hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2010. október 15. péntek   14:56
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Epica, Kells, ReVamp
2010. október 2, Diesel Klub

  Az Epica zenekar gyakori vendégnek számít hazánkban, ami kétségtelenül nagy örömmel tölti el a szimfonikus/power/gót metal híveit. Az elmúlt néhány évben több rockfesztiválon és klubkoncerten is szerepeltek már nálunk, és persze ne feledkezzünk el az egyedülálló Miskolci Operafesztiválról sem, ahonnan a Classical Conspiracy album anyaga származik. Ebben a nagy magyarbarátságban talán szerepe van annak is, hogy a csodaszép Simone Simons énekesnő párja, a Kamelot billentyűs Oliver Palotai is magyar származású, ki tudja... A lényeg az, hogy aki esetleg kihagyta a Hegyalja fesztivált és a hollandok fellépését, most a Diesel Klubban pótolhatott.
  A turnén az ugyancsak holland ReVamp és a francia Kells zenekarok kísérték az Epicát. Elsőként a ReVamp állt színpadra, ami kissé meglepő. Noha ez a formáció csak 2009-ben alakult meg, Floor Jansen énekesnő már nevet szerzett magának az After Forever-ben (akiket ugye a szimfonikus/gót metal rajongóinak nem kell bemutatni), a Kells-ről meg még sosem hallottunk. Most mégis a hollandok nyitották az estét, és rögtön fel is rakták a lécet magasra.
  
  A dekoratív Floor Jansen rutinosan kommandírozta a csapatát és szinte folyamatosan mosolygott. A társak szintén nagy átéléssel játszottak, a ReVamp számok kiváló alapot szolgáltattak ehhez. Akárcsak a többi fellépő, ők sem könnyed áriázással és gótikus melankóliával múlatták az idejüket, hanem voltak keményebb, zúzósabb részek bőven. A debütalbum majdnem teljes terjedelmével eljátszásra került, a Here´s My Hell, Sweet Curse, Fast Forward, Kill Me With Silence, Million, Head Up High és az In Sickness ´Till Death Do Us Part trilógia mindhárom része elhangzott ma, így hát a játékidőre sem lehetett panasz.
  Már ebben a korai időpontban is tisztességes létszámú érdeklődő jelent meg a nézőtéren, és szemmel láthatóan mindenkinek bejött a ReVamp produkciója. Az énekesnő még egy kézikamerát is elővett a show vége felé, hogy testközelből filmezze a zenészek buzgalmát, és a közönség örömét. Az eljátszott nóták alapján esély van rá, hogy a ReVamp még komoly tényező lehessen a színtéren, én szurkolok nekik, hogy még hasonlóan élvezetes albumokkal és koncertekkel ajándékozzák meg az érdeklődőket.
  
  Szimfonikus nu-metal. Még viccnek is gázul hangzik, nem? Sosem gondoltam volna, hogy a Kells kapcsán ezt a jelzőt kell használnom mivel nem ismertem őket, valami szokásos nőiénekes-power metalos produkciót vártam, minden eredetiségtől mentesen. Nos, eredetiséget végül kaptunk bőségesen.
  Mikor belecsapott a húrokba a Kells, szerintem minden jelenlévőnek felszaladt a szemöldöke a homloka tetejére, és ott is maradt egészen az első nóta végéig. Egyáltalán nem azt kaptuk, amire számítottunk. De csak az első szám esett áldozatul az értetlenkedésnek, utána viszont a közönség nagy részének sikerült egy hullámhosszra kerülni a Kells zenei világával. Ugyanis ebben a zenében benne van minden, amiért a nu-metalt / metalcore-t szeretni lehet (igenis lehet!). Vastag, Korn-szerű hangzás, döngölős ritmusok és breakdown-ok, helyenként szimfonikus, operás aláfestések, jobbra-balra ugráló, olykor angyalian éneklő, olykor veszettül hörgő énekeslány. Bizony, a Virg névre hallgató hölgy meglehetősen széles skálán mozgó hangokat préselt ki magából, és ez nagyon jót tett a zenének. Egyedül a színpadi mozgásán lenne még bőven javítanivaló, ezt az infantilis ugrabugrát jó lenne hanyagolni... A basszeros a fizimiskát és mozgáskultúrát tekintve tökéletesen beleillene a Korn-ba, míg a gitáros Pat inkább amolyan metalcore arcnak tűnik. Az összjátékukra viszont nem lehetett panasz, mindegyik tag nagy átéléssel nyomta a súlyos groove-okat.
  A közönségnek is sikerült ráéreznie a produkció ízére, egyre több kéz lendült az égbe, és bizony a hajak is elkezdtek lengedezni. A koncert végén Virg még a nézőtérre is beugrott egy kis szörfözésre, az első sorok legnagyobb örömére. Nem tudom, milyen lehet a franciaországi metal színtér, én onnan még említésre méltó csapatot nem hallottam, de úgy látszik, a Kells nevét érdemes nyilvántartásba vennünk. Ők voltak a nap meglepetése. Mégpedig pozitív irányban, amit szerintem az első hangok alapján senki sem gondolt volna.
  
  Eddigre már mindenki ki volt éhezve az Epicára, a nézőtér dugig megtömve, hiszen természetesen miattuk jöttünk el ma este. Ők talán most tetőzték be az életművüket a Design Your Universe albummal, amely a legkerekebb, legátgondoltabb alkotásuknak tekinthető. A koncerten természetesen ezek a nóták játszották a főszerepet, de több korábbi szerzemény is helyet kapott. A Samadhi vezette be a bulit, aztán következtek a Resign To Surrender, Sensorium, Fools Of Damnation, Unleashed, Martyr Of The Free Word, Tides Of Time dalok. A Star Wars-ból ismert Imperial March-ot is megkaptuk, ez különlegességnek számított, hiszen albumon csak a Classical Conspiracy-n hallható. Hátra volt még az Epica slágernek számító, ezért óriási közönségénekléssel kísért Cry For The Moon, a The Obsessive Devotion, és a Design Your Universe. Ráadás nélkül nem távozhatott a csapat, ezért még visszajöttek a Sancta Terra, a Quietus, és a Consign To Oblivion erejéig.
  Nem véletlenül rajong Magyarország ennyire az Epicáért (és fordítva is), hiszen rendkívül jó hangulatú buli kerekedett október 2-án a Diesel Klubban. Különösen a két gitáros volt aktív, Mark Jansen és Isaac Delahaye még a hangfalakat is megmászta. Előbbi a hörgős vokálok terén is kulcspontja az Epica zenei világának. A többi zenész nem volt annyira előtérben, ők inkább csak tisztességesen elvégezték a feladatukat, kevés reflektorfényben. Kivéve persze Simone Simons-t, aki remekül vezényelte a showt Mark Jansen-nel karöltve, áradt belőle a jókedv és a vidámság. A zúzósabb részeknél nem átallotta megpörgetni vörös hajzuhatagát, énekesi teljesítményére szintén nem lehet rosszat szólni. Pár magyarul elmondott szó mindig nagy ovációt vált ki a hazai közönségből, Simone esetében ez hatványozottan igaz. Az énekesnő nem volt mindvégig színpadon, amikor instrumentális vagy Mark Jansen által dominált részek következtek, akkor rendszerint elvonult. Viszont kétségtelen, hogy ő a banda arca, az egyik húzónév, aki az Epica szó hallatára eszünkbe jut.
  
  Azért szeretem az Epicát, mert nem azt a busongós, „nagyongótikus” zenét játssza, amit az ilyen halálmadár típusú kislányok szeretnek 18 évig bezárólag, hanem van sok zúzós, tombolós rész, erőteljes szinti- és nagyzenekari betétek, fogós melódiák és refrének, tehát minden, amit egy erőteljes power metal bandában szeretni lehet. Hogy Simone Simons-ék tudják-e überelni a Design Your Universe-en nyújtott teljesítményüket, azt nem tudom, de azt igen, hogy ha bármikor errefelé járnak, az én jelenlétemre számíthatnak. Remek este volt, három kiváló zenekarral, és sok érdeklődővel: még sok ilyet kérünk szépen!


Kulcsszavak:
  epica     kells     revamp 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

Megjelent az új Epica album, valamint egy klip a The Skeleton Bay dalhoz

Epica: új dal érkezett

FEZEN 2018 – 1. nap (Helloween, Epica, Delain)

Epica: hallgass meg egy dalt az anime lemezről

HELLOWEEN, EPICA, METAL ALLEGIANCE - 2018 FEZEN

 programajánló: 
2021. április 16.
Jethro Tull – The Prog Years 21
2021. április 20.
Loudness 2021. DURER KERT (Dürer Kert - Budapest)
2021. május 3.
Helloween 2021. UNITED ALIVE PART 2 (Papp László Budapest Sportaréna)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Myrath, Eleine
Five Finger Death Punch, Megadeth, Bad Wolves
Marko Hietala, Oceanhoarse
Dream Theater
Darkest Hour, Fallujah, Bloodlet, Une Misére, Lowest Creature
Vinnie Moore
Sabaton, Apocalyptica, Amaranthe
Maxxwel, CoreLeoni
Újra aratott a D-A-D
Eluveitie, Lacuna Coil, Infected Rain
Sonata Arctica, Edge of Paradise, Temple Balls
Mustasch, Dynamite és a Motorjesus
Insomnium, The Black Dahlia Murder
 kiemelt 
Unleash the Archers, Striker, Northtale a Barba Negra klubban
  
A Barba Negrában mutatja be a tavaly augusztusban megjelent legújabb nagylemezét az Unleash the Archers

Fleshgod Apocalypse, Ex Deo 2021
Jethro Tull – The Prog Years 21
Pineapple Thief az A38-on
Helloween 2021. UNITED ALIVE PART 2
 friss hozzászólások 

Cinetrip nyár (1)
Turin Horse címmel debütál a Bengal rockprojekt videoklipje (1)
Interjú Kalapács Józseffel (2)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 the inspector cluzo    pintér csaba    dr. melancholia    apokalipszis    szalay péter    szakonyi balázs    hodor aura    ashes of ares    cathedral    rompeprop    a wilhelm scream    the big bunny hall swinger club    to the nines    red riding hood    cojones    reggae    star wars    the amazing spider-man    abnormality    ihm    imperial never say die    neck sprain    dystopia    paul    at the gates  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2021 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!