beszámoló [koncert]  2003. február 13. csütörtök   16:26

nincsen hozzászólás

  Az időjárásnak köszönhetően, a hóesésben elakadt kamionok kerülgetése miatt a gödöllői Trafóban megrendezett Black Metal est magyar képviselőinek produkciójáról elkéstem, de a két külföldi fellépőt már én is testközelből csodálhattam. Ebben nincs semmi túlzás, hisz mindkét banda nagyon erős produkcióval rukkolt elő.
  
  Az 1993-ban alakult belga Enthroned lépett fel előszőr és egyből belevágtak a súlyosabbnál súlyosabb riffekbe. Tavaly megjelent Carnage In Worlds Beyond című albumuk az ötödik a sorban - nyító dalaival kezdtek. A Boundless Demonication trashmetálos indítása és az énekes Sabathan enyhén károgós-hörgős éneke” rögtön megadta az alaphangulatot az első sorban álló fiatal headbangelős közönség számára.
  
  Nornagest nekem Rob Zombira emlékeztető külseje, és helyenként be-belépő vokálszólói tovább ízesítették a feketezene amúgy is elég vaskos témáit. Az enyhén kaotikus de egyben fogós riffekel tarkított Infernal Flesh Massacre szintén az új anyagról való s a remek dobos, Alsvid teszi felejthetetlenné. A srácok tematikája szerint most egy régi klasszikus következett, a 95-ös Prophecies Of Pagan Fire album egyik mesterműve a Tales From A Blackened Horde. Egy igazi blackmetál szerzemény, nagyszerű dallamos részekkel. A színpad előtt is érződött, hogy egyre intenzívebben hat a rajongókra a muzsika, sőt még néhány lány is előremerészkedett és fejrázással érzekeltették Sabathanéknak, hogy durván király amit nyomtok srácok”.
  
   A festettarcú belgák ezután előszedték a Genocide-t az Apocalypse... albumról, majd jelezvén, hogy azért ez mégis csak az új albumuk népszerűsítését hivatott turné, sorra küldték az új szerzeményeket: Spawn From The Abyss, Jehova Desecration, Radiance Of Mordacity... Ez utóbbihoz talán annyit hozzáfűznék, hogy valami hihetetlen micsoda gitárszolót nyomott le Nornagest s egy mesterien megkomponált hörgéssel zárta le saját kis produkcióját. Az ismét a régi időket idéző Under The Holocaust után megemlíteném még a Black End album egyik gyöngyszemét, az Evil Church-öt. Ha nem is témája miatt vér, sátán, halál, ördög... de dallamosabb részei, és az énekes közönséggel való kontaktjai ezt a számot is felejthetetlenné tették számomra. Egy kis extrazenélés után kénytelenek voltak elhagyni a szorítót” a fiúk, ugyanis akinek még volt ereje készülődhetett egy másik ütközetre a Rotting Christ-tel.

  A Görög-szigetek legnevesebb extrém metál bandája szintén 2002-es debüt albumukat hivatottak kedvező színben feltüntetni. A sorban immár a nyolcadik album a Genesis: The Birth Of Aural Evil címet kapta, s mind a tíz száma méltó lenne a bemutatásra de beszéljünk inkább a koncertről. Az In Domine Sathan tökéletes indításnak bizonyult. Sakis az énekes az első pillanattól kezdve állandó kontaktusba volt az egyre fáradtabb, de lelkesedéstől fűtött rajongókkal, s az egész szám olyan volt mintha egy hatalmas beavatáson vettünk volna részt. A 2000-es Khronos albumról a You Are I következett, s a kezdeti lendületet még inkább beizította. Nagyon súlyos hangzása volt a számnak, Sakis mereven állt a mikrofon előtt, s minden izmát megfeszítve énekelt, míg a közönség haját rázta a lábainál. Az új Quintessence engem az In Flames skandináv hangzásvilágára emlékeztetett, s szerintem a koncert egyik legjobb nótája volt, pontos, erős gitártémáival és többszöri erős hangulatváltozásaival, nem beszélve az ének hörgős, üvöltős s helyenként szónoklathoz hasonlítható megjelenésével.
  
  A Throu Art Blind után egy régebbi szám jött a listán, a Shadows Follow. Olyan tökéletes volt ez is, hogy nincs mit mondanom róla. Andreas és Costas néha beljebbhúzódtak Sakis mellé s ilyenkor a három gitárvirtuóz együtt rázta a fejét, míg Themis iszonyat tempóban püffölte a dobokat. Egyébként a koncerten erről az 1996-os Triarchy Of The Lost Lovers albumról még eljátszották a King Of A Stellar War-t és az Archon-t is. A Lex Talionis ismét új szerzemény egy férfikórus-bejátszással indít, majd Sakis, mint valami megtébolyult sakál, iszonyat hangos ordítással töri meg a mély baritonok elhalkuló nyugalmát. Ez egy igaz zúzda szám volt, ment a fejrázás veszett módon, a hangulat a tetőfokára hágott. Még két ősrégi kövület” is be lett iktatva a programba, a The Sign Of Evil Existence gyors kétperces károgós témája illetve a Fgmenth Thy Gift. Mindkettő a 93-as Thy Mighty Contract-ról való, s érződtek rajtuk a kezdeti idők Venom-os és Bathory-s hatásai. Annyira jól sikerült a koncert, hogy nem volt szívük a tagoknak bónusznóták nélkül itthagyni a magyar közönséget, akik hangos bekiabálásokkal bíztatták a görögöket a visszatérésre. Ez legnagyobb szerencsénkre hisz így tovább élvezhettük a Rotting Christ egyedülálló zenéjét oly jól sikerült, hogy kétszer is visszajöttek játszani, míg végleg elköszöntek tőlünk.
  
  Ennyi élménnyel, és három óra tömény muzsikával a hátam mögött, már az se zavart, hogy az időközben ködössé vált időben, a hótól még mindig csúszós utakon lépésben térhettem csak haza. Legalább volt időm betenni a lejátszóba és végighallgatni a Genesis albumot...

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: