hosting: Hunet


  cikkekfotók        
interjú [hazai hangok]  2011. szeptember 6. kedd   05:24
nincsen hozzászólás

szerző: Gréta
Interjú Hricsovinyi Tamással a Madrass zenekar basszeresével


  A Madrass zenekar 2007-ben alakult Budapesten. Azóta pár tagcserén túl vannak, de ez nem rendítette meg őket, töretlenül hajtanak előre. A zenekar basszusgitárosát Hricsovinyi Tamást faggattam a zenekar dolgairól.
  
  A zenekar 2011 őszén adja ki lemezét. Mit lehet elöljáróban erről a hanghordozóról tudni? Pontosan mikor is kerül ki a kezeitek közül? Milyen stílust képviseltek? Hogyan szoktak titeket mások aposztrofálni?
  
  A cd előreláthatólag 2011. őszén fog megjelenni, egyelőre inkább promóciós mint kereskedelmi célból. Ha találunk olyan kiadót, aki hajlandó értelmes módon foglalkozni az albummal, akkor természetesen lehet a történetnek folytatása ilyen téren is. Ezzel egyelőre még nem nagyon foglalkoztunk, eddig inkább az album tartalmi része kötött le minket. A 10 dalt tartalmazó cd mögött hosszú - mintegy 2 éves - munka áll. Ennek részben az oka, hogy semmit sem akartunk elkapkodni és ha az élet másként alakult valamelyik tag számára, akkor nem sürgettük és inkább kivártuk a zeneileg és emberileg is alkalmas időpontokat. Ez érvényes volt a dalok megírásakor és a felvételeknél is. A másik „lassító” tényező az volt, hogy alkalmazkodnunk kellett hangmérnökünk Hidasi Barnabás eléggé zsúfolt munkarendjéhez és ez némileg megnyújtotta felvétel és a keverés időtartamát.
  
  A „Vihar után” dalai elég sokfélék, vannak pörgősebb és vannak lassabb és elszállósabb nótáink is. A hangzásban is igyekeztünk megőrizni a zenekar sokszínűségét, bár kétségtelen, hogy egyfajta sajátos Madrass-ra jellemző hangzás kialakult az albumon.
  Stílusilag nehéz meghatározni milyen zenét is képviselünk. Számos dologban (főként megszólalás) egyértelműen rockzenekar vagyunk kis folk és egyéb beütéssel. De pl. az, hogy a szólók nagy részét a hegedű adja, elég sok kíséretet akusztikus gitár játszik vagy az, hogy a basszusgitár átkalandozik a ritmus világából a dallamok közé, nem mainstream rock stílus. Két énekesünk van - fiú és lány - ez sem szokványos megoldás, hiszen túlmutat a hagyományosan könnyen azonosítható frontember szerepén. Nálunk a dal stílusától függ Dorka vagy Lóránt énekli a főszólamot. Ugyanakkor a két énekes ellenére van instrumentális számunk is.
  Ennek a „mit mondanak rólunk mások” titulusnak eddig még nem nagyon jártunk utána, de általában a folk hatásról mindenki megemlékezik. A leghízelgőbb jelző egy „szupergroup” volt, ami meg arra szokott utalni, hogy a régebbi zenekarok legjobb tagjai hoztak létre egy új zenekart. Ez azért jól esett.
  
  Mikor és minek hatására kezdtetek el együtt zenélni? Hogy találtatok egymásra?
  
  A tagok egy része jó már régóta együtt zenél különböző formációkban. Ennek részletes ismertetésétől eltekintenék (a biográfiában egyébként benne van), de volt néhány csapat, amelyik körül fontos metszéspontok alakultak ki (A Kert, Nulladik Változat, Flop). Ezek a régi együtt zenélések segítettek a zenei egymásra találásban. Az egyedüli kivétel Angyal Dorka, aki két hónapja van velünk. Őt hosszú keresgélés után találtuk meg, miután az előző énekesnőnk külföldre költözött. Sok jelentkezőt meghallgattunk, de siker nélkül, mert elég válogatósok vagyunk. Dorka viszont olyan gyorsan és jól alkalmazkodott hozzánk, hogy nem volt kérdés a bevétele.
  
  Mi a célotok a zenéléssel? Mi a mondanivalója a zenéteknek?
  
  A tagok mindegyike túl van már olyan komoly zenekaron - ez azt jelenti, hogy albumokat kiadó és sokat koncertező - , amit fiatalon kezdett el és hosszú éveken át nagy energiával szolgált. A jelenlegi formációval leginkább a kényszer nélküli alkotást szeretnénk megvalósítani. A Madrass valószínűleg addig marad együtt, amíg jól érezzük magunkat benne. Ez csak nagyon nagy egymás iránti toleranciával valósítható meg. Ebbe bele kell férjen az a mentalitás, hogy nem azért próbálunk, mert muszáj és nem azért koncertezünk, hogy pénzt keressünk vele. Az elmúlt évtizedekben megtapasztaltuk, hogy mit lehet megvalósítani azokkal az erőforrásokkal, amik a rendelkezésünkre állnak és meddig tudunk elmenni a jelen körülmények között. A mondanivalón sosem törtük a fejünket, de aki eddig figyelmesen olvasott szerintem rájön, milyenek vagyunk és mit akarunk.
  
  A honlapotok meglepő módon nagyon igényes, információ gazdag. Kinek a feladata a weboldal üzemeltetése, ki foglalatoskodik vele?
  
  Ez érdekes felvetés. Én magam nem nagyon értek az ilyesmihez, de aki csinálja (egykori tanítványom) hobbiból szöszöl vele. Az információbőség elvárt volt, végül is ezért van a weblap.
  
  Mivel foglalkoztok a zenélés mellett?
  
  Egyikünk sem „megélhetési”, finomabban fogalmazva profi zenész. Van köztünk mérnök, ügyvéd, történelem tanár, de hangszerboltos is. A legérdekesebb foglalkozása Dorkának van - bár ő még egyetemista - , hiszen ő zoológus és a barlangban élő gerinctelen állatok a szakterülete.
  
  Milyen fellépési lehetőségeitek vannak?
  
  Nehéz probléma a fellépés, főleg ha az ember nem hajlandó bárhol és bármilyen körülmények között fellépni. Mi azok közé tartozunk, akik megválogatják a fellépéseiket. Inkább legyen kevesebb jó koncert, mint sok rossz. Ez nagyképűségnek hangzik, de már túl hosszú ideig játszottunk sokszor sok helyen, ahhoz, hogy hiányozzon belőlünk az az önigazolási kényszer, amit a fiatalabb zenészek éreznek, ha koncertről van szó.
  Ettől függetlenül persze szoktunk fellépni időnként, a legközelebbi koncert szeptember 22-én lesz a IX. kerületi Tündérgyárban, illetve aztán október 8-án fogunk zenélni a Királyerdei Művelődési Házban Csepelen.
  
  Van értelme lemezt kiadni a mai digitalizált világban, amikor a letöltések korát éljük?
  
  Ha pénzt akarunk lemez eladásból keresni, akkor nincs értelme. Más szempontból viszont megkerülhetetlen, hogy egy saját dalokat játszó zenekar albumokkal jelentkezzen. Szerintem belső szükséglet egy zenész számára, hogy összerakjon 10-12 dalt, ami tükrözi a saját belső világát, illetve a reflektál a külső világra.
  Nekem - lévén már jó ideje nem tartozom a tizenéves generációhoz - az égvilágon nem mond semmit az mp3-kultúra. Én még akkor nőttem fel, amikor volt értéke a kiadott bakelit lemeznek vagy cd-nek. Persze, azt is lehetett manipulálni, de összehasonlíthatatlan a mai világgal, ahol egy youtube számláló dönti el az aktuális népszerűséget.
  
  Sajnos a világ elment olyan irányba, ami a zenészek nagy része számára nem szimpatikus. Kicsit ez a letöltés dolog olyan, mintha az autógyárak parkolójából ingyen lehetne elvinni az új kocsikat. Aki ingyen letölt, bizonyára egyetlen másodpercig sem gondol arra, hogy az a néhány másodpercig tartó tevékenység mennyi pénzébe került a zenekarnak (kiadónak...). Ebből adódóan nincs is értéke magának a produkciónak sem a legtöbb esetben. Persze, ha van mögötte egy óriási menedzsment, amelyik az élő koncertekkel, tévés fellépésekkel, reklámbevételekkel tudja ellensúlyozni a lemezeladások csökkenését az megint más kategória, de mondjuk ez egy olyan kicsi és szegény országban, mint Magyarország egyenlő a halálos ítélettel (anyagi értelemben).
  
  Van olyan, amit nem kérdeztem meg, de mindenképp el szeretnétek mondani?
  
  Talán egy történet. A Madrass név választásában kevés szerepe volt, hogy Madras egy indiai város neve, ugyanis pici hatásoktól eltekintve (szitár-gitár használata, utalás a szövegekben a lélekvándorlásra ) kevés közünk van Indiához. (És szeretnénk is elkerülni, hogy pl. autentikus indiai zenének higgyék a zenénket.) Ennek ellenére, hogy minden mennyire összefügg egymással: egy ismerősöm fél évre kiköltözött Indiába, amikor hazatért, lejött egy Madrass próbára. Meghallgatta a Vihar után című számunkat, aztán azt mondta, olyan a zenénk, hogy úgy érzi, el sem utazott Indiából.
  
  Köszönöm az interjút!
  Mi köszönjük a beszélgetést!



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2017. június 1.
Manowar programmal a Durerben a Ross The Boss (Dürer Kert - Budapest)
2017. június 9.
Ben Williams Budapesten
2017. június 13.
Simple Plan a Parkban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Drawing interjú: „Egy hardcore koncert maga egy sport, egy kemény meccs, ha azt akarod, hogy igazán üssön a dolog!”
”Egy sokkal érettebb, úgymond felnőttebb Punnany vagyunk” – interjú Meszes Balázzsal a PunnanyMassif énekesével
Villáminterjú az In Flames gitárosával, Björn Gelotte-tal
”Annyi ötletem van” - interjú a Czutor Zoltánnal az új Belmondo albumról és a zenei menedzser képzésről
Mindig zavart, hogy csak gitáros vagyok, és nem tudok énekelni - A nyughatatlan
Nikson interjú
alterDistrict - Zenénkben minden izmot átmozgató tornametál riffek váltakoznak pulcsikat kötögető nagymamákat megsirató romantikus érzelmes lassulásokkal
Tóth Gergő - Teljesen véletlenül kerültem a médiába
 kiemelt 
Manowar programmal a Durerben a Ross The Boss
  
Június 1-én klasszikus Manowar programmal érkezik Budapestre a zenekar legendás egykori gitárosa, Ross The Boss

Good Charlotte a Budapest Parkban
Ben Williams Budapesten
Simple Plan a Parkban
Mastodon a Barba Negra Trackben
 friss hozzászólások 

Dark Tranquillity, Nailed To Obscurity, Watch My Dying (2)
Mike Portnoy szívesen csatlakozna a Dream Theater - Images, Words & Beyond turnéjához (1)
Lacuna Coil, Forever Still, Genus Ordinis Dei (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 ektomorf    megaagy    rock the boat    nick holmes    forsaken world    pop ivan    zodiac mindwarp    john sykes    neck sprain    az igazi kaland    die apokalyptischen reiter    life of pi    gryllus dorka    ghostpoet    attila    hopes die last    avatar    neurotic    the 69 eyes    erik sumo    billie joe armstrong    Ízek    sights & sounds    deafheaven    antropofagus  

img_up/1605/bannercc6a88bf.gif
Copyright 2000-2017 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!