Az osztrák zenekar mind a négy tagja jó ideje zenél már, volt már több együttesük is korábban, a Cameran jelenlegi formációját a muzsika iránt érzett szeretet tartja össze. Ezentúl van még egy tulajdonság, ami közös mindannyiukban: roppant kiváncsiak, hogy milyen reakciókat váltanak ki ötleteikkel egymásból, és persze a közönségből, amelynek volt alkalma letesztelni a Camerant többek között a Converge, a Red Hot Chilli Peppers, a Supergrass, az (International) Noise Conspiracy, és a Soulfly előtt. A 2004-es évet az Egyesült Királyságban töltötték, ahol rengeteg kisebb koncertet adtak, majd a Coheed & Cambria turnéján vettek részt. Itt 300-500 fős, (jórészt teltházas) klubbokban léptek fel, majd 2004 nyarán már kimozdultak a Brit-Szigetekről, és több európai fesztiválon szerepeltek.
Ekkor jórészt még a 2003-as négy számot tartalmazó demo EP-jükről, a Brand New Soulsról játszanak. Ezt a korongot egyébként az umeĺi Tonteknik stúdióban keverték Pelle Henricsson, Eskil Lövström és Magnus Lindberg (Refused/Hell Is For Heroes/Poison The Well) vezényletével. Egy évnyi turnézás után ugyanitt, ugyanennél a társulatnál kötöttek ki, hogy rögzítség a debüt albumukat. Ez a munka jó darabig eltartott, tovább is, mint azt a srácok gondolták volna. A Brand New Soulson megkezdett változatos utat folytatja majd ez a lemez, előtte azonban még ez év februárjában kiadtak egy újjabb négyszámos EP-t, amely a The Zombie Walk EP címet viseli. Különlegessége, hogy többféle borítóban kapható. Idén ősszel jelenik meg a on Nois-o-lution Records és a San Martin Records gondozásában a csapat első nagylemeze, az A Caesarean.
Véleményük szerint ezen az albumon kerültek a legközelebb ahhoz, amit mindig is szerettek volna elérni: zenéjükben megjeleníteni az élet csodáját, szomorúságát, vidámságát és humorát, mindezt a lehető legnagyobb lelkesedéssel játszva, valahol az önkívület határán. Ehhez pedig olyan elemeket használnak fel, mint a zajos, mégis kifinumolt és helyenként kifejezetten rockos gitárjáték, screamohoz hasonlítható énekstílus, hosszú, verze-refrén struktúrát alaposan megbolygató dalok, amelyeknek éppúgy sajátja Jack Kerouac féktelen életöröme, és Yves Klein hajmeresztő és semmivel nem törődő kísérletezései.
09:12
