A Pentele nevű faluból növesztett iparváros (Dunaújváros) már rég nem viseli Sztálin nevét, ám még korántsem rendelkezik országos hírű futballcsapattal, amikor néhány helyi gimnazista Október néven feldolgozásokat játszó zenekart alapít. A Kiss testvérek (Tibor és Endre) köré épülő együttes a suli végeztével hamvába hal, hogy aztán az egykori tagok némelyikének útjai néhány évre rá budapesti albérletekben keresztezzék egymást. 1991. Megalakul a Quimby. A tagság szolid fluktuációja és számos pesti kocsmakoncert után 1993-ra összeáll az a hatos (Kiss Tibor - ének, gitár, Kiss Endre - gitár, Varga Líviusz - ütőhangszerek, vokál, Molnár Tamás - szaxofon, Mikuli Ferenc - basszusgitár, Medve Ákos - dob), amely rögzíti az angol nyelven éneklő zenekar első anyagát, amely kazettán jelenik meg és melynek címe Sip Of Story, azaz, Egy korty történet. Akik akkoriban hallották a Quimby egyre sűrűsödő koncertjeinek némelyikét, azoknak a dalok hallatán - a kortárs rokonlelkek mellett - a két világháború közötti sanzonok és kabarék vagy Berthold Brecht dalainak világa ugorhatott be.
A Sip Of Story megjelenése után egy évvel a zenekar - mely ekkor már az egyik legsikeresebb budapesti klubbanda - tagcserére kényszerül: az idősebbik Kiss-tesó, Endre távozik, a helyére azonban nem egy új gitáros, hanem egy fiatal, balatonfüredi születésű billentyűs, Balanyi Szilárd kerül. A zenekar 1995-ben ebben az új felállásban, (a legendás Főnix stúdióban) rögzíti új albumát, a Jerry Can Dance című lemezt, mely a Sip of Story-val ellentétben már CD-n, viszont magánkiadásban jelenik meg. A még ugyancsak angol nyelvű Jerry Can Dance már tartalmazza a Quimby-re mai napig is (persze újabb és újabb mutációkban) jellemző stílusjegyek egy szeletét - erős hangulatú, sanzonos, epikus hangvételű dalok, expresszív zenei világ és előadásmód. 1995-ben a Quimby koncertjei már eseményszámba mennek, ám az év őszén a zenekar két kulcsembere, Kiss Tibor és Varga
Líviusz New Yorkba utazik friss levegőt szippantani. Három hónapot töltenek New Yorkban, aztán hazajönnek és a zenekar e rövid pauza után dönt úgy, hogy a továbbiakban magyar nyelvű dalokat ír. 1996 nyarán készül el a Quimby új lemezanyaga, a Majom-tangó, mely túlnyomórészt magyar nyelvű számokat, mellettük pedig 3 angol nyelvű dalt tartalmaz, ráadásul nem csak nyelvileg vegyes, hanem stílusában is enyhén eklektikus - van minden: a Quimbytől megszokott sanzonos-epikus világra mindenféle népzenék, főként a roma- és a latinos-folkmuzsika, aztán a reggae meg a pszichedélia hatása mászik rá, amúgy megtermékenyítőleg. A Majom-tangó a Quimby életének új kezdete, amely megváltoztatva megőrzi az angol nyelvű Quimby dolgait, ám, amely már közvetlen előzménye a zenekar mai kiforrott saját hangjának.
Az, hogy a Quimby a Majom-tangóval magyar nyelven éneklő zenekarrá változik át, ugrásszerűen növeli a lemezkészítés előtti időszak óta immár Gerdesits Ferenc dobossal felálló együttes ismertségét és népszerűségét. A zenekar ekkor már megkerülhetetlen jelenség az alternatívnak nevezett színtéren, ám Quimbyt igazából az 1997 decemberében megjelenő Diligramm teszi, ha úgy tetszik, ennek a színtérnek egyik igazán fontos zenekarává. A Diligramm már egy beérett zenekar egységes munkája. A Majom-tangón némileg redundáns és túlszimbolizált szövegvilág letisztul, a dalok zenei világa színesedik, a zenekar tulajdonképpen megtalálja saját hangját. A lemezt egy jól sikerült videóklip/sláger, a Hol volt, hol nem volt vezeti be és egy ugyancsak emlékezetes lemezbemutató-koncert avatja fel. A Quimby boldogan él és nem hogy nem hal meg, hanem egyre sikeresebb koncerteket ad egyre több ember előtt, ráadásul 1998 tavaszán a magyar zenei szakma - láss csodát - a Diligrammot az év albumává választja. Nem is csoda, hogy az együttes új albumát, az 1999 novemberében megjelenő Ékszerelmére című albumot már komoly várakozás előzi meg. Bár a lemez elkészülte némileg kalandos, hiszen az új dalok ötleteit tartalmazó próbatermi kazettát Líviusz valamikor az év elején a 4-es/6-os villamoson utaztában elveszti, nem is történik tévedés, sőt. Ha az előző Quimby-albumról azt mondtuk, hogy beérett és egységes, akkor az Ékszerelmére sekély humorral azt mondhatnánk, hogy még beérettebb és még egységesebb; mindenesetre az biztos, hogy az új Quimby-lemez simán üt, mint az ipari áram. A zene szigorú és játékos, egységes és kalandozó, földhöz ragadt és elszállt, tradicionalista, s miközben a zenekar bátran nyúl a modern elektronika eszközeihez, a szövegek kegyetlenek és ironikusak, történetek vannak és verbális pszichedélia van, a mesélő az ördög magyar hangja miközben köribé gyűlnek a méreten aluli angyalok. Az Ékszerelmére-album megjelenése után a zenekar megválik Molnár Tamás szaxofonostól, megüresedett helyére pedig hosszas keresgélés után az egykori Andersen együttesben muzsikáló Kárpáti József trombitás/billentyűs érkezik. A zenekar már ebben a felállásban lép fel 2000. augusztus 9-én a PepsiSziget 2000 nagyszínpadán. A zenekar a 2001-es tervei között szerepel egy élő koncertlemez, illetve remixlemez megjelentetése tavasszal.
11:10
