hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2011. április 18. hétfő   04:54
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Salvus: Önharckép
Szerzői kiadás

  Igen kellemes alkotás volt a Salvus zenekar 2008-ban megjelent albuma, a Minden Kezdet, most pedig itt a folytatás, ami az ötletes Önharckép címet kapta. Valóban helytálló folytatásról beszélni, ugyanis az előző lemez irányvonala teljes egészében megmaradt, mindössze talán valamivel kevesebb (jó értelemben vett) stílushalmozást találunk, mint korábban. A zenekar beállt az őket mindig is meghatározó prog/power metal műfaj főcsapásába, de mindig tudnak valami izgalmas színt vinni a zenéjükbe.
  Akárcsak az előző korong esetében, mind a külcsín, mind a zenei tartalom precíz, igényes munkára vall. A borító és a booklet Horváth Zoltán nevéhez fűződik, a felvételek pedig ezúttal is több stúdióban valósultak meg. A gitárok rögzítése a zenekar próbatermében, a dobok és az ének a Metropol Stúdióban, a keverés és a mastering pedig a szegedi Black Hole Stúdióban történt Vári Gábor vezénylete mellett, aki a Minden Kezdet albumot is felügyelte. Munkájára ezúttal sem lehet panasz, a lemez szépen, arányosan szól, minden zenész munkáját megfelelő módon ki lehet hallani.
  
  A nyitó Amikor Elfordulsz egy kellemes rock/metal nóta, kiemelkedően jó refrénnel. Ezt a koncerteken biztosan teli torokból fogja énekelni mindenki. Bár több jó pillanat van a dalban (pl. a gitárszóló), mégis az említett refrén viszi el a hátán az egészet.
  A kényelmes tempójú kezdés után következik egy kifejezetten harapós szerzemény, a Noé Ébredése. Nem csak a gyors riffeknek és a sebes dobjátéknak, hanem az énektémák közé beékelődő kiabálós/hörgős vokálnak is köszönhető mindez. Ilyen már az előző albumon is volt, jó példa az előzőekben említett színesítő elemekre. A refrénnél válik melodikusabbá a nóta. Pötörke Zoltán énekét már a Minden Kezdet lemezen is szerettem, legnagyobb erénye, hogy mind a lágy, fülsimogató kiállások, mind a power metal riffek mellé megkívánt erőteljesebb hang kiválóan fekszenek neki. A Noé Ébredésében is bemutatja a képességeit, ez a szám szinten koncertkedvenc esélyes.
  A Nem Volt Hiába inkább a zenekar progos oldalát mutatja meg, több váltással. Ez inkább amolyan odafigyelős nóta, nem elsőre magával ragadó. A gitár- és dobmunka a legnagyobb erénye ennek a dalnak. Jön az Üzenet, amely kemény riffekkel indul, aztán egy kicsit lazább, hogynemondjam bohókásabb hangulatot üt meg. Nem lenne rossz nóta, van benne potenciál, de a már szóismétlésbe fajuló, különböző kombinációkban előkerülő „üzenet” szó már kissé irritáló egy idő után.
  
  A Ketten Egyedül főleg a lágy dallamok és a keményebb részek váltakozására épül. Ez amúgy is jellemző a Salvus szerzeményekre. Jók a szövegek, előkerül pár igazán ötletes rímpár. Az előző Salvus lemezen ilyen téren egészen briliáns megoldásokkal találkozhattunk, most azért kevesebbszer kaptam fel a fejem a szófordulatokra. A gitárosok munkája megint kiemelendő, a súlyos döngölések mellett a szólók egyaránt figyelmet érdemelnek.
  Kicsit Cadaveres-es kezdéssel indul a Koszorút Fejekre, aztán felgyorsul a nóta a gitárok és a dobjáték vezényletével. A váltások között a legérdekesebb a középrésznél a keleties, cincogós gitártéma. Pötörke Zoltán basszus alapozásának is mindvégig komoly szerepe van a dalban. A refrén után egy kis rock&roll-os téma is helyet kap. Az alapvetően gyors szerzeményben felüdítőek ezek a kalandozások.
  A Szörny A Tükörben dalnak van talán a legkomolyabb szövegi mondanivalója. Érdemes figyelni a szövegekre, és Zoli eleinte lágy, de egyre dühödtebbé váló énekére. Az „óóó-zós” részek alatti gitáros témázgatás és a szólóorgia egész egyszerűen gyönyörű! A legvégére még amolyan vérbeli progos technikázásból is kijut, így zárul a nóta.
  Újabb lendületes dal érkezik, Festékre Vászon címmel. A szövegek itt ismét fantasztikusan jók, Zoli kellemes dallamait nem nehéz elkapni. Már megint a gitárosokat kell méltatnom, Kokavecz András és Varga Krisztián a lazább riffektől a Machine Head-es döngölésekig, a finom témázgatástól az arcbamászóbb szólózásig mindenütt otthon vannak.
  A lendület megmarad az Utolsó Szó Jogán című szerzeményben is, Zsákovics Gergely duplázásaira alapozva. A szaggatott rockos riffekből hirtelen ugrással átmegy lágyabba a nóta, majd pedig folytatják egy progresszív témahalmozással. A vége felé haladva ismét felgyorsul a dal és egy újabb szólópárbajt kapunk. Ehhez nagyon értenek a srácok. A zárásként elhangzó A Hídépítő szívmelengetően kellemes kezdése után teátrális hangulatú katarzissal fejeződik be az Önharckép lemez.
  
  A Salvus alkotásában ezúttal sem lehetett csalódni, benne van minden, amiért szeretni lehet a zenekart. Pötörke Zoli meghatározó pont a tagságban, az ő hangja talán az egyik legfőbb vonzerőt jelenti a bandában. Kellemes az orgánuma, tisztán és érthetően énekel, mind a lágyabb, mint az erőteljesebb részeknél magabiztos. Épp ezért nem is megy bele bizonytalan kísérletezgetésekbe, nem lépi túl a saját képességeit, azon belül viszont nagyon jól használja a hangját. Basszusmunkája szintén megbízható alapot szolgáltat a nótáknak.
  A két gitárosról, Kokavecz Andrásról és Varga Krisztiánról ugyancsak a legjobbakat lehet elmondani. Nagyon jó témákat szedtek össze a lemezre, a gyorsabb zúzósabb részek és a lágyabb pengetős betétek ugyancsak kiválóak, a gitárszólók meg néhol egészen briliánsak. Zsákovics Gergely nagy megfejtésekre nem vállalkozik (pedig megtehetné, ezek is izgalmas színfoltjai lehetnének a lemeznek), inkább megbízhatóan kalapálja az alapokat, csak néha visz bele pár cifrázást.
  Az Önharcképtől a Salvustól megszokott minőséget kapjuk, összességében viszont a Minden Kezdet lemezt erősebbnek érzem. A 2008-as kiadványon talán egy hajszálnyival izgalmasabb, sokszínűbb nóták sorakoznak és a szövegek is ötletesebbek. Persze mindez nem von le semmit az Önharckép értékeiből, amelynek talán a közepe a legerősebb, csak ha már adja magát a két album párhuzamba állítása, akkor én így látom.
  Talán az egyetlen nehézséget a zenekar bekategorizálására az jelenti, hogy félúton tartózkodnak a heavy/power és a progresszív metal között, ezáltal egyikbe sem teljes mértékben betagozódva. Progresszívhez nincs olyan sok és zavarba ejtően látványos technikázás a dalokban, a heavy-hez pedig nem annyira direktek a nóták. Mindez egyébként egyáltalán nem baj, mert ezáltal egyediséget is nyer a zenekar, másrészt viszont az említett jellemzők ha mértékkel is de mind megtalálhatóak a Salvus zenéjében. Érdemes megjegyezni, hogy az Önharckép megjelenése óta mindkét gitáros elhagyta a zenekart, szóval emiatt kérdéses, mi lesz a banda további sorsa, illetve új tagok csatlakozása esetén milyen változások állnak be a zenei világukban. A magyar színtérnek élvezetes színfoltja a Salvus, az igényes metalzene kedvelőinek mindenképp érdemes megismerkedni velük.
  
  
  Felállás:
  Pötörke Zoltán: ének, basszusgitár
  Kokavecz András: gitár
  Varga Krisztián: gitár
  Zsákovics Gergely: dob
  
  
  Salvus: Önharckép
  1. Amikor Elfordulsz
  2. Noé Ébredése
  3. Nem Volt Hiába
  4. Üzenet
  5. Ketten Egyedül
  6. Koszorút Fejekre
  7. Szörny A Tükörben
  8. Festékre Vászon
  9. Utolsó Szó Jogán
  10. A Hídépítő


Kulcsszavak:
  salvus 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Salvus

 kapcsolódó cikkek: 

Salvus: Kemencei Balázs gitáros csatlakozott hozzájuk

Salvus: meghallgatható A Dalban versenyző Barát című új dal

Salvus - 15 éves születésnapi koncert

Salvus: új videó

Salvus: új gitáros
 a rovat legfrissebb cikkei: 
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Sabaton: The Last Stand
Roar: Délibáb demo
Borbély Mihály: Polygon - Theodosii Spassov, Lukács Miklós, Dés András
Begotten Silence: Faces Of Suffering
 kiemelt 
The Dead Daises Glenn Hughes-zal, 2021. Barba Negra
  
Újabb fejezetéhez érkezett a Dead Daisies története, ami a korábbiaknál is kalandosabb éveket ígér

Fleshgod Apocalypse, Ex Deo 2021
Deep Purple klasszikusokkal, Ian Paice Budapesten
Jethro Tull – The Prog Years 21
Pineapple Thief az A38-on
 friss hozzászólások 

Elkészült a MegaHertz első albuma (1)
Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 együtt az ég alatt    sziget 2011    gloryhammer    vesztegzár    nibutra    in this moment    neurosis    obsidian kingdom    deep purple    mena suvari    greg graffin    shrinebuilder    fleshgod apocalypse    vágtató csodaszarvas    romanticbiodark    harloch    sigur rós    the amity affliction    sick of it all    the slayerking    kristen stewart    james mcavoy    overdrive    david byrne    twilight force  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!