interjú [hazai hangok]  2003. március 3. hétfő   15:25

nincsen hozzászólás

  2003 február 03-án, a gödöllői Trafó Klubban lezajlott Wall of Sleep koncert után és a Mastodon koncert előtt fogtam vallatóra Holdampf Gábort az ex-Mood és a mostani Wall of Sleep énekesét.
  
  -Miért szűnt meg a Mood?
  -Egyrészt zenei ellentétek miatt, másrészt a zenekar működésével kapcsolatos különböző vélemények miatt. A hazai „klubszinten” nincs értelme a sok koncertnek, mert olyanok a feltételek, hogy nem lehet (olyan) minőséget produkálni, amit pedig megérdemelne a zene és a zenekar is. A többi zenész a Mood-ból, akik most már másik zenekarban játszanak, folyamatosan koncerteznek mindegy, hogy milyen feltétellel. Mi viszont arra törekszünk (most), hogy igazából olyan helyekre menjünk el játszani, ahol minden feltétel adott. Olyan szintű produkciót tudjunk nyújtani, ami mindenkinek jó és ez az egész válhasson a zenekar javára.
  
   -Nem lehet, hogy az egyébként kevés fellépések száma még jobban lecsökken?
  -Igazából annyira csökken, amennyi hely van! Pl. szerintem Magyarországon 3-4 hely van ahova érdemes elmenni. Annak hogy kocsmákba menjünk el játszani, ahol még hangosítás sincs vagy egy borzasztó rosszul megszólaló hangosítás miatt egy gyatra koncertet lássanak azok, akik szeretik ezt a műfajt és a zenekart, ennek nincs értelme! Egyszerűen romba dönti szerintem még azt a kis nimbuszt is, amit egy adott zenekar elért. Inkább akkor a kevesebb néha több elv alapján játszunk. Tehát olyan feltételekkel és körülmények között, ami miatt tényleg jól érezhetjük magunkat, már csak azért is mert anyagi vonzata nincs. Tehát az ember érezze jól magát és legyen egy olyan pozitív érzés, ami kitart a következő fellépésig.

  -A régi zenekarból kik jöttek veled?
  -Füleki Sándorral a gitárossal ketten hoztuk létre ezt a zenekart és a hajdani években a Mood-ban játszó Marek Ferenc a basszusgitáros is csatlakozott. Ha tehát a legstabilabb felállást nézem, akkor hárman. A mostani felálláshoz csatlakozott még Greff András gitáros, akit 6-7 éve ismerünk Mood kezdeti időszakától, valamint Szorcsányi Szabolcs a dobosunkat, akit szintén 10 éve ismerek. Mind ketten valami nagyon erőteljesen belassult, doomos rock metal dolgot szeretnének csinálni velünk együtt.
  
  -Ma hogyan viszonyultok a régi idők zenéjéhez, például a Black Sabbath irányzatával?
  -Igazából ebből gyökeredzik ez az egész. Tulajdonképpen ez az a kis mag amiből így kihajtott ez a zenekar; ez tagadhatatlan, mert hát nem véletlenül kezdtünk el ilyen zenét játszani. Egyértelműen a Sabbath miatt. Ebbe a kis körbe sok ilyen zenekar és zene beletartozik (melyet hallgatunk), és akik szintén a Sabbath örökségéből indultak el. Inkább ez a régies vonal, amit említettem, mind a felfogásban, ami közelebb áll hozzánk, mint ez a mai modern dolog.
  
  -A Mood zenei ösvényén haladtok továbbra is?
  -Ez csak annyira változik, hogy a múltban is Sanyi volt a meghatározó dalszerző, itt sincs zsákbamacska. Gyakorlatilag túl sok újdonságot (nem jelent ahhoz képest) nem tudunk hozzá tenni, valamennyit igen. Kissé még lejjebb hangolt, kicsit lassabb kicsit borúsabb, de alapvetően a két zenekar hasonlít egymáshoz. De hát ezt nem is tagadjuk! Miért is tagadnánk! Hiszen ez jön belőlünk ott is ez jött ki. Itt meg mivel még jobban letisztult azaz irányvonal, amit miatt szerettünk volna a múltban is csinálni, így annyival változik.

  -A megszűnés után hogyan történt az újraindulás?
  -2001 december 14-én játszottuk az utolsó koncertünket és az a koncert már úgy zajlott, hogy tudtuk hogy ez lesz az utolsó fellépés. Ezután 1-2 hét múlva közösen elkezdtünk ötleteken dolgozni Sanyival, melynek az eredménye januárban már látható volt. Ez a munka valamilyen szinten újjászületés volt. Nyárra már stabilizálódott az új felállás, mert mindenféleképpen hangsúlyt akartunk fektetni, hogy olyan ember játsszon velünk, aki szereti ezt a műfajt... Az eredeti elképzelésünk szerint csak kisegítő zenészekkel akarunk rendszeresen dolgozni, de azok a srácok akikkel akartuk csinálni, saját zenekarukban annyira elfoglaltak voltak.... . Mi már szerettünk volna nekiállni dolgozni, ekkor azt gondoltuk, hogy legyen akkor inkább ez egy stabil saját állandó zenekarunk annak ellenére, hogy nem játszunk sokat; így szedtük össze az embereket. A Bogos Feri adott volt, mert régen együtt játszottunk. Az eredeti cél az volt, hogy igazából jó társaság legyen és még mellette azonos zenei érdeklődés, örömzenélés alakuljon ki.
  
  -Hanganyag mikorra várható?
  -Már rögzítettünk négy számot, de most hogy ez négy számként jelenik meg vagy esetleg kibővül-e egy nagylemezzé, ez még a jövő zenéje. Két kiadó is érdeklődik; az egyik egy igen jó barátunk, aki szintén ilyen zenei közegben mozog, ő csinált egy kiadót Ausztriában, a másik pedig egy svéd kiadó. A kettő közül, valamelyik jelenpillanatban! Most így fest a dolog.
  
  -Esetleges várható munkacíme?
  -Overlook the All, amely az egyik számcímünk lesz valószínűleg.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: