előzetes [koncert]  2003. március 28. péntek   15:13

nincsen hozzászólás

  Bill Frisell (Baltimore, 1951) zenei érdeklődése és tehetsége apai örökségként valószínűsíthető. Sok hangszer - klarinét, szaxofon, nagybőgő, bendzsó stb. - kipróbálása után a rádióban sugárzott popzene, valamint a chicagói blues-gitárosok iránti szenvedély eredményezte, hogy végül a gitárt választotta. Otis Rush, B.B. King, Paul Butterfiled, később pedig Jimi Hendrix és Wes Montgomery játéka volt rá nagy hatással. Az iskolai zenekarokban pop-, és különösen a James Brown-féle soul mellett gyakran játszott klasszikus zenét. Már az Észak-Kolorádói Egyetemen is zenét tanult, és csak ezt követően került a Berklee-re, Dale Bruning tanítványaként. Évfolyamtársai között találjuk John Demian, Herb Pomeroy és Michael Gibbs nevét. Frisell e nagyhírű intézményben, dacára annak, hogy elsősorban zeneszerzést és hangszerelést tanult, megnyerte a Harris Stanton-gitárdíjat. Utóbbi sikeréhez nagyban hozzájárult Jim Hall gitárkurzusainak hatása.
  
  Aktív pályafutása 1978-ban indult Belgiumban, Michael Gibbs partnereként. Itt készíti első lemezét is Eberhart Weber-rel, majd egy év elteltével már New York zenei életének sűrűjében bukkan fel. Különösen Thelonius Monk, Sonny Rollins és Paul Motian nevéhez köthető zenei világ vonzza, és egyre jobban érdeklődik a progresszív rock, a world music és más merész zenei kísérletek, valamint az új hangzásokban rejlő lehetőségek iránt. Az inspiráció nagymértékben John Zorn hatásának köszönhető, akivel a későbbiekben számos felvételt készített. Hamarosan jelentős művészek egész sorával szerepel együtt: Jan Garbarek, Charlie Haden, Carla Bley, Paul Bley, John Surman, Wayne Horvitz, John Scofield, David Sanborn, Elvis Costello stb., de akár a Los Angeles-i filharmónikusokat vagy a frankfurti balettet is említhetnénk. 1982-től Paul Motian és Joe Lovano a leggyakoribb partnerei, de párhuzamosan létrehozza saját kompozíciói bemutatására alakított önálló együttesét.
  
  Bill Frisell játéka a blues-ra, a bepop-ra és a klasszikus jazz-re alapozott felkészültsége ellenére, mentes a jazzgitározás sztereotípiáitól és az öncélú szólózástól. Egyéni hangú, minden stílusra nyitott, mégis visszafogott, érzékeny játékmódja ellenére meghatározó szín bármely formációban. Rendkívül koncentrált, kifinomult technikája alapján a műfaj legkülönösebb muzsikusai között tartja számon a szakma és a közönség egyaránt. Már a 90-es évektől a modern jazz és a kortárs zene egyik legelismertebb zeneszerzőjének, az experimentális művészeti törekvések kultikus személyiségének számít. E minden tekintetben kimagasló művészegyéniség a Kronos Quartet mellett a Nonesuch kiadó első számú sztárja és vezéregyénisége lett.
  
  Bill Frisell legutóbb napra pontosan öt éve koncertezett órási sikerrel a Petőfi csarnokban Paul Motian és Joe Lovano társaságában, majd 2000-ben a jubileumi Debreceni Jazz Napok egyik fő attrakciója volt. Saját együttesével először lép fel Budapesten, hangversenye minden bizonnyal a tavaszi évad egyik legértékesebb zenei előadása lesz a Millenárison.
  
  Fellépő személyek:
  Bill Frisel - gitár
  Greg Leisz - pedal steel-gitár, dobro-gitár
  David Piltch - basszusgitár
  Kenny Wollesen - dob
  
  Jegyár: 4000 Ft
  Jegyek elővételben a helyszínen, valamint a Publika és Ticket Express jegyirodákban kaphatók.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: