hosting: Hunet
r36
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2010. október 15. péntek   14:56
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Epica, Kells, ReVamp
2010. október 2, Diesel Klub

  Az Epica zenekar gyakori vendégnek számít hazánkban, ami kétségtelenül nagy örömmel tölti el a szimfonikus/power/gót metal híveit. Az elmúlt néhány évben több rockfesztiválon és klubkoncerten is szerepeltek már nálunk, és persze ne feledkezzünk el az egyedülálló Miskolci Operafesztiválról sem, ahonnan a Classical Conspiracy album anyaga származik. Ebben a nagy magyarbarátságban talán szerepe van annak is, hogy a csodaszép Simone Simons énekesnő párja, a Kamelot billentyűs Oliver Palotai is magyar származású, ki tudja... A lényeg az, hogy aki esetleg kihagyta a Hegyalja fesztivált és a hollandok fellépését, most a Diesel Klubban pótolhatott.
  A turnén az ugyancsak holland ReVamp és a francia Kells zenekarok kísérték az Epicát. Elsőként a ReVamp állt színpadra, ami kissé meglepő. Noha ez a formáció csak 2009-ben alakult meg, Floor Jansen énekesnő már nevet szerzett magának az After Forever-ben (akiket ugye a szimfonikus/gót metal rajongóinak nem kell bemutatni), a Kells-ről meg még sosem hallottunk. Most mégis a hollandok nyitották az estét, és rögtön fel is rakták a lécet magasra.
  
  A dekoratív Floor Jansen rutinosan kommandírozta a csapatát és szinte folyamatosan mosolygott. A társak szintén nagy átéléssel játszottak, a ReVamp számok kiváló alapot szolgáltattak ehhez. Akárcsak a többi fellépő, ők sem könnyed áriázással és gótikus melankóliával múlatták az idejüket, hanem voltak keményebb, zúzósabb részek bőven. A debütalbum majdnem teljes terjedelmével eljátszásra került, a Here´s My Hell, Sweet Curse, Fast Forward, Kill Me With Silence, Million, Head Up High és az In Sickness ´Till Death Do Us Part trilógia mindhárom része elhangzott ma, így hát a játékidőre sem lehetett panasz.
  Már ebben a korai időpontban is tisztességes létszámú érdeklődő jelent meg a nézőtéren, és szemmel láthatóan mindenkinek bejött a ReVamp produkciója. Az énekesnő még egy kézikamerát is elővett a show vége felé, hogy testközelből filmezze a zenészek buzgalmát, és a közönség örömét. Az eljátszott nóták alapján esély van rá, hogy a ReVamp még komoly tényező lehessen a színtéren, én szurkolok nekik, hogy még hasonlóan élvezetes albumokkal és koncertekkel ajándékozzák meg az érdeklődőket.
  
  Szimfonikus nu-metal. Még viccnek is gázul hangzik, nem? Sosem gondoltam volna, hogy a Kells kapcsán ezt a jelzőt kell használnom mivel nem ismertem őket, valami szokásos nőiénekes-power metalos produkciót vártam, minden eredetiségtől mentesen. Nos, eredetiséget végül kaptunk bőségesen.
  Mikor belecsapott a húrokba a Kells, szerintem minden jelenlévőnek felszaladt a szemöldöke a homloka tetejére, és ott is maradt egészen az első nóta végéig. Egyáltalán nem azt kaptuk, amire számítottunk. De csak az első szám esett áldozatul az értetlenkedésnek, utána viszont a közönség nagy részének sikerült egy hullámhosszra kerülni a Kells zenei világával. Ugyanis ebben a zenében benne van minden, amiért a nu-metalt / metalcore-t szeretni lehet (igenis lehet!). Vastag, Korn-szerű hangzás, döngölős ritmusok és breakdown-ok, helyenként szimfonikus, operás aláfestések, jobbra-balra ugráló, olykor angyalian éneklő, olykor veszettül hörgő énekeslány. Bizony, a Virg névre hallgató hölgy meglehetősen széles skálán mozgó hangokat préselt ki magából, és ez nagyon jót tett a zenének. Egyedül a színpadi mozgásán lenne még bőven javítanivaló, ezt az infantilis ugrabugrát jó lenne hanyagolni... A basszeros a fizimiskát és mozgáskultúrát tekintve tökéletesen beleillene a Korn-ba, míg a gitáros Pat inkább amolyan metalcore arcnak tűnik. Az összjátékukra viszont nem lehetett panasz, mindegyik tag nagy átéléssel nyomta a súlyos groove-okat.
  A közönségnek is sikerült ráéreznie a produkció ízére, egyre több kéz lendült az égbe, és bizony a hajak is elkezdtek lengedezni. A koncert végén Virg még a nézőtérre is beugrott egy kis szörfözésre, az első sorok legnagyobb örömére. Nem tudom, milyen lehet a franciaországi metal színtér, én onnan még említésre méltó csapatot nem hallottam, de úgy látszik, a Kells nevét érdemes nyilvántartásba vennünk. Ők voltak a nap meglepetése. Mégpedig pozitív irányban, amit szerintem az első hangok alapján senki sem gondolt volna.
  
  Eddigre már mindenki ki volt éhezve az Epicára, a nézőtér dugig megtömve, hiszen természetesen miattuk jöttünk el ma este. Ők talán most tetőzték be az életművüket a Design Your Universe albummal, amely a legkerekebb, legátgondoltabb alkotásuknak tekinthető. A koncerten természetesen ezek a nóták játszották a főszerepet, de több korábbi szerzemény is helyet kapott. A Samadhi vezette be a bulit, aztán következtek a Resign To Surrender, Sensorium, Fools Of Damnation, Unleashed, Martyr Of The Free Word, Tides Of Time dalok. A Star Wars-ból ismert Imperial March-ot is megkaptuk, ez különlegességnek számított, hiszen albumon csak a Classical Conspiracy-n hallható. Hátra volt még az Epica slágernek számító, ezért óriási közönségénekléssel kísért Cry For The Moon, a The Obsessive Devotion, és a Design Your Universe. Ráadás nélkül nem távozhatott a csapat, ezért még visszajöttek a Sancta Terra, a Quietus, és a Consign To Oblivion erejéig.
  Nem véletlenül rajong Magyarország ennyire az Epicáért (és fordítva is), hiszen rendkívül jó hangulatú buli kerekedett október 2-án a Diesel Klubban. Különösen a két gitáros volt aktív, Mark Jansen és Isaac Delahaye még a hangfalakat is megmászta. Előbbi a hörgős vokálok terén is kulcspontja az Epica zenei világának. A többi zenész nem volt annyira előtérben, ők inkább csak tisztességesen elvégezték a feladatukat, kevés reflektorfényben. Kivéve persze Simone Simons-t, aki remekül vezényelte a showt Mark Jansen-nel karöltve, áradt belőle a jókedv és a vidámság. A zúzósabb részeknél nem átallotta megpörgetni vörös hajzuhatagát, énekesi teljesítményére szintén nem lehet rosszat szólni. Pár magyarul elmondott szó mindig nagy ovációt vált ki a hazai közönségből, Simone esetében ez hatványozottan igaz. Az énekesnő nem volt mindvégig színpadon, amikor instrumentális vagy Mark Jansen által dominált részek következtek, akkor rendszerint elvonult. Viszont kétségtelen, hogy ő a banda arca, az egyik húzónév, aki az Epica szó hallatára eszünkbe jut.
  
  Azért szeretem az Epicát, mert nem azt a busongós, „nagyongótikus” zenét játssza, amit az ilyen halálmadár típusú kislányok szeretnek 18 évig bezárólag, hanem van sok zúzós, tombolós rész, erőteljes szinti- és nagyzenekari betétek, fogós melódiák és refrének, tehát minden, amit egy erőteljes power metal bandában szeretni lehet. Hogy Simone Simons-ék tudják-e überelni a Design Your Universe-en nyújtott teljesítményüket, azt nem tudom, de azt igen, hogy ha bármikor errefelé járnak, az én jelenlétemre számíthatnak. Remek este volt, három kiváló zenekarral, és sok érdeklődővel: még sok ilyet kérünk szépen!


Kulcsszavak:
  epica     kells     revamp 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

Epica, Apocalyptica

Epica + Apocalyptica

Epica, Apocalyptica, Wheel - The Epic Apocalypse Tour

Az Arkells bemutatja új bombasztikus dalát, a Human Beinget

Fezen fesztivál 25

 programajánló: 
2025. június 17.
Ugly Kid Joe: teljes műsorral várnak a júniusi koncerten
2025. június 21.
Dublin lüktetése Budapesten: A Fontaines D.C. a Barba Negrában
2025. június 26.
Jean-Michel Jarre kilenc év után tér vissza Budapestre egy látványos elektronikus utazással (Papp László Budapest Sportaréna)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Skillet a Budapest Parkban – Lángok helyett emelőkkel a magasba
Spike and the Gimme Gimmes a Dürer kertben
Only The Poets az A38 hajón
Iron Maiden, Halestorm
Decapitated, Cryptopsy, Warbringer, Carnation
Halflives a Dürer Kertben!
Caliban, In Hearts Wake, Cabal, Assemble the Chariots
Hooverphonic a Dürerben
Eleine, Klogr, Final Stage
The Vices ismét a Dürerben
Airbourne, Asomvel
Rivers of Nihil, Cynic, Beyond Creation, Dååth
Punk legendák a Dürerben: Circle Jerks, Negative Approach és Descendents
 kiemelt 
Rockmaraton 2025
  
Idén ismét Dunaújvárosban dübörög a kemény zene, hazánk legnagyobb tisztán rock/metal fesztiválján, a Rockmaratonon

Életművet ünnepel Németh Gábor
A kanadai The Damn Truth is érkezik júliusban
Morcheeba: A trip-hop mesterei visszatérnek Budapestre
Kosheen: októberben a Barba Negrában lépnek fel
 friss hozzászólások 

FAB-Springfest - 26. Virágzás Napjai (1)
Pantera, Power Trip, Child Bite (2)
Blind Myself, 27, Isis (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 architects    bleed from within    pál utcai fiúk    myles kennedy    arto lindsay    catherine hardwicke    sollen    billy corgan    a strom of light    rudolf péter    davey and the porchmonkies    urne    invader    james newton howard    ozone mama    bródy jános    godsmack    james newton howard    naturally 7    mortiis    grindrise    rock története    absent distance    kállai jános    the wanton bishops  

r50
Copyright 2000-2025 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!