szerző: Pál Zoltán/I DivineI Divine a Tonitrus Stúdióban (1. rész)
Kora reggel indultunk útnak Szombathelyről, hogy időben a budapesti Tonitrus stúdióba érkezzünk. A jó 3 órás autóúton próbáltunk megfelelő hangulatba kerülni, így remek zenékkel készültem. Többek között Ihsahn szólólemeze is szólt, de meghallgattuk a Mayhem Wolfs Lair Abyss EP-jét, és a Grand Declaration of War-t is.
Mikor a stúdióba értünk (ahol egyébként a zenekari próbák is zajlanak), Lacika, a hangmérnök már várt minket. Mire befejeztük a bepakolást, a többiek is megérkeztek. Balázs ezúttal igazoltan volt távol, mivel a messzi északon építette a kapcsolatokat, és a saját testét lefelé.
A lemezfelvételek általában a dobolással kezdődnek. Most is így történt, Sömi az első dalt kb. 1 óra alatt játszotta fel. Ezután tartottunk egy rövid szünetet, mialatt a zenekar többi tagja ünnepélyesen megbontotta a Lacika számára ajándékba hozott Ballantines-t.
A második szám őszinte meglepetésünkre második nekifutásra hibátlanul felment, úgyhogy a dobcucc szétszedése és kipakolása után kezdődhettek a harsona felvételek.
Eléggé szokatlan munkamódszer, hogy a dobolás után a fúvós következik (általában az utolsó szoktam lenni), de a földrajzi távolságok (Sömivel 220 km-re lakunk Budapesttől) miatt így kellett megoldanunk.
A munkamódszereimhez hozzátartozik, hogy nem szeretem, ha feljátszáskor a hangmérnökön kívül más is tartózkodik a helyiségben. Szerencsémre, a whisky elég érv volt a többiek számára, hogy kint maradjanak a pihenő részen.
Én is ugyanazzal a dallal kezdtem, mint Sömi, és nekem is kb. 1 óráig tartott a felvétele. Az eddigiekhez képest valamivel több fúvós téma lesz egy-egy dalban, helyenként két, ill. három szólamban feljátszva. Ezt mindenképpen előrelépésnek tekintem.
A két szám felvétele közben egy rövid szünetet tartottam, ami alatt nyugtáztam, hogy bizonyos tagok elérték a macskarészeg állapotot. Furcsa is volt, hogy míg Söminél szinte végig videózták a felvételt, az én feljátszásom alatt alig láttam kamerást. De legalább nem velem lesz tele a stúdiómunkáról készülő video.
A második dal felvételének végére a szám eléggé elfáradt már, de azért úgy érzem, elég jól helytálltam. A visszahallgatásra a többiek is visszatértek a pihenő részből (eléggé lefáradtan). A dalok közös meghallgatása után pedig arra a következtetésre jutottunk, hogy nagyon jó munkát végeztünk.
Nem maradt más hátra, mint belevetni magunkat a budapesti éjszakába. Erről azonban majd egy másik helyen írok. Vagy nem.
Itt szeretnék köszönetet mondani Lacikának munkájáért és segítségéért.
11:38
