lemezajánló [nagylemez] 2011. október 24. hétfő 00:11
nincsen hozzászólás
szerző: MorelloDrawing: Indul A Menet
Magazinunk hasábjain foglalkoztunk már a Drawing zenekarral, a Szemtől Szembe című lemezükkel egy igen erőteljes hardcore csapást sózott a nyakunkba a soproni gárda. Most itt az Indul A Menet nevű új korong, a recept viszont a régi.
A külcsínnél érdemes pár szó erejéig elidőzni. A borító egy harci kutya viadalt ábrázol, ami ehhez a stílushoz ideális választás. Maga a kép azonban nagyon sötét, alig lehet kivenni valamit. Ugyanez igaz a booklet többi oldalára, ráadásul a fekete alapon sárga keretben lévő fekete betűk teljesen olvashatatlanok, „szellemképesek”. Ez nyilván nem zenei, hanem nyomdatechnikai hiba, de sajnos így a füzet totál bukta. Legközelebbi alkalomra remélhetőleg sikerül belőle tanulni.
Az Introként szolgáló egyetlen riffnek mint bevezetőnek nem sok értelmét látom, aztán stílszerűen Indul A Menet, egy kőkemény hardcore csapás képében. Igazi adrenalinlöket ez a szám, koncerten egész biztosan óriási beindulást fog okozni. Másfél perces hardcore hitvallás, se több, se kevesebb.
A Tisztelet A Kivételnek folytatja a sort, az elején az a nagy turházás azért kimaradhatott volna...! Erőteljes nóta társadalomkritikus szöveggel, de a szövegszerkesztést kicsit erőltetettnek érzem. Szövegi szempontból a mélypont a Végem című szám. Értem én, hogy a hardcore egy szókimondó műfaj, és nincs is ezzel gond, de az itteni káromkodások már nagyon öncélúak. Érdekes egyébként, hogy angol nyelvű nótákban pár „fuck”-on fenn sem akad az ember, de magyarban azért komoly indok nélkül elég cinkesen hangzanak az itt is szereplő kifejezetten durva szavak. Sőt, sok esetben egy kemény, fajsúlyosan hangzó angol dalszöveg (mondjuk egy Cannibal Corpse) tükörfordítása magyarra kifejezetten gáz, nevetséges végeredményt ad. Szóval csínján kell bánni a magyar szövegekkel, és ez nem megy a hitelesség rovására, mert látható, hogy ez központi kérdés a srácoknál. Kapunk pár bólogatható témát, a basszus- és a dobmunkát is érdemes figyelni, a már-már rapes szövegköpködés szintén jól veszi ki magát. Viszont a gitárszólót (ami amúgy is olyan ritka a lemezen, mint a fehér Zorró) nagy hiba volt az ének mögé rejteni, elvonni a figyelmet. Ezt a kártyát egy instrumentális résznél kellett volna kijátszani, nem okozott volna gondot, ha ezáltal a 2 helyett 3 perces nóta a végeredmény.
A Magamban Gondolkozom kissé visszavesz a tempóból, túl sok mondandó nincs róla, jót tett ez a néhány kimértebb téma. Aztán újra rálépnek a gázpedálra a Dolgozik A Gépezetben, néhány ötletes rímmel megtámogatva a „buzik, gyilkosok, simlisek” ellen irányul az alig több, mint 1 perces dühkitörés. A Hardcore egészen briliáns szófordulatokkal operál, jófajta régivágású, pogózós nóta, a hardcore életérzés tökéletes megfogalmazásával. A belassult levezetés ugyancsak ötletes.
A Te Vagy A Tét komolyan vehetőségéből sokat levon az elején a meglehetősen illuminált fejtegetés, ezt jobb lett volna lehagyni. Zúzós, tombolós témák váltakoznak, a gitáron, basszuson, dobon egyaránt figyelemreméltó megoldásokat találhatunk. A Döntsd El talán a legszínesebb nóta a lemezen, a középtempó váltakozik a zúzós részekkel, és még a dobnak is van tere kicsit ciftrázni, ez is jól veszi ki magát. A szövegek ismét jól sikerültek, szintén van pár jó szófordulat, a kamuzás és az „igazi út” közül kell dönteni.
Rövidke nótában emlékeznek meg a srácok szűkebb környezetükről, Sopronról. Remekbe szabott a szöveg, több hang is közreműködik az énekben, gondolom valami helyi ismert underground arcok lehetnek. A Mi Utunk bevezető mondatai végre valóban sokatmondó, ismét a hardcore életérzés a téma, jó szövegekkel. Zeneileg is rendben van a történet, ezúttal a basszus kap a szokottnál is hangsúlyosabb szerepet.
Az Outro-t viszont sokkal jobban ki lehetett volna használni. A folyamatosan ismétlődő instrumentális téma helyett szerintem mindegyik zenész villanthatott volna egy kicsit a hangszerén, egy kis témázgatás jót tett volna. Bónuszként a lemez végén ott figyel a Minden Mindegy, ami zeneileg valóban kicsit kilóg a sorból, ezért jó ötlet volt bónuszként hozzácsapni a lemezhez. Ez a punkos hatású nóta zárja az albumot.
Kétség sem férhet a Drawing zenekar hitelességéhez, akik szövegeikben és zenéjükben is a műfaj szabályait szigorúan betartva alkotnak. A 10+1 nótában igazi adrenalinbombát szállítottak le, amik szerethető, tombolható, koncertre való nóták. Egysíkúnak sem mondható a korong, hiszen egész változatos témákat és tempókat sikerült összeszedni. Vannak még gyermekbetegségek, néhány szövegi megfogalmazás elég gázos, máshol viszont egészen kiváló dalszövegeket találhatunk. Az album hangzásától nem kell csodákat várni, az oldschool hardcore koszos hangzásképe van jelen, de ehhez a zenéhez illik. Legalább jól kihallatszik a basszus, a dob is megfelelően szól, egy underground zenekarnak nem is kell több. A Drawing vérbeli, hiteles soproni hardcore, akik egy tucatnyi élvezhető dühkitörést szállítottak le a műfaj rajongóinak.
Felállás: Bazsi: ének
Krisz: gitár
Fecó: basszusgitár
Kölyök: dob
Drawing: Indul A Menet 1. Intro
2. Indul A Menet
3. Tisztelet A Kivételnek
4. Végem
5. Magamban Gondolkozom
6. Dolgozik A Gépezet
7. Hardcore
8. Te Vagy A Tét
9. Döntsd El
10. Sopron
11. A Mi Utunk
12. Outro
13. Minden Mindegy (bónusz)