Az öt éve alakult nagykanizsai romákból álló Kanizsa Csillagai beás cigány népdalokat játszó együttes. A tagok vegyesen oláh- és beás cigányok, tulajdonképpen egy család, a gitáros-énekes vezető Horváth Zoltán, felesége Ibi az énekesnő, öccse Sándor a másik gitáros, mandolinos; sógora Havasi Attila a kannás, famelencés, szájbőgős és végül Orsós Vendel az unokatestvére énekel és gitározik az együttesben. Öregeiktől származó saját gyűjtésű dalaikat, a gyermekkora óta a zenével foglalkozó Horváth Zoltán állította össze és hangszerelte.
1993. február 28-án volt az első fellépésük a „Ki mit tud” helyi válogatásán, Horváth Zoltán szólótáncát kísérték zenéjükkel. Akkor a középdöntőig jutottak el, és ami ennél nagyobb eredmény, nagy közönségsiker követte bemutatkozásukat. Az 1996-os „Ki mit tud”-on fellépő együttes ismét a középdöntőig jutott egyedülálló zenéjével. Az elmúlt években az ország számtalan helyén muzsikáltak, a közönség nagyon megszerette különleges hangzású zenéjüket. Felléptek és sikert arattak Franciaországban a nagy jelentőségű a St.Marie Dolamer-i roma ünnepeken, gyakori vendégei az Alpok-Adria Fesztiválnak, Olaszországban. Magyarországon is gyakran megjelentek a nyári fesztiválokon. Orsós Ferenccel előadása, narrációja mellett népzenei kurzusokat szerveznek többek között a Pécsi Janus Pannonius Egyetem számára. A Soros Alapítvány rendezvényeinek, táborainak, az oktatási programoknak, cigánytáboroknak állandó vendégei.
”A beások a Magyarországon élő cigányok mintegy 8%-át teszik ki (kb. 40-50 ezer ember), akik döntően a Dél-Dunántúlon, négy megyében élnek. (Somogy, Tolna, Zala, Baranya). Sokan teknővájó cigányokként ismerik őket, mivel ősi mesterségük a fa megmunkálása volt, s a fakanál készítése, a teknővájás és a kosárfonás sokáig a megélhetés forrását jelentette számukra. Ma már csak nagyon kevesen ismerik ennek az alkotómunkának a fortélyait, többen keresik és találják meg az érvényesülés más módjait az élet különböző területéin. A beások nyelve a román nyelv ősi, archaikus nyelvjárása, melyet azonban a román nyelvújítás nem érintett. E nyelvjárás írásbeliségének megteremtése napjainkban történik. Ez a munka tette lehetővé, hogy immáron a hangzóanyag mellett a szövege is olvasható a beás daloknak. A kiadásra került tizenkét népdal a Dél-Dunántúlon élők számára bizonyára ismerős dallamokat tartalmaz. Ezek a dalok számos variációban megtalálhatók apróbb eltérésekkel, mindez ékes bizonyítéka annak, hogy ma is élő kultúrkincsről van szó. Az itt megjelent népdalok dallam- és szövegvilága a beás hagyományőrző közösségek életében egyre meghatározóbb, hiszen eredetük is e körökből való. A zene az utóbbi években a beás és oláh cigány közösségekben egyaránt önálló életre kelt. Együttesek, csoportok alakulnak, akik különböző fesztiválokon képviselik a cigány folklórt és kultúrát. Míg az oláh cigány csoportok életében ez a folyamat hosszú évek óta tart, a beásoknál ez első együttesek egyike a Kanizsa Csillagai, amely népdalok gyűjtésével és feldolgozásával hírnévre tett szert. A tizenkét dal között a gyors táncdal és a lírai lassú dal egyaránt megtalálható, melyek meghallgatása sok élményt nyújthat a beásul tudó és nem tudó embereknek egyaránt.” - Pálmainé Orsós Anna.
13:35
