hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [fesztivál]  2011. szeptember 5. hétfő   00:31
nincsen hozzászólás

szerző: Toki
Sziget 2011 1.rész
2011. augusztus 10-15, Óbudai-sziget - Budapest

  Ismét túl vagyunk az óbudai nyugdíjasok legszebb napjait jelentő Sziget fesztiválon, melyet idén már 19. alkalommal rendeztek meg és ezzel egy hétre újból mi lettünk Európa kellős közepe. Bár először fanyalogtunk a 2011-es line-up láttán, de meg kell vallani, így is bőven volt mit néznünk, hallgatnunk, maximum egy kis deja vu kíséretében.
  
  A Sziget -1. napján egy igazi nagyágyú, Prince lépett fel. A túlfűtött dalairól több mint három évtizede ismert énekes, gitáros ikon sajátos, néha botrányos, érzéki stílusával, kénye-kedve szerint előforduló koncertlemondásaival megosztja a közvéleményt, de a popzenére gyakorolt hatása tagadhatatlan. A Purple Rain, Cream, Kiss és 1999 című szerelmetes/sikamlós, pimasz számok szerzője először járt Magyarországon. Gyönyörűen ejtette országunk angol nevét, és amikor igazán odafigyelt közönsége igényeire, akkor ők olyan decibelszámú üdvrivalgással köszönték meg, amitől már kiakad a hangmérő.
  
  A tömeg már akkor sikítozni kezdett, amikor egyenként feltűntek a hangtechnikusok, kábelesek, így mire megjelentek a színpadon a szintetizátoros és a basszusgitáros hölgyek, (a hölgyek szót itt külön hangsúlyoznánk, hiszen nők ritkán képviseltetik magukat ezekben a pozíciókban) néhányan már fáradtan köszörülgették a torkukat. Nem sokkal később a közönség új erőre kapott, mert megérkezett maga a Herceg. Az őrült tapsviharból látszott, hogy a várakozás mégsem szegte a rajongók kedvét. Prince a tőle várható provokatív extrém módon, kirobbanóan kezdett a We live to get funky című számmal, a kezdeti lelkesedés felszítása után viszont néhány lassabb és kevésbé ismert dal és a rengeteg hangszeres szóló időlegesen megakasztotta a hangulatot.
  
  Üdítő szín volt Andy Allo közreműködése a Look of love-val. Az első blokk után már jöttek a nagy kedvencek, a Take me with you-ra szinte egy emberként hullámzott mindenki, a Prince-tetoválásos lányokkal és a hetvenes éveiben járó bácsival egyetemben. A Purple Rain alatt a színpad felől csillámló ezüst konfettit szórtak a levegőbe, amit természetesen lilával világítottak meg, ha még mindig nem tudná mindenki egészen pontosan, hogy miről is van szó. De az igazat megvallva, a hatást elérte. A kivetítőn mindenhol elérzékenyült arcokat lehetett látni, az utolsó visszataps után az emberek telefonokkal világítottak a lassabb számok ütemére, ameddig a szem ellátott, a legvégén többen sírva fakadtak. A Prince-jelenség hatására nincs is ennél jobb bizonyíték. Lehet szeretni vagy nem szeretni, sokallni vagy méltatni, de biztos, hogy mindenki vitt haza valamit ma este.
  
  Az első napon a Flogging Molly buliját sikerült lekésni, de végül is az a tény, hogy a Rise Against jött utánunk, nem feltétlenül tett szomorúvá bennünket. Az már sokkal inkább, hogy az idén remek hangtechnikával felszerelt Nagyszínpadon pont a chicagói csapat koncertjére sikerült csapnivaló hangzást összehozni. Ha bár Tim sem élete formáját nyújtotta az egy órás show folyamán, azért a slágerek (Satellite, Savior, Give It All, Prayer of the Refugee), plusz az idei, Endgame című anyag fontosabb dalai teljesen pozitív összképet barkácsoltak össze. Egyébként a srácok itt is megígérték, hogy vissza fognak jönni, nekik pedig ezt feltétlenül elhisszük. Hamarosan olvashatjátok a velük készített interjúnkat is!
  
  Utánuk az Interpol vetette be magát, de ezt a mértékkel fogyasztható indie csapatot inkább a nem sokkal később kezdődő Motörheadre cseréltük. Nem feltétlenül nevezném jó döntésnek, tekintve, hogy Lemmy és társai nagyon rossz napot fogtak ki, de itt még abban sem voltunk biztosak, hogy jó döntés volt-e szabadtérivé tenni a Nagyszínpadot. A basszust teljesen nélkülöző hangzásra a Suicidal Tendencies-t gondoltuk megfelelő gyógyírnek, de csak lejjebb sodródtunk a lejtőn, mert az A38-Wan2 színpad aláment mindennek, amit addig ott hallottunk. Értékelhetetlenné vált a produkció, bár csodák csodájára az utánuk következő, a teljes lemezét korrekt módon előadó Hurts alatt már sikerült gatyába rázni a dolgokat. Persze előttük még a Pulp is megmutatta magát, de a legendás brit zenekarra meglepő vagy sem de elég kevesen voltak kíváncsiak.
  
  A második napon a celeb ikrek által vezetett Good Charlotte is fellépett, mi pedig meglepetten nyugtázhattuk, hogy élőben meglepően jól működik a csapat zenéje. Ráadásul még a Madden tesók kissé unott, vagy túlságosan is önelégült arckifejezése sem rondított bele a fellépésükbe. Azt mondani sem kell, hogy csak úgy záporoztak a slágerek a közönség irányába, elvégre válogatni volt miből. De hogy ne csak a Keep Your Hands Off My Girl, az I Just Wanna Live vagy a The Anthem taroljon, arról az eredetileg a Blink-182 által játszott Dammit tett. Az apróbb szépséghibák ellenére abszolút pozitív csalódást jelentett a Good Charlotte, talán már sajnálom is, hogy a Frequencys bulit lemondták a minap.
  
  Nem sokkal később a Kasabian mutatta meg, hogy jelenleg miért is számítanak ők az első számú brit csapatok egyikének. Habár tavaly egy nagyon selejtes hangzással támogatták meg őket az azért felelősök, most gyakorlatilag minden tökéletesen együtt volt a produkcióban. A korábbi nóták, mint az Underdog vagy a Vlad The Impaler alatt szinte felrobbant a nézőtér, de az ősszel érkező friss lemez eddig bemutatott dalai szintén nagyon minőséginek ígérkeznek, hiszen itt első hallásra is mindenki vette az adást. A Kasabian után fellépő Chemical Brothers annyira idegesítő volt, hogy egy merész ötlettől vezérelve megnéztük a Judas Priest koncertjét. Rob Halford, aki a meleg metalhívők zászlóvivője, minden gond (tagcsere) ellenére nagyon összeszedte csapatát és a végre minőségi módon megszólaló Pop/Rock Nagyszínpadot villázó fanatikusokkal körülvett fémerőművé változtatta. És naná, hogy a Painkiller volt a buli csúcsa!


Kulcsszavak:
  sziget 2011 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Sziget 2011

 kapcsolódó cikkek: 

Sziget 2011 2.rész

Sziget 2011 térkép

Breaking News: Prince lesz a Sziget nulladik napi sztárja

Sziget 2011

Haverozz hetijegyért! - Sziget 2011 MEEX Diákprogram
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Myrath, Eleine
Five Finger Death Punch, Megadeth, Bad Wolves
Marko Hietala, Oceanhoarse
Dream Theater
Darkest Hour, Fallujah, Bloodlet, Une Misére, Lowest Creature
Vinnie Moore
Sabaton, Apocalyptica, Amaranthe
Maxxwel, CoreLeoni
Újra aratott a D-A-D
Eluveitie, Lacuna Coil, Infected Rain
Sonata Arctica, Edge of Paradise, Temple Balls
 kiemelt 
The Dead Daises Glenn Hughes-zal, 2021. Barba Negra
  
Újabb fejezetéhez érkezett a Dead Daisies története, ami a korábbiaknál is kalandosabb éveket ígér

Fleshgod Apocalypse, Ex Deo 2021
Deep Purple klasszikusokkal, Ian Paice Budapesten
Jethro Tull – The Prog Years 21
Pineapple Thief az A38-on
 friss hozzászólások 

Elkészült a MegaHertz első albuma (1)
Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 dagoba    primus    rabbits     adam sandler    kypck    qotsa    a38    tankcsapda    calico island    tankcsapda    indiana jones    martin lawrence    antalgia    jambalaya    chronicle    rock in vienna    carcass    carcass    milkovics mátyás    titanic 3d    the cult    szerelem    kurt cobain    omnium gatherum    serj tankian  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!