hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2011. október 4. kedd   05:01
nincsen hozzászólás

szerző: Toki
In Flames, Noctiferia
Budapest, Club 202 - 2011. szeptember 25. 19:00

  Zseniális lemezzel jelentkezett idén júniusban a svéd In Flames csapata, mely anyag promóciós koncertkörútjából természetesen Budapest sem maradhatott ki. Bár ezúttal nem a jól megszokott (megboldogult?) PeCsa szolgáltatta a helyszínt, a kisebb tér semmit nem vont le Anders Fridénék produktumának értékéből. Annál feledhetőbb volt az előzenekarként funkcionáló Noctiferia, de hát nem is róluk szólt ez a történet.
  
  A szlovén csapat, mondjuk úgy: korrekt iparosmunkát végzett, pláne, hogy industrial elemekkel fűszerezett zenével lepték meg az ideje korán headbangelésre vágyó közönséget. Ha értékelni kellene a zenekar munkásságát, túl jó érdemjegyre nem számíthatnának tőlem, de valamiért mégiscsak bekerültek az In Flames elé egy teljes európai körút erejéig. Egyébként a göteborgi félistenekkel (igen, azok!) tervezett interjúnkban a hogyanmiértminek című kérdést is szerettük volna feltenni déli szomszédainkkal kapcsolatban, de a beszélgetésre úgy en bloc sajnos most nem került sor. Ami miatt nagy piros pont jár legalább a Noctiferia legénységének, az a merch készletük, ami egy az egyben hazavágta az In Flames mostani kínálatát.
  
  Hogy miként jutottunk el arra a pontra, hogy egy, a metaltörténelemben alapvető fontosságú lemezeket jegyző (Whoracle, Colony, Clayman) banda fellépésre már az ex-Wigwam sem képes teljesen megtelni, azt hosszasan lehetne ecsetelni. Két dolog viszont biztos: 1. az utóbbi 4-5 évben drámain visszaesett a metal koncertre járók száma, főleg az utánpótlás hiányzik (inkább a deathcore, metalcore, post-hardcore felé húznak már a lurkók) 2. az In Flames nem tehet semmiről. A göteborgi csapat éppen hogy azon ritka bandák közé tartozik, melyek képesek voltak megújulni és egy jó nagyot beinteni az egyhangú metal sorlemezeket ontó csapatoknak. Ráadásul így 2011-re már ott tartunk, hogy két 5-5 lemezes korszakra oszthatjuk Andersék munkásságát. A második éra pedig nem hogy ötlettelenséget sugározna, például a legfrissebb, Sounds Of A Playground Fading című anyaggal, hanem inkább megkoronázza a mögöttük hagyott húsz évet.
  
  A Flames a friss album címadódalával, a Sounds Of A Playground Fading-gel nyitotta a műsort, ahol bár a hangzás még kissé tompa volt, de a refrén fantasztikus dallamai így is remekül szólaltak meg. Hogy mindenki tudja mi is a turné apropója, gyorsan elnyomták a klipes Deliver Us-t és az All For Me-t, majd a már klasszikusnak számító Trigger-rel megugráltatták az egymás nyakába kapaszkodva éneklő tömeget. A nálam szintén kedvenc Sense Of A Purpose anyagról származó Alias is brutálisan nagyot szólt, de a Colony és az egyébként nagyon ritkán (sőt, még annál is ritkábban) játszott Swim még azon is túltett. Hogy a Whoracle se maradjon ki a megemlékezések sorából, arról a The Hive gondoskodott. A The Quiet Place 2004-ben akkora sláger volt, hogy nem lehetett meglepődni azon, ahogy mindenki együtt énekli a sorokat Fridénnel. Az új lemezes Where the Dead Ships Dwell és Fear Is The Weakness után már csak időutazásban volt részünk, hiszen egymást követték az olyan nóták, mint a Come Clarity, az Insipid 2000, vagy a még mindig mega slágernek számító Only For The Weak. A Delight and Angers és a Cloud Connected lezúzása mellett mindössze a The Mirrors Truth és a Take This Life maradt búcsúzóul, ugyanis ráadás ezúttal nem volt. Ha viszont azt vesszük, hogy az In Flames ezt megelőző három budapesti fellépése közül kettő is közel tragikus volt (2004-ben a technika ördöge, 2009-ban az egygitáros felállás nehezítette meg a dolgokat), úgy már mindjárt pompás színben tűnik fel ez a szerintem hibátlan előadás. A Jesper kiválásával állandó taggá vált Niklas Engelin gyermeki lelkesedéssel vetette meg magát kilóra, de a sludge-deszkás kinézetű, mindig humorbonbon kedvében lévő Anders, na meg Björn, Peter és Daniel is érezhetően őszinte kedvességgel álltak a közönséghez és tolták le ezt a másfél órás ünnepet.
  
  Az este egyetlen negatívumaként a már feljebb is említett merch készletet tudnám felhozni. Már maga az elképesztően béna, összesen két darab mintát felvonultató, kínai piacos színvonalat hozó pólókat sem sikerült mire vélnem, de hogy egy lemezbemutató koncertkörúton épp az új albumot (meg úgy egyáltalán semelyiket) ne lehessen kapni, az már finoman szólva sem tetszett. Hát még kifelé menet, mikor a zenekar segítői ugyanazt a két sz@r felsőt kifektették a hazafelé induló tömeg lába elé és kofa módjára alkudoztak az árról. Ezek a jelenetek nem voltak méltóak az In Flames nevéhez, még ha nem is kell ezt annyira komolyan venni. Mert hiszen ha adott egy tökéletes zenekar, akkor minden más körülötte csak másodrangú kérdés lehet. Kivéve egyet: mikor jönnek újra?


Kulcsszavak:
  in flames      noctiferia 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

In Flames

Noctiferia

 kapcsolódó helyszín: 

Club 202 - Budapest

 kapcsolódó szervező: 

Skalar Music

 kapcsolódó cikkek: 

Májusban Budapesten az In Flames

Nova Rock 2017 - 2. rész

Az In Flames basszusgitárosa is távozott

In Flames: megvan az új dobos

In Flames: távozott Daniel Svensson dobos
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Myrath, Eleine
Five Finger Death Punch, Megadeth, Bad Wolves
Marko Hietala, Oceanhoarse
Dream Theater
Darkest Hour, Fallujah, Bloodlet, Une Misére, Lowest Creature
Vinnie Moore
Sabaton, Apocalyptica, Amaranthe
Maxxwel, CoreLeoni
Újra aratott a D-A-D
Eluveitie, Lacuna Coil, Infected Rain
Sonata Arctica, Edge of Paradise, Temple Balls
Mustasch, Dynamite és a Motorjesus
Insomnium, The Black Dahlia Murder
Beast In Black, Myrath
 kapcsolódó fotók: 

In Flames (SWE) - 2011. szeptember 25. Club 202
 kiemelt 
Carl Palmer’s ELP Legacy az A38-on
  
Carl Palmer, minden idők egyik legnagyobb elismerésnek örvendő dobosa küldetésének tartja, hogy újabb és újabb generációkkal ismertesse meg azt a komplex és különleges progresszív rockzenét, amit egykori zenekara, az Emerson, Lake & Palmer alkotott

Joe Satriani a Barba Negra Track-ben
A CONCERTO Music bemutatja: The Epic Apocalypse Tour 2020
Pineapple Thief- 2020. 11.10.
HOBO 75
 friss hozzászólások 

Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Legéndy Jácint: Földalatti Oltár (Kalligram Kiadó, 2019) (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 maria brink    the idoru    burden    agregator    dark vibes    honeyball    saviours    cadik    nick mccarthy    letz zep    dörner györgy    the moog    brendan tobin    cult of luna    the arusha accord    dance or die!    kill with hate    taylor swift    death valley screamers    wongraven    csata: los angeles    chris pontius    bal-sagoth    summer nights    calista flockhart  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!