magazin [botrány]  2010. november 18. csütörtök   16:58

nincsen hozzászólás

  Mi vagyunk azok, akiktől a szülők óvják gyermekeiket. A deviánsok, narkósok, csavargók, húsz, harminc, negyven év élettapasztalatának eredményei, ha úgy tetszik kudarcai.
  Mondanivalónk van, üzenetünk van, világnézetünk van, tragikus és boldog sorsunk, véleményünk van, érzéseink vannak és céljaink, de kevés a lehetőség arra, hogy ezt köreinken kívül is megosszuk az emberekkel.
  
  Szeretnénk fórumot teremteni, hogy üzenhessünk magunknak, neked és azoknak a halhatatlan hangoknak, visszafojtott halálsikolyoknak, melyek tulajdonosai korántsem halhatatlanok. Hisszük, hogy ha két teljesen különböző ember, embercsoport vagy kultúra akár egyetlen apró dologban is egyetértésre jut, ez elég lehet ahhoz, hogy békét kössenek, együttműködjenek, tiszteljék egymást. Mert végső soron ezt szeretnénk: figyelmet, törődést, szeretetet; megmutatni, hogy másságunkkal együtt sem vagyunk mások, még akkor sem, ha mi vagyunk azok, akiktől óvtak a szüleink.
  
  ”Mit jelent ma a színház? Kapcsolatot színész és közönség között? Képzelt világokat megtestesítő piciny helyszín, hol a mese egy-egy órára valósággá válik? Vagy épp a valóság válik mesévé? Mi az a színház? Határvonal ünnep- és hétköznap között? Meditációs örömforrás, hol a jótékony félhomályban a közönség legszebb ruháját felöltve hajszolja az intellektuális kielégülés másodperceit? Vagy a lelkiismereten felgyűlt piciny fekete foltjait szeretné katarzis fürdőben megtisztítani? És mi a színész? Ezerarcú eszköz, ki szerepről szerepre vándorolva bizonyítja folyton, hogy ő nem az, akinek látszik? Vagy médium ki a régmúlt gondolkodóinak szövegeit közvetíti a mának, kihangsúlyozva az aktuális örökértékeket, melyek a modern fülek számára befogadhatók? Vajon a színész az ezer szerep között megtalálja-e önmagát? Lehet, hogy a színház a legalizált hazugságok helyszíne? És a színész mesterség lényege a hazugság? És a közönség arra vágyik, hogy hazudjanak neki valami szépet, amiből persze tudja, hogy nem igaz, hogy csak játék? És kié a színház egy szűk intellektuális rétegé, akik önmaguk fontosságát és létjogosultságát hangoztatva maszturbálnak érthetetlennél érthetetlenebb szakszavakkal teremtve mítoszt a jól jövedelmező üzletnek? Vagy a mindenkori gondolkodó alkatok tere, kik világ, tudomány, társadalom, filozófia, közízlés és életforma folytonos változásainak tükrét állítják a nagyérdemű elé? Kié a színház? Lázadóké, kik a színpad misztériumának ködében villantják fel ellenállásukat, és ha ez kockázatossá válik mossák kezeiket, hogy kérem ez csak színház, ez csak fikció. Be enged e a színház mítosza drogosokat? Léphetnek-e a színpad mágikus bűvkörébe avatatlanok? A világba, utcára, hétköznapokba kiszorult nagy színházak és színjátékok idején használhatjuk-e arra kicsiny színpadunkat, hogy levegyük magunkról a maszkot?
  
  Olaszy Csaba a Megálló Csoport alapítója, a színházterápiás csoportjának vezetője
  
  Az 1997 óta működő volt drogfüggők által alapított Megálló Csoport 13 éve van jelen a hazai drogproblémával foglalkozó szervezetek között. 2008-ban és 2009-ben is az Év Civil Szervezetének választották. Tevékenységük lényege, hogy a szenvedélybetegek leállását és ezzel együtt a társadalmi integrációjukat erősítsék. Szolgáltatásaik, eszközeik széleskörűek: többféle művészetterápia, önsegítő csoport, speciálisoktatási program, addiktológiai konzultáció, cél: az egyes személyek megerősítése a bármilyen pozitív változásra irányuló törekvéseiben.
  
  Az Erkélyről nézik az életem c. rendezvény az első alkalom a Megálló Csoport életében, ahol az összes művészetterápiás csoport munkája profi szakemberek bevonásával együtt jelenik meg a nagyközönség előtt.
  
  Részletes program:
  17.30 Filmszkeccsek
  Fókuszban a Megálló csoport- és a szenvedélybetegségek, filmvetítés és kerekasztalbeszélgetés Török Ferenc filmrendezővel.
  
  18.30 Pontos képek útközben
  A Megálló Fotóműhely 3 éve működik Kapolka Gábor Sajtófotó-díjas fotóművész vezetésével. A retrospektív fotókiállítást Petendy Szabó Péter fotóművész nyitja meg.
  
  19.30 William Shakespeare: Rómeó és Júlia
  A színházterápia a Megálló életének egyik alappillére. A terápiás munkát a MERLiN Színház szakemberei Magács Lászó rendező, Kinter Alexandra látványtervező egészítették ki.
  
  21.00 Zörgő kör koncert
  Milyen az, ha Péterffy Bori, a Vad Fruttik, vagy a megasztáros Pál Tomi énekli drogos gyerekek számait? Furcsa? Érdekes? Csak, hogy a Crosstalk teljes legyen a Zörgő kör vendégelőadói számait dolgozta fel.
  
  22.00 party hajnalig Dj BioNeonSound (break beat- minimal)
  
  A rendezvény egyfajta crosstalk-találkozó a művészeti és civil élet, a drogfüggő és érintetlen, a profi és amatőr emberek között, ahol a lényeg a nyitottságban, kíváncsiságban és az egymásra való reflektálásban rejlik.
  
  Jegyár: 1 000 Ft
  Jegyek kaphatók a MERLiN Színházban (V. Budapest, Gerlóczy utca 4.)

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: