Bármennyire is furcsa, a Moby Dick 1980-ban alakult, tehát mindmáig a legkorábbi metal banda, megelőzve a Pokolgépet (1983.) és az Ossiánt (1986.), ám a köztudatban ez mégsem így van.
1979-ben a soproni Lőverek egyik lakónegyedében élő második unokatestvérek Schmiedl Tamás és Mentes Norbert - ekkor mindketten csak 14 évesek - elhatározták, legelső zenei példaképeik, az akkor számukra legkeményebbnek ismert Beatles és Rolling Stones hatására, a bőrlabdáról a gitárra váltanak. Tamás az édesapja által készített, Norbert pedig papájának 1955-ös Elvis Presley fazonú gitárján kezdett el pengetni. Az első otthoni pötyögések után a srácok megkeresték a város legendás gitárosát Tujmer „Suba” Gézát, kérve tanítsa meg nekik a hangszerfogás alapjait. A gyakorlások alkalmával leggyakrabban a Led Zeppelin Moby Dick-je hangzott el. Az Osztrák Televízióban ez időtájt vetített Moby Dick c. film hatására megszületett az együttes neve. 1980-ban, megtalálva a társakat Jancsó Miklós basszusgitáros és Horváth Zoltán dobos személyében, pár hónapnyi együttgyakorlás után a banda már koncertképes. Ekkor született a ma is népszerű Patkányirtás és Pokolrock. A következő másfél évet Iskola Turné periódusnak nevezhetnénk, hiszen ez idő alatt sikerrel „bejátszották” Sopron összes általános és középiskoláját. Horváth Zolit idő közben Bindes „Szívbeteg” Gyula váltotta fel dobos poszton. De ő sem maradt sokáig. Rozsonits „Rózsi” Tamás került a helyére. 1982. telén az első igazán komoly saját szervezésű bulin a Liszt Ferenc Művelődési Központban 1200-an váltották meg az akkor 10 Ft-os belépőjegyüket. Ez a fantasztikus siker megfogalmazta bennük - érdemes ezt igazán komolyan csinálni. 1983-ban vették fel már Giczy Kurttal az új basszusgitárossal az első Moby Dick demót a Következő számokkal: Nyitány, Talpak, A bűn Krisztusa, Pokolrock, Mesélték-e, Falfirkáló, Patkányirtás, Ördög volt a szeretőd, A III. világháború előtt. Ezzel az anyaggal indult a banda a Hungaroton meghódítására. Az MHV bástyái azonban rendkívül masszívak voltak. Az album kiadásáról folyó tárgyalásokon nyájasan mosolyogva utasították vissza az anyagot és mutatták meg az ajtót a „vidéki srácoknak”. A kudarc, hogy nem sikerült lemezszerződéshez jutni, nem a beletörődés irányába terelte a Dick-et, hanem taktikát változtattak és részben új zenei irányt vettek Smiciék.
Ekkor már tombolt a bandán belül a Judas Priest, Motörhead és az Iron Maiden láz, valamint bejött a képbe a Metallica is. Új nóták születtek: Nem vagyok idegen, Kinek kell, Járványveszély, Betolakodók, A csaló, Valami történt, Guberálók, Zokog a lelkem. Ezek a dalok alkották a 2. Moby Dick demót. A demó „szakmai” visszhangja, hogy meghívták a zenekart a salgóbányai Rocktáborba. A tanulás és az elkészített rádiós felvétel mellett fontos ismeretségek szövődtek a két hét alatt a már ismert befutott sztárokkal (Pataky Attila, Szűcs Antal Gábor, Szigeti Feri), no meg a fiatal kortársakkal Alapi István, Pető Gábor (EDDA), Leskovics Gábor (P.U.F.), Zsoldos Tamás. A tábort záró vizsgakoncerten fájdalmas pofont kaptak a tisztelt zsűritől, ugyanis a színtiszta heavy metalt játszó Moby Dicken kívül mindenki ORI engedélyes zenekarként utazhatott haza. Az 1986-os év egy különleges koncerttel indult. A zenekar akkor még „csak” szervezője, Göbl Gábor meghívta Nagy Ferót egy koncert erejéig a Moby Dick kötelékébe. Itt kezdődött az a barátság Feró és a Dick között, aminek köszönhetően a későbbiekben rendszeresen országszerte is játszottak az újjáalakuló Beatrice előtt. Itt azonban kissé lelassultak a dolgok, hiszen ´86 és ´87 között Smici és Norbert párhuzamosan szolgálta a hajdani Népköztársaságot a seregben. Mikor kijöttek onnan, mondhatjuk, hogy egy új korszak kezdődött a banda életében. 1987. őszétől indulhatott be az a program, amit a zenekar egyik jó barátja, majd szervezője, Göbl Gábor - a Link együttes basszusgitárosa - megálmodott. „Hetente utaztam Budapestre, igyekeztem olyan helyeken megfordulni, ahol egyszerre sok szakmabeli jelenik meg. Nagy Feróval és akkori menedzserével, Szűcs Alfréddal szinte napi kapcsolatban voltam.” - emlékezett vissza Gábor.
Az átgondolt és jól kivitelezett kavarások kezdtek bejönni. Az akkor sem túl széles skálájú rock sajtóban - igaz, még csak bélyeg nagyságú fotókkal - de megjelent a hír egy, a nyugati végeken küzdő metal bandáról. 1988. elején egy kiszámítható tagcsere következett. Giczy Kurt helyére Gábor került. „Mindent beleadtam a szervezésbe, kezdtem kiismerni az erővonalakat Budapesten és persze imádtam a Moby Dicket. Jöttek szép sorjában az eredmények. A jövőt tök rózsaszínűen láttam, aztán otthon fogtam a gitáromat és mentem a dallamos punk-rockot játszó Link próbáira. De mint kiderült, ez nem maradhatott így sokáig...” Miután Gábor beszállt a bandába koncertek sokasága következett, helyszíntől függetlenül, mindenhol tomboló sikerrel. ”Teljesen ingyen játszottunk mindenhol.”- Hívta fel a figyelmet Smici. „Minden fellelhető pénzt a bandára áldoztunk. Megesett, hogy a szülők bukszájából kellett lopkodnunk. Ők ugyanis akkor még egyikünket sem támogatták.”
1988. őszén már a csapat minden tagja érezte, hogy a közönség részéről igazán komoly az érdeklődés a Moby Dick iránt. Szeptember végén egy ausztriai stúdióban elkészült az első és soha meg nem jelent Moby Dick kislemez két nótája, a Keresztes vitéz és a Prometheus. Október 15-én debütált a zenekar a Magyar Televízió Rockstúdió című műsorában. Nagy Feró Garázs című rádióműsorában állandóan spiccen sugározták a Moby Dick számokat.
Ekkor jött Magyarországra turnézni a német Stormwitch együttes. A Moby Dick ment velük előzenekarnak, és a turné hét állomásán október 31. és november 9. között mintegy tízezer rocker előtt nyomták el a harmincöt perces programot esténként. „Ez a turné a legjobbkor jött - állapította meg Gábor. - Magunk is meglepődtünk, hogy a demók postázásának és az eddigi erőlködésnek ekkora látszata lett. Minden bulin a keverőkig villanegyed volt!”
1989. is roppant fontos év volt a srácok számára. Már javában zajlottak a puhatolódzó tárgyalások a Ring, a Hungaroton és a Nívó lemezkiadóknál. Az eredmény, az MHV által megjelentetett Garázs válogatás lemezre felkerült a Kiválasztott című nóta, mely az A oldal első száma lett.
Az év folyamán játszott koncertek több mint felét már önállóan, főzenekarként adták. Augusztus 19-én a Beatrice koncert hatezres közönsége előtt lépett fel a csapat. A siker, amely a közönség részéről megnyilvánult, meggyorsította a lemezszerződéshez jutást, hiszen a koncerten jelen volt Enyedi Ernő, a Proton kiadó tulajdonosa is, akire a banda kedvező benyomást tett. A kiadásról folyó tárgyalásra Nagy Feró személye és jelenléte is nagy befolyást gyakorolt. Végül megállapodás született, és 1989. decemberében elkezdődtek az Ugass kutya! felvételei.
1990-ben már az album megjelenése előtt kitört a Moby Dick láz. Érezhető volt ez a Drakula fesztiválon, ahol a főműsoridőben szerepelt a banda, és a PeCsa-beli SDI koncerten, ahol vendégként lépett fel a csapat. Ezen felbátorodva a Moby Dick még az album megjelenése előtt „lemezelőzetes” bulit adott a PeCsában, ahol 1800 Moby Dick rajongó jelent meg. Ennyi érdeklődőt akkoriban sokan a lemezbemutatójukra sem tudtak verbuválni.
És itt zárul le a banda történetének kevésbé ismert korszaka. Az ezt követő eseményeket jól dokumentálta a hazai rocksajtó, többek között a Metal Hammer magazin, ahol az összes fontos eseményről megemlékeztek és a banda számos interjút adott. 1990. második felétől a banda lemezeladási és koncert látogatottsági mutatói alapján csúcsra került... Összeállította: Göbl Gábor
12:59
