szerző: MorelloThe Black Procession European Tour (Machine Head, Hatebreed, Bleeding Through) 2010. február 10, Gasometer, Bécs
Klasszikusnak számító panaszkodásnak számít, hogy az igazán komoly húzóneveket tartalmazó (rock/metal) turnék rendre elkerülik Magyarországot, de ha visszanézünk az utóbbi évek koncertprogramjára, azért a jóból is bőven kijutott! Szóval ha nagyon akarunk, bőven találhatunk szájunk íze szerint való koncerteseményeket, de persze panaszkodni mindig a legkönnyebb...
Van olyan, hogy tényleg külföldre kell indulni pár komolyabb eseményt megtekinteni, de itt általában tényleg olyan nagyágyúkról van szó, amely a kihagyhatatlan kategóriába emeli a rendezvényt. Nyugodtan beskatulyázhatjuk ide a The Black Procession nevű turnét, ahol a Machine Head, Hatebreed, Bleeding Through, és az All Shall Perish fogja szórakoztatni az egybegyűlteket. A hozzánk legközelebb eső helyszín Bécs, ahol február 10-én a Gasometer-be kell ellátogatni.
Nem is kérdés, hogy ott volt a helyem az óriási kedvencnek számító Machine Head koncertjén, akik 1994-ben a Burn My Eyes-zal tökéletesen megmutatták, hogyan kell zsigeri, kirobbanó erejű metalt játszani, 2007-ben pedig azt mutatták meg, hogyan kell anblokk tökéletesen metalt játszani. A The Blackening című albumon, bár sokszor 6-10 perc felett járnak a dalok, egyetlen egy felesleges vagy unalmas másodperc sincs, olyan szintű fogósságot, technikázást, és súlyosságot sikerült egybeépíteniük, amelyre a 2000-es években még nem volt példa. Ez eddig nekem az évezred lemeze, még csak hozzá foghatót se tudnék most mondani (pontosabban tudnék, hála az égnek rengeteget, de a The Blackening még ezekből is kiemelkedik számomra).
A Machine Head életműből kétségkívül a Burn My Eyes a mindenki által istenített legenda, a thrash metalnak egy olyan formája, amely létfontosságú volt az USA-ban és máshol mostanság tomboló modern metal kialakulásában. Az 1997-es The More Things Change szintén egy bivalycsorda súlyosságú lemez, aztán viszont elkezdett új irányokat venni a csapat, a The Burning Red például egy fura, nu metalos, rap/metalos lemez lett, ami különösen tőlük tényleg szokatlan. Ezt az albumot sokan ekézik, de szigorúan nem a korábbi munkásság alapján, függetlenül vizsgálva szerintem a maga kategóriájában egy élvezetes lemez, számos kedvelhető nu metal számmal, nekem valahogy mégis tetszik. A 2001-es Supercharger már nem ezt a vonalat viszi tovább, visszatértek a vastag, súlyos riffek, ez a lemez viszont véleményem szerint elég jellegtelen lett. A nyitó Bulldozer atom, de a többi az elszalad mellettem.
A 2003-as Through The Ashes Of Empires lemezzel újra magára talált a csapat, újra ráéreztek a thrash metal ízére, a nyitó Imperium például valami bődületesen erős szám. A továbbiakban is magas színvonalon sorakoznak a modern ízű, de mégis a klasszikusan Machine Head típusú témák. Aztán 2007-ben jött a mestermű, a már említett The Blackening, amely összetettségben, technikásságban talán munkásságuk megkoronázását jelenti. Ezzel a lemezzel a Machine Head nagyobb és erősebb lett, mint valaha. Már eddig is a legkiválóbb koncertbandák között emlegették őket, de ilyen remek dalokkal felvértezett koncertprogrammal tényleg megállíthatatlanok lettek. Magyarországon nemrég jártak, aki ott volt nyáron a Hegyalja fesztiválos koncertjükön, minden bizonnyal felejthetetlen élménnyel lett gazdagabb.
A Hatebreed zenekart talán szintén nem kell senkinek bemutatni, a hardcore színtér legprominensebb bandája mostanra elért szinte mindent, amit egy zenekar elérhet az ő műfajukban. Under The Knife és Satisfaction Is The Death Of Desire című albumaik a hardcore stílus alapművei közé tartoznak, a 2002-es Perseverance lemezükkel azonban rátértek arra az útra, amely a világhírnév felé indította meg őket, szerzeményeik pedig vaskosabbak, súlyosabbak, és brutálisabbak lettek, mint valaha. Ez a lemez, és a rá következő The Rise Of Brutality és Supremacy jelentik talán a Hatebreed munkásságának a csúcsát, ezek azok az albumok, amelyek falbontó agressziója és brutális hangzása őrült tombolásra készteti még a leginkább pillangólelkű hallgatókat is. A Jamey Jasta, Chris Beattie, Matt Byrne, Frank Novinec, Sean Martin felállás tökélyre fejlesztette és a legmagasabbra repítette a Hatebreed-et a hardcore műfajban, ugyanakkor némi thrash/thrashcore hatással vértezte fel a zenét, ami szintén csak előnyére vált a zenekarnak.
2009-ben kilépett a banda egyik jelképének számító Sean Martin gitáros, helyette az alapítótag Wayne Lozinak érkezett vissza. Ugyanebben az évben a For The Lions névvel megjelent feldolgozáslemez, valamint a Hatebreed című új sorlemez egyaránt azt kezdték elővetíteni, hogy a csapat egy újabb arcát próbálja megmutatni. Legfrissebb alkotásaik pár kikacsintás erejéig elmennek a dallamok irányába is, ami eddig nem volt jellemző rájuk. Talán jelzésértékű a Hatebreed lemez, lehet hogy egy új kezdetnek vagyunk a tanúi, hiszen van még muníció a zenekarban, tudnak még fejlődni, tudnak még olyan dolgokat mutatni, amiket még nem láttunk tőlük. Mindezt úgy, hogy a súlyos hangzásukat és a földbedöngölő brutalitásukat megtartják. A Hatebreed óriási koncertbanda, aki csak egy kicsit is elkapja a szerzeményeik hangulatát, kitombolhat magából minden felgyülemlett feszültséget.
A Bleeding Through története 1999-ben kezdődött, akkor még Breakneck néven alakítgatták ki stílusukat és hangzásukat a metalcore, hardcore, death metal műfaj határain belül. 2001-ben megjelent debütalbumuk, a Dust To Ashes már Bleeding Through néven jelent meg. A következő Portrait Of The Goddess lemez egy megszilárdult felállású, magabiztos banda képét mutatja, az igazi sikereket viszont a 2003-as This Is Love, This Is Murderous című album hozta meg, amely a metalcore bandák élvonalába emelte a Bleeding Through-t.
A kezdeti, jellemzően ordibálós, olykor death metalos darálásba hajló zenei világ kissé kifinomultabbá vált, hangsúlyosabb szerepet kaptak a dallamos refrének, és Marta Peterson csatlakozásával billentyűs poszton is megerősödött a csapat. Ismertségüknek köszönhetően a metalcore és a hardcore legnevesebb bandáival turnézhattak, lemezük pedig lelkesen vásárolták a rajongók. A This Is Love, This Is Murderous óriási sikere után a The Truth nem robbant akkorát, bár a bandától elvárt minőségnél nem adtak alább. Legutolsó lemezük a 2008-ban megjelent Declaration, de már folyik a friss szerzemények megírása. A Bleeding Through sikerrel ötvözi a svéd melodikus death metal jegyeit a metalcore-ral és a thrash metal-lal, koncerten pedig ugyancsak rendkívül erős a csapat. Az eredetileg meghirdetett All Shall Perish koncertje viszont sajnos elmarad. The Black Procession European Tour keretében a jelenkori modern metal zene egyik legjobb bandáját, a Machine Head-et a metalcore/hardcore műfaj legsúlyosabb képviselői kísérik, a Hatebreed, Bleeding Through minden nyakat megmozgatnak. A magyar rajongónak célszerű 2010. február 10-én a bécsi Gasometer helyszínt választani, ha egy felejthetetlen őrületre vágyik.
11:51
