szerző: PjotrMadrid baila en … Budapest - Madrid Budapesten Táncol 2011. április 5 – 8. MU színház - Budapest
Április 5. 20h
Losdedae: KARGA * Karga - török szó, jelentése: holló
Az emberiség legősibb és legerősebb érzése a félelem; a legősibb és legerősebb félelem pedig az ismeretlentől való rettegés. (Lovecraft)
Félelem: Közelgő valós vagy képzelt veszély, kellemetlenség vagy fájdalom keltette szorongó érzés. / Szorongás-érzet konkrét fennállása vagy szorongásra való hajlandóság.
Neurotikus félelem. Valós inger okozta akkut félelem, mely az inger megszűnésével elmúlik.
Krónikus félelem. Összetettebb, mivel kézzelfogható ingerhez kapcsolódik is és mégsem.
Félelem az eseményektől, saját magunktól, apánktól, anyánktól, a hatóságtól, a munkától, általában az élettől, repüléstől, sötétségtől, magánytól, sebességtől, haláltól Mi a félelemmel való együttélés legjobb ellenszere?
A táncfelfogásáról közismert Chevi Muraday a Karga c. előadásában új megközelítésben tárja elénk a mozgással való kommunikációt. Egy üres tér és öt táncos, akik mind megtapasztalják saját félelmüket, a megbékélést keresve kísérleteznek az egyre erősödő félelemmel. A Ricardo Miluy által megteremtett hangtáj megfelelő környezetet biztosít arra, hogy a csak ritkán felszínre kerülő titkokra is fény derüljön.
Meghallgatás Olvasás fonetikusan
Szótár - Részletes szótári találat megtekintése
koreográfia & művészi koncepció: Chevi Muraday színpadi rendezés: David Picazo forgatókönyv: Manuela Barrero & Chevi Muraday zene: Gildur Gudnadoltir, Fabriek, Biosphere, The Third Eye, Foundation, Julia Kent, Signal, Alva Noto, A Silver Mt Zion, Peter Broderick & Machine táncolják: Chevi Muraday, Paloma Sainz-Aja, Sara Manzanos, Maximiliano Monte, Simon Wiersma díszlet: Keywork & Gonzalo de la Cera kosztüm: Marisa Maggi fényterv: Nicolás Fischtel (AAI) hang: Ricardo Miluy fotó: Jesús Vallinas video: María Castańar grafika: Inscene Sound & Graphics mediátor: Manuela Barrero rendezőasszisztens: Paloma Sainz-Aja
produkciós asszisztens: Lola Ortiz de Lanzagorta produkciós vezető: Gachi Pisani hangtechnika, díszlet: Marc Bartoló fénytechnika: Sergio Torres turné manager: Lola Ortiz de Lanzagorta produkciós manager: Gachi Pisani
Április 6. 20h
Daniel Abreu Company: PERRO
”A történet egy üres színpadon játszódik, ahol kezdetben csak egyvalaki tartózkodik. Valaki, aki emberi történeteket mesél. Valaki, aki testi és lelki véletlenek folytán született, akárcsak mi mindannyian. A történet egy címmel kezdődik, talán a Perro (Kutya) a legtalálóbb. Tudjuk, hogy a kutya az ember legjobb barátja, ám ez a Perro félúton van a vad és a szelíd, a hűséges és a veszett, az ösztöneb és a kölyök között. Lesznek, akik azt mondják, hogy egy állatról szól, a magányról, valami személyesről... Akiről és amiről szó lesz, az egy személy és egy hely, ahol nincsenek szempillantás alatti magyarázatok, sem igazoló érvek. Ez itt az ösztönösen-intuitíve született össze nem illések terepe. A hétköznapira nincs magyarázat. Az egyedüli látható, vagy legalábbis előre látható eszköz a test. Annak, ami előbb vagy utóbb elhangzik, nincs túl sok értelme, csupán örömet okoz. Újra egyedül állok a színpadon, ám ezúttal mégsem vagyok egészen egyedül, itt vannak a barátaim, vagy éppen nincsenek, és talán csatlakoznak hozzám, és segítenek abban, hogy megmutassam, mit látok az emberekben és mit felejtek el.
Daniel Abreu Meghallgatás Olvasás fonetikusan Szótár - Részletes szótári találat megtekintése rendezés és koncepció: Daniel Abreu rendezőasszisztens: Igor Calonge előadó: Daniel Abreu fény és díszlet: Daniel Abreu színpadi rendezés: Sergio Garcia zene: Max Richter, Piano Magic and Skyphone
Logo_CIA DANIEL ABREU
Április 7. 20 óra
Arrieritos: EL SOLLOZO DEL HIERRO
Egy sarokban Josefina Manresa ollóval vagdossa ki az időt és a teret, szabja ki jövőjére és Miguellel való kapcsolatára tervezett ruháját. Se varrógépe, se asztala, se egyéb szerkezete nincs, amivel megtervezhetné a megálmodott mintát, de egyre csak próbálkozik, lelkiismeretesen: amint az ollóval felveszi a megfelelő ritmust, dobogni kezd a sarkával, majd vár, mielőtt újrakezdené
Az El Sollozo de Hierro (A Vas Sikolya) szerelmi történetét Miguel Hernández és Josefina Manresa kapcsolata ihlette, amelyre egy kor és egy háború is rányomta bélyegét, meghiúsítva a szerelmet. Patricia Torrero és Florencio Campo, Carmen Werner rendezői felügyelete alatt elkészített szuggesztív és bensőséges színpadi változatban tárják elénk szerelmük erőteljes költői oldalát.
rendezés: Carmen Werner koreográfia: Arrieritos táncosok: Patricia Torrero y Florencio Campo fényterv: Sergio Spinelli grafika: Rafael Mejías fotó: Marcosgpunto cipők: Gallardo vezető producer: Elena Santoja produkciós manager: Arrieritos
Logo_ARRIERITOS
Április 8. 20h
Larumbe Danza: MAS O MENOS UN DÍA
A produkció célja a Juan de Torres-Daniela Merlo rendezői páros 25 éves évfordulójának megünneplése. A Mas o mennos un día egyetemes témát vet fel: a párkapcsolatok témáját, és azt, hogy ez hogyan irányítja az emberek életét. A két rendező több oldalról közelíti meg a párkapcsolat témáját, más-más nézőpontból is megvizsgálták azt. Körbejártuk a félelmet és az elutasítást, melyeket az a gondolat szül, hogy életünket és szabadságunkat egy másik emberrel osztjuk meg. Találkoztunk olyan helyzetekkel is, amelyekben a kompromisszum átsegíti a párokat a nehézségen, és a kapcsolat folytatódik. Megnéztük, hogyan romlik meg és hogyan áll helyre a párkapcsolat azon problémák hatására, amelyek ezeket az örök karaktereket fenyegetik. Miután tudtuk, hogy ez egy meglehetősen bonyolult és sokoldalú témakör, úgy döntöttünk, mélyrehatóan foglalkozunk vele. Önéletrajzi ihletettségből kiindulva és figyelembe véve az idő (a könyörtelen bíró) múlásának hatását, segítségül hívtuk a humort és a bűnrészességet, hogy rekonstruálhassuk a párkapcsolatokat.
A bevezető jelenetben a két szereplő a színpad két végében látható, a nő, felfüggesztve a levegőben, talán alszik, talán
Az előadás során a néző bekapcsolódik a szereplők párbeszédébe, néha kénytelen is beleszólni.
A darab békés jelenettel zárul, vihar utáni csenddel, kiegyezéssel a fontos dolgokban, és a pár hajlandóságával, hogy folytatják.
eredeti zene: Borja Ramos egyéb zene: Lucio Battisti koreográfia: Daniela Merlo / Juan de Torres táncolják: Juan de Torres Daniela Merlo színpadkép: La Viuda díszlet: Kike Blanco díszlet gyártó: Kike Rodriguez (KEYWORK) gépszerkezet: Marc Bartolo kosztüm: Lidia Azzopardi kosztüm gyártó: Maria Sanchez kép-hang: Jorge Barriuso énektanár: Maria Beltran grafikai terv: Alma Digital adminisztrációs munkatárs: Mamen Caceres marketing: Lizbeth Perez produkciós manager: Juan de Torres
04:48
