, de a zenekar többi tagja is adott a látványnak rendesen. A dologhoz hozzá tartozik, hogy amint azt már fentebb említettem, az Emmure nagyon magasra tette a lécet, amit most zeneileg nem is volt képes megugorni a The Black Crown anyagot nemrég kiadó deathcore alakulat. A Lifted, a Smoke, a Fuck Everything, a Disengage vagy az Unanswered mindenesetre nem működött rosszul, hiszen a közönség nagy része extázisban tombolt rájuk. Sőt, a zárásként elnyomott No Pity For A Coward alatt aki csak felfért, az ott volt a színpadon (tiszta 30 STM utánérzés), de visszahívásra ezúttal már nem jutott idő.
  
  A Never Say Die! évről évre erős felhozatallal szeli át Európát és a néhány visszafogottabb teljesítmény ellenére ez a mostani is a legjobb körutak közé sorolható. Az Emmure kimagaslott az egész este folyamán, így nem bánnám, ha ők legközelebb is a csomag részei lennének. Már csak abban bízzunk, hogy nem következik szünet Budapest számára és jövőre is útba ejt minket ez a gigantikus turné.


Kulcsszavak:
  never say die      emmure      suicide silence      deez nuts      as blood runs black      vanna      the world alive      the human abstract 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

„Azért vannak a jó barátok” 2019 őszén Erdélyben Mahó Andrea

Már 250 zenekar jelentkezett a Fekete Zaj Fesztiválra

System Of A Down: ´olyan anyagaink vannak, amik überelnek bármit, amit eddig csináltunk´

Rockmaraton 2019: itt vannak az első nevek

ROCK ON FEST: itt vannak az újabb nevek, 7 fellépő bejelentésével erősít a fesztivál!

 programajánló: 
2020. április 15.
Turilli / Lione Rhapsody - 2020.04.15. Budapest, Barba Negra
2020. május 8.
Joe Satriani - 2020.05.8. Budapest, Barba Negra Track
Joe Satriani a Barba Negra Track-ben
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Myrath, Eleine
Five Finger Death Punch, Megadeth, Bad Wolves
Marko Hietala, Oceanhoarse
Dream Theater
Darkest Hour, Fallujah, Bloodlet, Une Misére, Lowest Creature
Vinnie Moore
Sabaton, Apocalyptica, Amaranthe
Maxxwel, CoreLeoni
Újra aratott a D-A-D
Eluveitie, Lacuna Coil, Infected Rain
Sonata Arctica, Edge of Paradise, Temple Balls
Mustasch, Dynamite és a Motorjesus
Insomnium, The Black Dahlia Murder
 kiemelt 
Carl Palmer’s ELP Legacy az A38-on
  
Carl Palmer, minden idők egyik legnagyobb elismerésnek örvendő dobosa küldetésének tartja, hogy újabb és újabb generációkkal ismertesse meg azt a komplex és különleges progresszív rockzenét, amit egykori zenekara, az Emerson, Lake & Palmer alkotott

Joe Satriani a Barba Negra Track-ben
A CONCERTO Music bemutatja: The Epic Apocalypse Tour 2020
Pineapple Thief- 2020. 11.10.
HOBO 75
 friss hozzászólások 

Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Legéndy Jácint: Földalatti Oltár (Kalligram Kiadó, 2019) (1)
VII. Rogues Of The Seven Seas (Rumproof, Stetl, Zinfield, LochNesz, MegaHertz) (3)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 suicide silence    forbidden    nervosa    rowan atkinson    sevenfield    wall of sleep    die hard    trigger the bloodshed    vildhjarta    cherokee    aeon    jón thor birgisson    beregi tamás    elviszlek magammal    primordial    ingmar bergman    muse    soderbergh    euroblast tour 2012    needless    bejelit    mission impossible ghost protocol    dj mike reem    kalózok    gothica fesztivál  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!