beszámoló [fesztivál]  2003. február 26. szerda   13:18

nincsen hozzászólás

  A magyar gyülekezési szabadság nagy napja volt ez február 15-ei. Reggel 11-től a Humanista Mozgalom és a Szolidaritás Ifjúsági Akció békeláncot szervezet a Szabadság-hídon, majd Anima Sound System koncerttel egybekötött gyülekezést az Erzsébet téren. A részemről, a délben kezdődött Vér és Becsület (VB) megemlékezés, Mazsihisz és antifasiszták ellentüntetést választottam. A Néprajzi Múzeum elkordonozott járdáján kb. 200 magát nemzeti szocialistának valló sok esetben 88-as felvarrót viselő (88: az abc 8-ik betűi, azaz HH) katonásrendben felsorakozó főleg fiatal, illetve nemzeti lobogót lengető idősebb személy jelent meg. Az Országház előtt vagy 5-600 ellentüntető. Délben megkezdődött a móka.
  
  Nem telt el egy-két perc és a VB megemlékezésről áthallatszódó szavakat hujjogás, és füttykoncert kísérte. Folyamatos volt a Nácik haza! skandálás, míg a másik oldalon a bajtársakat és bajtársnőket nyugtatgatták a szervezők, hogy ne engedjenek a provokációnak. A Parlament felől érkező bekiabálásokat érdemes lett volna valakinek írnia, mert csak ontották az ironikus megjegyzéseket. A Mazsihisz keménymag egy percig nem nyugodott, folyamatosan ment a szövegelés a túl oldalra. Előkerült az izraeli zászló is, és volt nagy Shalom éneklés is, némi tánccal egybekötve a mínusz 10-ben. Fél óra kiabálás és heccelés után a VB szimpatizánsok a körút felé, az ellentüntetők pedig a metró felé vehették az irányt. A rendőrök állítólag jól végezték a munkájukat, mindenesetre egy utcával a tér után már feketében masírozó VB szimpatizánsokba botlottam, pedig elvileg nem szabadott volna velük találkoznom
  
  Kis városnézés és kávé után irány az Oktogon. Civilek a békéért megmozdulás. Első klikk: van itt szélsőbal, szélsőjobb, kormányellenesek, hazai arab szervezetek, amerika-ellenesek, nagymama, kiskutya, boldog, boldogtalan. A tömeg vegyessége a Hősök terén ütközik ki. A szervezők által kitűzött célnak teljesen nem odaillő bekiabálások, hogy mit ne mondjak hazaárulózás, kommunistázás hangzott el. Állítólag volt egy kis dulakodás is. De hát, ha a szervezők erőtlenek, akkor megérdemlik, hogy ilyen kavalkád legyen. A magam és társaim részéről meguntuk a közel 8 órás pesti hideget és hazafelé vettük az irányt, nagy adag csalódottsággal a tarsolyunkban. Budapest, 2002, ahol a pártpolitika még mindig magasabb pozíciót foglal el, mint az állampolgári akarat.

  Otthon meleg kaja, egy liter tea, és forró zuhany, majd irány a Erzsébet téri Gödör. Jó nagy csúszás van a programban, így a szerkesztő úrral volt lehetőségünk egy kis eszmecserére. Aminek ez a cikk az eredménye.
  
  És, a zenekarok. Nem a délutáni rossz élmények vezéreltek arra, hogy negatív véleménnyel legyek a Beat Dis szombathelyi formációról, de nekem ez a szimpla dub-ra kevert hip-hop kevés ahhoz, hogy kreatív, színes zenekarnak tituláljam. Nem volt sok változatosság a zenében. Hiányolom a váltásokat, a meglepő zenei fordulatokat, a ritmusváltást. Az, hogy Judie Jay itt is megvillogtatja fantasztikus hangját, az sem elég a boldogsághoz. Még nagyon sokat kell dolgozniuk a srácoknak azon, hogy hosszútávon is hallgatható muzsikát produkáljanak. Gondolom a segítség meg van hozzá az Anima részéről.
  
  40 perc dub után, egy óra Varga Zsuzsával. A Vénusz egykori énekesnője nem választott rosszul, amikor Priger Zsoltékkal kezdett együtt dolgozni, hiszen velük nem tehet rossz lóra. A modern elektronikus tánczenei alapokon nyugvó, néha szinti-pop hangulattal párosuló közönségbarát zene nagy sikert arat a vendégek között. Néha ilyen Kosheen szerű dologra gondolok, akik ugyebár szintén underground háttérrel hódították meg vásárlók százezreit. Miért ne sikerülne ez itthon? Miért ne lehetne itt is igényes zenei anyagból, énekelni képes frontemberrel valamit is kihozni? Még nem is beszéltem a háttér csapatról. A színpadon 3 fiatalember segédkezik, dob, gitár és basszer (3:40 zenekarból ismerős) felállásban. A zenei alapokat pedig a kreatív csapat: Priger Szabolcs és Zsolt, valamint Németh Gergő készítette. A legkevesebb szó Varga Zsuzsáról esett, pedig hát éneklés, mozgás volt bőven a részéről, de inkább az előzővel foglalkozott többet, szerencsére. Elsőre a közönség elég jól fogadta a dolgot, kíváncsian várjuk a folytatást, mert a munka még csak most kezdődik el igazán.
  
  A végére maradt az Anima Sound System. Egy mondatban letudhatnánk a koncertet, ahogy szerintem már jó néhány éve, hiszen most sem okoztak csalódást. A tánctér teljesen megtelt, még a keverő mögött is egymáshoz értek a vállak, annyian voltak, és persze nem csak álltakHa jó bulit akarsz, akkor egy Anima koncert biztos befektetés.
  
  A bulit Titusz vezette le, az elején világzenei alapokra breakbeat és trance csúszott (már amennyire ehhez is értek), nagy ugrálást kiváltva a még mindig nem lankadókon. Korai hazamenetel az utóbbi idők legmozgalmasabb szombati napján.
  
  És, hogy mi köze egy antifasiszta és egy békemegmozdulásnak az Anima koncerthez? Aki ismeri eddigi munkásságukat, nyilatkozataikat, cselekedeteiket, azok pontosan tudják erre a választ, hiszen az egyik legmarkánsabban fellépő csapatról van szó ezen ügyekben.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: