szerző: deEgy veszedelmes elme vallomásai (Confessions of a Dangerous Mind) Hazai bemutató: 2003. május 1.
Május eleje óta fut a magyar mozikban az itthon leginkább a Vészhelyzet című tv sorozatból ismert - George Clooney rendezői debütációja, az Egy veszedelmes elme vallomásai. A film alapjául szolgáló önéletrajzi regényt Amerika egyik legismertebb és legellentmondásosabb televíziós személyisége, Charles Barris írta.
”Charles Hirsch Barris vagyok. Írtam popslágereket, voltam tévéproducer. Felelős vagyok jó néhány agytompító, gyermeteg szórakoztató műsor adásba kerüléséért. Ráadásul megöltem harminchárom emberi lényt.”
Nem rossz bevezető egy szórakoztató kémhistóriához. Chuck Barris (Sam Rockwell) az ötvenes évek jólétben tobzódó Amerikájában kezdte karrierjét. A gazdaság sosem látott virágzásnak indult. Az ipari tömegtermelés fogyasztási cikkekkel árasztotta el az országot. Az emberek a fogyasztás bűvöletében éltek. Életcéllá vált az aktuális státusszimbólumok megszerzése. A házak előtt autók álltak, az otthonokban megjelent a hűtőgép, a mosógép és a huszadik század legsikeresebb és mindent átalakító csodája, a televízió.
Chuck Barris felismerte, hogy a jövő a televízióban van, és azt is, hogy az amerikaiak többsége minden további nélkül elcserélné házastársát egy új hűtőgépért. Ő lett a tömegigényt kielégítő, igen alacsony színvonalúnak tartott show műsorok atyja. (Gong Show, Randi Show, stb.) Miközben kor- és pályatársai átkozták, az ő karrierje szárnyalt. Hiszen nincs az az érv, sem kulturális, sem morális, amely megállna a magas nézettségi mutatókkal és az extra profittal szemben. Ami akkor egyedi és botrányos volt, az ma már a hétköznapok trendje, nálunk Magyarországon is, ahol az elmúlt években több, eredetileg Chuck Barris által kiagyalt show futott már a tévékben.
Egy egyszerű életrajzi történet azonban önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy vászonra kerüljön. A már idős Barris sok évvel a történtek után kiadta önéletrajzi regényét, amelyben nem kis szenzációt kiváltva, azt állította, hogy valójában kettős életet élt. A producerség és műsorvezetés mellett CIA ügynök is volt. Egyetlen részfeladat ellátására kiképezve: gyilkolni. A CIA ítéletvégrehajtójaként, - állítása szerint, amit a Cég természetesen nem erősített meg harminchárom embert likvidált, szerte a világban, Mexikótól Kelet Európáig. Egyre nagyobb produceri sikereit hamarosan a Cég szolgálatába állította. Hogy feltűnés nélkül utazhasson a célszemélyek országaiba, műsorainak nyerteseit utaztatni kezdte. Például a mesés Helsinkibe és a romantikus Kelet-Berlinbe. Ahol tél volt és mínusz húsz fok.
A kettős élet kitermelte a maga duplikációit minden téren. Kétféle meló, kétféle barátnő, kétféle életvitel. A szekér szaladt is jó ideig rendben, mígnem homokszem került a gépezetbe. Egy beépült kettős ügynök képében. Chuck Céges kollégái sorra pusztultak el, csak idő kérdése volt, mikor jön el őérte is a kaszás. Minden sarok mögött ott leselkedhetett. Minden ember potenciális gyilkossá vált. A vadászból vad lett. A titkos és törvényen felüli élet árnyékos oldalára került. Korábban élvezte, hogy bárkivel bármit megtehetett, most rádöbbent, hogy őt sem védi semmi. Elkezdődött az idegek harca, a lázas agyalás, hogy megfejtse a rejtvényt, ki lesz az ő gyilkosa?
A filmben egészen jól sikerült ábrázolni ezt a gyötrődést. Izgalmasan bonyolították a sztorit és jók voltak a színészek interpretációi is. Halvány üröm csak az örömben, hogy a néző eleve tudja, hogy Chuck nem fog meghalni, hiszen az egész történet az ő visszaemlékezése. Ezzel együtt is élvezhetően oldották meg a feladatot. Ha a végeredmény nem is lehetett meglepetés, a mód, ahogyan elérték, igen.
A főszerepet alakító Sam Rockwell még kevéssé ismert színész. A producerek és a rendező Clooney szándékosan választott egy kevéssé ismert arcot, hogy ne kötődjön hozzá semmilyen korábbi alakítás emléke. Így hitelesebb Barris lehetett. A film nézése közben nekem sem jutott eszembe, hogy Rockwell-t már láttam pl. a Halálsoron című Tom Hanks filmben, ahol egy kemény és lelketlen gyilkost játszott, nem is rosszul. Az Egy veszedelmes elme vallomásaiban színvonalas és élvezetes alakítást láthatunk tőle.
A filmben több híresség is feltűnik. Nagyszerűen alakítja a kémnő szerepét Julia Roberts. Ő Barris, a kém szeretője is. Jól áll neki a szokatlan szerep. Barris, a producer legális kedvesét Drew Barrymore játssza. Ezt a szerepet neki találták ki. A Barrist beszervező CIA ügynök szerepében pedig magát a rendezőt, George Clooney-t láthatjuk.
Az ő alakítása nekem kicsit szenvtelennek tűnt. Ennek oka valószínűleg az a sztereotípia, amit az átlagpolgár a fejében őriz a kemény, rezzenéstelen arcú, érzelemmentes titkos szolgákról és szolgáló leányokról. Clooney ezt a figurát adja. Semmi érzelem, semmi élet. Sablonos.
Clooney a filmről: „Sosem akartam igazán rendezni, de szerettem ezt a történetet, és úgy gondoltam, tudom, hogyan kell elmesélni.
Mindent egybevetve egy nézhető filmet kapunk a pénzünkért, ha betérünk egy moziba. Nekem kicsit sok volt a fuck, de ez ízlés kérdése. Hiányzik viszont a szinkron. Ha nem kéne közben a feliratokat böngészni, talán jobban átjönne a filmben ábrázolt lazaság. E tekintetben emlékeztet kissé olyan klasszikus elődökre, mint pl. a Ponyvaregény, de annak pörgése és újszerű, eleinte zavaró idősík cserélgetős vágása nélkül. Hogy évek múlva melyikre fogunk még emlékezni, azt döntsék el Önök!
rendezte: George Clooney írta: Chuck Barris, Charlie Kaufman Szereplők:Sam Rockwell, Drew Barrymore, George Clooney, Julia Roberts, Rutger Hauer
15:18
